Az, hogy hány dimenziós világban élünk, pusztán matematikai interpretáció kérdése?

> Azt a valós geometriai tulajdonságot reprezentálja, hogy amit te egy test egyenes vonalú egyenletes mozgásának nevezel, az valójában a test össze-vissza ugrándozása a számegyenesen.

Nem ez volt a kérdés. A kérdés az, hogy mikor egy pont a 397-es koordinátán van, akkor ez a 397, mint érték milyen tulajdonságot reprezentál. Oké, értem, hogy a számegyenesen ez a koordinátapont az origótól 397 egység távolságra van. De ha ez egy pont koordinátája, akkor a pontnak melyik tulajdonságát reprezentálja az, hogy háromszázkilencvenhét. Ilyen távolságra van a 0-ás koordinátájú ponttól? Nem. Akkor mit reprezentál, minek a mennyisége a háromszázkilencvenhét?

> Szerinted úgy mozog egy test, hogy elmegy a (3;9;7) pontból a (5;15;12) pontba, a közte lévő utat is befutva. Szerintem meg úgy megy a test, hogy a 397 pontból indul és az 51512 pontba érkezik, és közte össze-vissza ugrál a számegyenesen.

És pont ezért nem vektortér a te konstrukciód.

> De, itt is az összeadás reprezentálja az eltolás műveletét, más kérdés, hogy az általad egyenes vonalú egyenletes mozgásnak nevezet dolog nem feleltethető meg egy egyszerű eltolásnak.

Márpedig az egyenes vonalú egyenletes mozgás nem más geometriai megfogalmazásban, mint egységnyi idő alatt mindig azonos vektorral való eltolás. Ha nálad a kettő nem feleltethető meg egymásnak, akkor a te konstrukciód nem a fizikai teret írja le.

@68: Sajnos igaza van a #69-nek. Pl nekem is van (igaz, akkoriban még osztatlan volt, nem BSc/MSc), mégis olyan hülye vagyok a saját szakomhoz, mint egy tál lencse, mert pont azóta nem foglalkoztam vele. Ami egy dolog, de sok volt szaktársam diplomázáskor is pont ennyire hülye volt hozzá.

Plusz itt inkább a természettudományos szemlélet hiányzik. Amit nem feltétlen szed össze az ember egy egyetemen - szintén azt kell mondjam, rengeteg szaktársamtól fényév távolságra volt mindenféle természettudományos szemlélet.