Az elemek csak 1db atomot tartalmaznak?

A nátriumatom az igen, egy darab atomból áll. Az elem neve a nátrium.

A NaCl az egy molekula, amit két atom épit fel. Itt az alkotó elemek neve nátrium és klór, a nátrium-klorid molekulát pedig egy darab nátriumatom és egy darab klóratom alkotja.

#2

A nátriumATOMot kérdezted. Egy atom értelemszerűen egy atomból áll (már amennyire értelmes egyáltalán ez a kifejezés). De ha van fémnátriumod, abban rengeteg nátriumatom van. Bármilyen szabad szemmel látható anyagban rengeteg (sok milliárdsor milliárd) atom (esetleg ion) van.

"Ha van egy NaCl vegyületünk, akkor az is csak 1db nátriumatomot és 1db klóratomot tartalmaz?"

Nem. A nátrium-kloridban 1:1 arányban vannak nátrium- és kloridionok (amelyek nátrium-, illetve klóratomokból képződnek). De szabad szemmel látható mennyiségű NaCl-ben rengeteg ion van.

" Azt tudom, hogy akkor molekula, amikor több atom csatlakozik. Csak az elemeknél nem tudtam..."

Az elemeknek is lehetnek molekulái. Például az oxigén (legegyszerűbb esetben) két atomos molekulákból (O2) áll. De a nátrium nem molekulás szerkezetű (fémrácsos).

#1

A NaCl ionvegyület, nincsenek benne molekulák. (Pontosabban, ha emlékezetem jól csal, a gáz halmazállapotú konyhasóban valóban NaCl molekulák vannak. De azzal elég ritkán szoktunk találkozni. Szilárd halmazállapotban és olvadékban nincsenek benne molekulák, csak ionok.)

#3

"A levegő összetevője a nitrogén, az oxigén, a CO2 és a nemesgázok."

A szén-dioxid mondjuk nem elem, szóval amit felírtál, az nem elemi összetétel. Akkor meg már nagyon nem mindegy, hogy molekuláris vagy atomos oxigénről beszélünk.

" Mi tartja ezeket az atomokat össze? Meg kölcsönhatásba lépnek? "

Igen. A nátriumatomok (és általában a fématomok) között fémes kötés alakul ki.

"Meg ha reakcióba lép más anyaggal, akkor csak bizonyos atomokra vonatkozik, vagy az összesre?"

A körülményektől függ. Például ha szenet égetsz, akkor lehet, hogy elég az összes (tehát az összes atom reakcióba lép), de ha például kevés az oxigén, akkor lehet, hogy nem mind ég el (nem az összes atom lép reakcióba).

"ahány atomot tartalmaz 12 g szén."

Egész pontosan ahány atom van 12 g 12-es tömegszám szénizotópban.

"De ezt hogyan tudták kiszámolni??"

Először egy Loschmidt nevű úriember tudta kiszámolni (viszonylag pontosan) 1865-ben. Kiszámolta a levegőben levő molekulák átlagos nagyságát, és ebből tudta becsülni a az Avogadro-szám értékét. (Pontosabban ő nem ezt számolta ki, hanem az egységnyi térfogatú gázban levő molekulák számát, de ez könnyen átváltható.)

Később (a 20. század elején) egy Perrin nevű kutató több különböző módszerrel is (hibahatáron belül) ugyanazt az értéket kapta az Avogadro számra, amivel igazolta, hogy az anyag tényleg nagyon apró molekulákból áll (és ezért később Nobel-díjat kapott).

Egy ATOM rendszáma azt jelenti, hogy mennyi proton van benne. A rendszám mutatja a helyet a periódusos rendszerben, következésképpen meghatározza az anyagi minőséget. Például egy hidrogénnek mindig 1 protonja van, aminek nem 1 protonja, az már nem hidrogén.

A proton mellett azonban vannak neutronok is, amiknek a száma változhat. Egy szén 6 protonja mellett például lehet 6 vagy 8 neutron is. Mind a kettő szénATOMNAK számít, de eltér a tömegszámuk és a neutron számuk. Az ELEM egy atomnak az összes neutronszámú változatát (izotópját) lefedő fogalom. Egy gyűjtőfogalom, ha úgy tetszik. Míg az atom egy darab valós objektumot jelöl. Például a fenti két szénatom közül az egyiket vagy a másikat.

A periódusos rendszerben a tömegszám úgy szokott lenni megadva, mint a természetben előforduló izotópok tömegszámának a gyakoriságukkal súlyozott átlaga (ezért néha nem kerek szám, noha pusztán a relatív atomtömeg miatt annak kellene lennie). Ez is mutatja, a periódusos rendszerben ELEM-ek vannak. A réten meg atomok.