Kémia kísérletek magyarázata?
1. Ebben a videóban az lett a keményvíz (CaCl2-os víz) amelyik nem habzott, a csapvíz amelyik kevésbé habzott és a desztillált víz amelyik a leginkább habzott. Kérdésem, mi ennek a magyarázata? Miért van ez így? A szappanreszelék a CaCl2-os vízben nem fog oldódni, a többiben meg igen?
2. Itt ugye redoxi reakció van a rézdróttal. Azonban azt mondja, hogy az etil alkoholból lesz aldehid. Tehát C2H5OHból lesz C2H5OOH, amire azt mondja hogy aldehid és ezüsttükörnél meg amikor ugye kiadja a tükröt hevítésre az oldat, akkor megint továbboxidálódik és lesz C2H5OOOH, amire azt mondja hozy karbonsav. De szerintem már a c2h6o is tartalmazott eredetileg egy aldehidcsoportot (COH) vagy tèvedek? Kicsit összezavarnak ezek az elnevezések... és miért mondja a salétromsavra, hogy erős oxidálószer?
3. Itt értem magát a menetét a dolgoknak, de a NaCO3 oldat az miért lesz lúgos, az AlSO4 pedig miért lesz savas kémhatású??
4. Itt az SiO2 és a CaCO3 azok mióta apolárosak? A NaCl és a KNO3 azok egyértelműek, de a többi nekem nagyon nem az:S
5. Itt azt mondja az NaHCO3 egy erős bázisnak és egy gyenge savnak a savanyú sója. De miért lenne az? Egyáltalán mi az a savanyú só? Plusz ez miért lúgosan hidrolizál?
Köszönöm!
válasza:1. A szappanok nagy szénatomszámú zsírsavak nátrium és kálium sói, tehát ionvegyüketek. Ebből az anion Ca2+ és Mg2+ tartalmazó (kemény) vízben csapadékot képeznek, "elviszik" őket a keménységet okozó kationok.
2.
Az alkoholban -OH hidroxil csoport van, az aldehidpróbát csak aldehid csoporttal pozitív, az pedig egy oxo és egy hidroxil csoport (C=O valamimt ugyanezen szénatomhoz -OH). Tanuld meg, hogy mi micsoda.
A salétromsavra meg azért mondja, mert az, erős oxidálószer.
3.
Arrhenius szerint: erős bázis (NaOH) és gyenge savból (H2CO3) származtatott só lúgos, ugyanígy, ha a sav erős (H2SO4) és a bázis gyengébb nála, akkor a só savas kémhatású.
Brønsted szerint is lehet igazolni.
4.
SiO2 atomrácsos anyag (mint a gyémánt), ez tapasztalati képlet, nincs is ilyen molekula, ha lenne, akkor sem lenne poláris része.
CaCO3 nem apoláris, hanem csapadék, de nehezen oldódik szénsavas közegben, lásd mészkőbarlangok (CaCO3 + CO2 + H2O odavisszanyíl Ca(HCO3)2 - nem rendeztem)
5. Itt azt mondja az NaHCO3 egy erős bázisnak és egy gyenge savnak a savanyú sója. De miért lenne az? Egyáltalán mi az a savanyú só? Plusz ez miért lúgosan hidrolizál?
Erős bázis: NaOH
Savanyú só: pontos definíciót így kapásból nem tudok, de kb annyi, hogy több értékű savaknak a savanyú sóiban még marad H+ (Pl. A H3PO4-nek is vannak savanyú sói) és ez itt a H2SO4 sója.
"Erős bázisból gyenge sav, gyenge savból erős bázis" elven lesz lúgos, vagyis a HCO3- részecske miatt, szintén Arrhenius nyomán.
Köszi a választ, de még mindig nem tiszta!
1. Ha így van, ahogy írod, akkor a nátrium/kálium sók (szappan zsírsavjai, ionvegyületek) és a Ca2+ és Mg+ (a víz keménységét képző) kationok között szubsztitúciós reakció van. Ez a fajta reakciótípus szerintem pedig általában halmazállapotváltozással jár. Itt pedig szemmel láthatóan a keményvízben NEM történik semmi. Ezt mivel magyarázod?
Plusz azt mivel lehet magyarázni, hogy a desztillált vízben habzik a legjobban a szappan? Kémiai vagy fizikai oldódás történik?
2. Igen, azt én is így tudtam, ahogy leírtad, mégsemjön ki sehogy sem.
Eredetileg volt C2H5OH, amiből lett C2H5OOH, amikor belerakták a rézoxid drótot. Erre mondja azt, hogy aldehid, mikor szerintem az etilalkohol már önmagában tartalmaz egy aldehidcsoportot (R-(C=O)-H), és szerintem a C2H5OOH az már egy karbonsav vegyület, de a néni a videóban csak a C2H5OOOH-ra mondja azt, hogy karbonsav.
