Fénysebesség tájékán nem hűlnek le a tárgyak?

"Te a falszifikálhatóságot említetted, az pedig teljesül."

Egyik irányba igen, az implikációból következően, ha az adott feltételekkel rendelkező test az adott sebesség elérésekkor nem hűl.

"Az implikáció megfordítására pedig a következőt mondhatom: Tegyük fel itt a Földön felgyorsítanak egy kis objektumot, aminek 100 fokkal esik a hőmérséklete, majd stabilizálódik. Vissza lassítva újra felmelegszik szobahőmérsékletűre."

(Kezd már unalmas lenni, hogy ugyanazt kell elmagyarázni amit már rég leírtam. Nem előremutató, nem produktív, nem információ dúsabb, csak egy helybe topogunk.)

Fordított irányba nem következik, hogy plusz feltételezett dolgok léteznének ilyen hogy időhézag, hézagidő (nem tudom mi a különbség a kettő között, de ezeket írtad) és a többi plusz feltételezést, hipotézist. Ugyanakkor az ellenkezője se következik belőle.

Írok még egye lehetőséget : Mi van akkor ha az a különleges (egzotikus, eddig ismeretlen) anyagfajtára olyan kölcsönhatásba lépne a levegővel (és/vagy más légnemű közeggel) hogy a légáramlat hűtené, mint ahogy kis sebességeknél közönséges anyagokat is képes hűteni a légáramlat (?)

Ilyen anyagfajtáról nem tudunk, a tulajdonságait stb. nem tudom milyen. Azt tudom, hogy számolni tudok logikai műveletekkel is azaz Boole-algebrát tudom használni, alkalmazni. Van fogalmam arról hogy alkalmazzák a tudományban a dedukciót. Attól még hogy feltételezett anyagról beszélünk melyre teszünk feltételezéseket, hogy ez ennek következménye e még igazak a logikai szabályok, ettől még az implikáció ugyanúgy működik mint bármi más ha "x" akkor "y" alakú állítás logikai kiértékelésére.

Ha még akárhányszor leírod akkor is úgy fog működni az implikáció ahogy eddig működött és belőle akkor is ugyanolyan formába lehet következtetéseket levonni mint eddig. Először tanulmányozd például a belinkelt implikáció wiki oldalt.

A kérdés megfogalmazásából kitűnik, hogy a kérdező nem vesz figyelembe egy alapvető tényt.

A sebesség relatív mennyiség, azaz egy felgyorsított testre pontosan ugyanazt a természetleírást kapjuk, mintha azt a vonatkoztatási rendszert, amelyben a test nyugszik és amelyben azt vizsgáljuk, gyorsítjuk fel az ellenkező irányba ugyanakkora (fényéhez közeli) sebességre. Ez a már korábban egy másik hozzászóló által is említett aktív és passzív transzformáció közti különbség.

Tekintettel arra, hogy a testnek és a vonatkoztatási rendszernek a passzív esetben és az aktív esetben előálló relatív mozgásállapota teljesen ekvivalens egymással, az aktív esetet helyettesíthetjük egy olyan elméleti passzívval, amelyet nem is kivitelezünk, csak elméletben, papíron, ceruzával és számolással hajtunk végre. Ebből pedig az következik, hogy mivel egy nyugvó, egyensúlyi állapotban lévő test saját maga külső behatás nélkül nem változtatja csak úgy meg a hőmérsékletét, ezért az végig változatlan marad.

Ettől független kérdés, hogy a test hőmérsékleti sugárzása milyennek tűnik egy hozzá képest tetszőlegesen mozgó vonatkoztatási rendszerből nézve a Doppler-effektus miatt, és megint egy másik, hogy az aktív transzformáció esetében, amikor ténylegesen magát a testet gyorsítjuk, akkor a konkrét gyorsítási folyamat következményeként felmelegszik-e a test. (Erre a válasz az, hogy igen, amennyiben a gyorsítás - akár akaratlanul is - de hőátadással is együtt jár.)

De önmagában a fénysebességhez közeli mozgás állapota azért nem eredményezhet hőmérséklet-változást, mert ez a mozgásállapot relatív, és a képzeletben létező végtelen sok megfigyelő számára mind más és más. A test nyugalmi rendszerében mérhető hőmérséklet viszont egyértelműen adott, nem végtelen sokféle.

"A sebesség relatív mennyiség, azaz egy felgyorsított testre pontosan ugyanazt a természetleírást kapjuk, mintha azt a vonatkoztatási rendszert, amelyben a test nyugszik és amelyben azt vizsgáljuk, gyorsítjuk fel az ellenkező irányba ugyanakkora (fényéhez közeli) sebességre. Ez a már korábban egy másik hozzászóló által is említett aktív és passzív transzformáció közti különbség."

Jó ezt már az után a hozzászólásom után kiderült , hogy a kérdező egy adott közeghez (amivel érintkezik mert nem légüres térre értette) képesti közel c sebességről van szó. Azért az nem mindegy hogy egy adott közeghez képest milyen sebességgel haladok, hogy milyen súrlódási aerodinamikai, termikus stb. hatások vannak.

"Vitátok csak akkor hìteles valamelyikőtök fizika szakon tanult,és ez a szakterülete.:)"

[link]

[link]

Megjegyzés:

Viszont lassan elengedem ezt a kérdést mert, már nem az első lépés hogy egyesek le vannak maradva immáron már nem csak a kérdező, hanem már hozzászólás szintjén is ez kezdődik.

"Jó ezt már az után a hozzászólásom után kiderült, hogy a kérdező egy adott közeghez (amivel érintkezik mert nem légüres térre értette) képesti közel c sebességről van szó. Azért az nem mindegy hogy egy adott közeghez képest milyen sebességgel haladok, hogy milyen súrlódási aerodinamikai, termikus stb. hatások vannak."

Nos, akkor mi lenne az az elméleti fizikai folyamat, amelynek során a tárgynak a közeget alkotó részecskékkel való ütközése relativisztikus sebességeknél nem energiát közöl a tárggyal, hanem energiát von el? Mert ha nincs ilyen, (mármint ami csak és kizárólag a haladás sebességétől függ, különben nincs értelme a kérdésnek) , akkor bizony mindegy.

És persze az is kérdés, hogy mit kell érteni az alatt, hogy egy (feltételezhetően makroszkopikus) tárgy relativisztikus sebességgel halad egy közegben? Milyen értelemben marad egyben a tárgy? Ugyanis ilyen sebességeknél már részecskefizikai folyamatok zajlanak le a tárgy részecskéi és a közeg részecskéi között, ahogy egy részecskegyorsítóban is.

Ilyen módon tehát a kérdés meglehetősen fiktív.