Tudnátok segíteni egy oldhatósági szorzat os példában? (komplexképződés hatása az oldhatóságra)

[Ag(CN)2]- ↔ Ag+ + 2 CN-

A komplexből származó ezüst ion koncentrációt jelölje x, figyelembe véve hogy a cianid koncentráció kétszerese az ezüstének és az ezüst koncentráció a komplexéhez képest elhanyagolható, írható:

[CN-] = 2 [Ag+]

10^21,1 = (0,1 - x) / x ∙ (2x)^2 ≈ 0,1 / 4x^3

x = 2,71∙10^-8 mol/dm3 = [Ag+]

A jodid koncentráció:

[I-] = 0,1 g / 166 g/mol / 0,1 dm3 = 0,006 mol/dm3

Ezen jodid koncentráció

[Ag+] = L / [I-] = 1,5∙10^-16 / 0,006 = 2,5∙10^-14 mol/dm3

ezüst koncentrációt enged meg csapadék leválás nélkül.

Mivel a komplexből származó ezüst koncentráció ennél nagyobb, leválik az ezüst-jodid csapadék.

Megjegyzés #1: L(AgI) = 1,5∙10^-16 !

[link]

Megjegyzés #2: a fentebb számítottak elmélete.

Az ezüst ion a cianid ionnal két lépésben képez komplexet:

Ag+ + CN- ↔ [Ag(CN)]

[Ag(CN)] + CN- ↔ [Ag(CN)2]-

Ezen folyamatokat az egyes egyensúlyi állandók jellemzik, amik a komplexkéződési vagy stabilitási állandók:

K1 = [[Ag(CN)]] / [Ag+] [CN-]

K2 = [[Ag(CN)2]-] / [[Ag(CN)]] [CN-]

A stabilitási állandók szorzata a bruttó stabilitási állandó vagy komplex szorzat:

β1 = K1 = [[Ag(CN)]] / [Ag+] [CN-]

β2 = K1 K2 = [[Ag(CN)2]-] / [Ag+] [CN-]^2

Az ezüst-jodid csapadék egyensúly tart az alkotóival:

AgI ↔ Ag+ + I-

Eme egyensúlyt az oldhatósági szorzat jellemzi:

K = [Ag+] [I-] / [AgI]

K [AgI] = L = [Ag+] [I-]

Felhasznált relatív atomtömegek:

[link]

Megjegyzés #3: már az oldhatósági szorzatból látható hogy

[Ag+] = √L = 1,22∙10^-8 mol/dm3-t

enged ha csak csapadék van jelen, ha még megborítjuk jodiddal nincs az a komplex ami annyi ezüstöt fogadna magába hogy visszatartaná a csapadék képződését. Buta feladat.