Szóval azt értem és tudom, amit leírtál, de mégsem jön ki a leírtak alapján!
válasza:1.
Én lehet nem ismerem ezt a fajta szubsztitúciót, vagy nem így definiálom, de úgy jön le, hogy tisztában vagy vele, hogy az oldatban sztearát, Na+ meg mondjuk Ca2+ ionok vannak, csak a kalciumionok elviszik az anionokat. Szóval ezen nem rágódnék, mert igen, elviekben csapadékképződést kéne látnunk, azaz halmazállapotváltozást.
Pontosan én sem tudok, arra tippelek, hogy a csapadék mikrotartományban van, nem látható. Zavaros lesz a víz (nem tudom hogy a videóban igen, nem néztem meg őket)
Plusz azt mivel lehet magyarázni, hogy a desztillált vízben habzik a legjobban a szappan? Kémiai vagy fizikai oldódás történik?
Fizikai, hiszen az ionok kiszakadnak a rácsból, az anionok meg micellákká állnak össze.
Azért a desztvízben a legjobb a habzás, mert más ionok nem zavarnak be. Pl. lágy vízben is van valamennyi Mg2+ csak nem annyi.
2.
Szóval.
C2H5OH-ból (etanol) enyhe oxidációval C2H5COH (etanal) lesz. Ez aldehid, ott is csüng a végén a COH, az aldehid csoport.
Az alkoholban NINCS aldehid csoport, csak hidroxil.
Hidroxil: C-OH
Aldehid: H-C(-R)=O vagy kb lehetetlen leírni, a lényeg, hogy C -hez KETTŐS kötéssel kapcsolódik egy O, valamint egy H.
Alkoholnál a C-hez EGYSZERES kötéssel kapcsolódik egy O, és ahhoz egy H.
A C2H5COOH meg igen karbonsav, látható is a karboxil -COOH csoport.
válasza:#2
"Ha így van, ahogy írod, akkor a nátrium/kálium sók (szappan zsírsavjai, ionvegyületek) és a Ca2+ és Mg+ (a víz keménységét képző) kationok között szubsztitúciós reakció van."
Nem szubsztitúció történik. Az teljesen más, szerves anyagokra kellemző.
"Ez a fajta reakciótípus szerintem pedig általában halmazállapotváltozással jár."
Szerintem meg a szubsztitúció legtöbbször nem jár halmazállapot változással. (De nem csináltam statisztikát.)
"Itt pedig szemmel láthatóan a keményvízben NEM történik semmi. Ezt mivel magyarázod?"
Gondolom, az első válaszoló azzal magyarázza, amit leírt. A szappanban a nagyméretű (apoláris zsírsavláncot tartalmazó) anionok okozzák a habképződést, mivel amfipatikusak, így felületaktív hatásúak (csökkentik a felületi feszültséget). Azonban ezek az ionok a Ca2+ és Mg2+ ionokkal vízben oldhatatlan csapadékot képeznek, azaz nem tud a felület aktív hatásuk érvényesülni, nem képződik hab.
"Plusz azt mivel lehet magyarázni, hogy a desztillált vízben habzik a legjobban a szappan? Kémiai vagy fizikai oldódás történik?"
Ugyanezzel. Leginkább kolloidrendszer képződik. (De ez inkább a fizikai oldódáshoz áll közel, kémiai reakció a desztillált vízben nem történik.)
2.
"amiből lett C2H5OOH"
Ilyen anyag nem létezik.
"szerintem az etilalkohol már önmagában tartalmaz egy aldehidcsoportot (R-(C=O)-H)"
Az etil-alkohol nem tartalmaz "aldehidcsoportot" (aminek a becsületes neve egyébként formilcsoport).
"de a néni a videóban csak a C2H5OOOH-ra mondja azt"
Viszont ilyen vegyület sem létezik.
válasza:#3
Az etanal (acetaldehid) képlete :CH3CHO vagy C2H4O
Az ecetsav képlete: CH3COOH (Te a propánsav képletét írtad fel.)
A kérdező kedvéért itt láthatóak a fontosabb funkciós csoportok:
(2.3. ábra)
válasza:Köszi a válaszokat!
