Hogyan lehet színtelen levegőnél nagyobb sűrűségű gáz térfogatváltozását mérni?

Igazából a gáz sűrűségének nincs szerepe itt, vízzel telt kádba, tartályba (hogy legyen hely bemeríteni és megfordítani ) mérőhengert teszel, teljesen megtelik vízzel, majd az aljával felfelé fordítva úgy kell alátámasztani a hengert, hogy a szája mindig a vízszint alatt maradjon. Ezután alulról bele kell engedni a gázt, ami a víz egy részét kiszorítja a hengerből. A mérőeszköz skáláján leolvasható a gáz térfogata. (a meniszkusz fordított lesz).

Ha megmelegíted a henger külső felületét a gáz kitágul, ismét le tudod olvasni az új térfogatot.A két térfogat különbsége adja a melegedés hatására beállt térfogat változást.

Ha nagyon pontos akarsz lenni, a víz tenzióját (szabad felszín feletti gőz parciális nyomás) is figyelembe veheted.

Sőt:

A méréskor a mérőhenger fel-le mozgatásával a mérőhengerben a nyomás változtatható, ha úgy állítod be, hogy a mérőhenger külső és belső felületén a víz ugyanott van, akkor a hengerben a belső nyomás éppen légköri, tehát ha ismerjük a külső légnyomást, és hőmérsékletet, akkor a térfogat mérésével és a gőz tenziójának figyelembevételével még a gáz molekuláinak mennyisége is mérhető így.

Már majdnem belekötöttem a hidrosztatikai nyomás mérésbefolyásolása miatt, de aztán elolvastam ezt a sort:

" ha úgy állítod be, hogy a mérőhenger külső és belső felületén a víz ugyanott van..."

:)