Tehát azt mostmár értem, hogy a desztillált vízben fizikai oldódás történik, de azt nem hogy a habzás meg a folyamat pontosan miért és hogyan történik. Tehát a H2O molekulákból kiszakad egy proton és körülfogják venni a negatív töltésű zsírsavfejek, ezáltal maradnak az OH- ionok párosítatlanul (tehát semmilyen burok nem fogja őket körbevenni), ezáltal lúgos kémhatású lesz az oldat ha jól gondolom? Miért nem állják körbe a micellákat az OH- ionok és lesz egy hidrát(vagy szolvát?) burok ha körbeveszik? Maga a habzás, ami az oldódás/reakció felszínén történik, az pedig azért jelenik meg, mert a szappan vízoldása endoterm folyamat és így hőt ad lena rendszer és az buborékok formájában jelenik meg? Vagy miért jön létre egyáltalán a habzás a desztillált vizes kémcsőben?
2. Okés, tehát akkor lesz etilalkoholból etanal és abból ecetsav? Tehát:
C2H5OH —(-H2)—> CH3CHO —+(OH-)—> CH3COOH
Ez miért minden esetben oxidácio?
válasza:" Tehát a H2O molekulákból kiszakad egy proton és körülfogják venni a negatív töltésű zsírsavfejek"
Nem. A vízmolekulák valóban reakcióba léphetnek a zsírsav savmaradékionokkal, hiszen azok bázisként viselkednek. De a savmaradékionok nem körbeveszik, hanem felveszik a protont. (Szabad proton vizes közegben nincs.)
"ezáltal lúgos kémhatású lesz az oldat ha jól gondolom?"
Valóban, a szappanoldat lúgos kémhatású.
"Miért nem állják körbe a micellákat az OH- ionok és lesz egy hidrát(vagy szolvát?) burok ha körbeveszik?"
Mi a pékért vennék köbre? És ha a micellák körbe veszik a hidorxidiont (hogyan??), akkor abból hogy lesz hidrátburok?
"Maga a habzás, ami az oldódás/reakció felszínén történik, az pedig azért jelenik meg, mert a szappan vízoldása endoterm folyamat és így hőt ad lena rendszer és az buborékok formájában jelenik meg?"
Ezt a gondolatmenet számomra értelmezhetetlen. A szappan oldódása nem jár érdemi energiaváltozással. Egyébként pedig ha endoterm lenne a folyamat, akkor a rendszer épp hőt venne le. Az pedig, hogy a leadott hő buborékok formájában jelenik meg, értelmetlen.
A szappan felületaktív anyag, csökkenti a felületi feszültséget. A felületi feszültség egységnyi felület létrehozásához szükséges energia. Márpedig egy hab egy kolloid rendszer, ahol nagyon vékony folyadék hártyákat levegő vesz körbe, azaz nagyon nagy a fajlagos felülete. Tehát minél kisebb az oldat felületi feszültsége, annál könnyebben képez habot.
"Ez miért minden esetben oxidácio?"
Mert mindkét esetben növekszik a szénatom oxidációs száma. (Egyébként mit keres az a hidroxidion a második nyílon?)
Jó, köszi, tehát akkor mostmár értem, hogy itt felveszik a protont a poláros, negatív töltésű feji részek, de utána mi történik? Mivel a savmaradékion egyszeresen negatív töltésű, poláros, ezért olyan micellák fognak kialakulni, ahol a poláros feji rész van kívül és a hidrofób rész belül, ha jól gondolom. Amit írtam, azért írtam (hogy a micellák körül hidrát/szolvátburok jöhet létre) mert egy oldalon ( [link] ) ezt olvastam:
“Az oldatban - a "hasonló hasonlót old elv" alapján - a víztaszító, azaz hidrofóbszénhidrogénláncaikkal egymás felé fordulva több anion együtt olyan gömböt, ún. micellát hoz létre, amelynek felszínén a karboxilát-anionok vízkedvelő, azaz hidrofil tulajdonságú csoportjai vannak. Így nem egy-egy anion, hanem egy-egy micella körül alakulhat ki hidrátburok.”
2. Az acetaldehidből (C2H4O, azaz CH3CHO) úgy lesz ecetsav, hogy felvesz egy -OH csoportot. Ezért írtam hogy plusz (-OH)
válasza:" ezért olyan micellák fognak kialakulni, ahol a poláros feji rész van kívül és a hidrofób rész belül, ha jól gondolom."
Valóban.
A micella körül tényleg kialakulhat hidrátburok.
"2. Az acetaldehidből (C2H4O, azaz CH3CHO) úgy lesz ecetsav, hogy felvesz egy -OH csoportot. Ezért írtam hogy plusz (-OH)"
Nem úgy lesz. Lényegében egy oxigénatomot vesz fel. (Bár a reakciómechanizmus bonyolultabb, a partnertől is függ.) Egyébként az OH- (természetesen itt a negatív jel felső indexben kéne legyen, de ezt sajnos én itt nem tudom megoldani) a hidroxidion jele. A hidroxilcsoport jele -OH (ahogy itt te is helyesen írtad).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!