Vannak hiteles kimutatások arról, hogy 2020-ban 2019-hez képes mennyivel haltak meg többen világszerte, illetve mennyi volt az influenzában elhunytak száma 2019-hez képest?

Vilgászintű adatokat én nem tudok (sok roszágból nem nagyon vannak adatok), de az alábbi linken sok országban megnézheted, mennyi a többlethalálozás.

[link]

Itt pedig abszolút értékben hasonlíthatod össze a korábbi évekkel országonként.

[link]

Ezen a linken pedig a hivatalos COVID halálozást hasonlították össze a többletlhalálozással orzágonként (sajnos itt Magyarország nem szerepel). Látszik, hogy a legtöbb helyen a többlethalálozás lényegesen magasabb.

[link]

A KSH adatokból még nem néztem a frisset, de a múltheti adatok alapján a 2015-2019-es halálozáshoz képest Magyarországon 6931-el haltak meg többen 2020-ban december 20-ig. Ehhez még két dolgot érdemes tudni:

1. A legfrissebb adatok még nem pontosak, ahogy haladnak előre, a későbbi hetekben növekedni szokott a halálozási statiszika.

2. Az év eleji influenza szezon nagyon enyhe volt. Március 15-ig (akkor jelentették az első COVID halálozást). Majdnem 3000-el kevesebbe haltak meg, mint átlagosan a korábbi években.

Tehát minimum egy jó 10 ezres többlethalálozást okozott a koronavírus járvány, a halálozások pedig lényegesebben magasabbak, mint az elmúlt években.

#5

Novemberben és decemberben sok héten keresztül 1000 felett volt a heti(!) többlethalálozás. És abszolút értékben is magasabbak voltak a halálozások, mint az elmúlt években bármelyik héten.

#11

Amúgy a 2020 decemberi adatot érdekelne, honnan vetted, mert az csak január 29-én kerül feltudtommal a KSH oldalára.

Márciustúl novemberig a halálozások a következők voltak a KSH jelenlegi adatai szerint:

2019: 92 140

2020: 99 391

Az 7,9% többlet.

Ha meg csak a novembert vesszük (10 087 vs. 15 366 halott), az 52,3% többlet 2020 "javára". Szóval hollófernyiges becslése még lehet, optimista volt.

[link]

(Amgúgy úgy látom, még az eheti frissítések nem kerültek fel.)

#14

Attól függ, mit érdemes hasonlítani, hogy mire vagy kíváncsi. Hollófernyiges gondolom azért a november-decembert hozta fel, mert itthon ekkor haltak meg legtöbben. (A COVID statisztika szerint október 31-ig 1750-en haltak meg a járványban, november-decemberben meg 7787-en.

Nyilván az is igaz, hogy tavasszal (és nyáron) nagyon alacsonyak voltak nálunk a halálozások. Tehát ha a telejs jráványkezelésre vagyunk például kíváncsiak, akkor az egész évet érdemes nézni, ha csak arra, hogy hogyan oldottuk meg a második hullámot, akkor inkább a hollófernyiges által jelzett időszakot.

#16

Ez igaz, de egyrészt az csak a hónap kétharmada, másrészt azok még nagyon friss adatok, valószínűleg még növekedni fognak (akár több százzal is).

Világszinten nem tudom, hogy van-e ilyen összesítés, a kevésbé fejlett országokban biztos, hogy vannak hiányosságok ezen a téren. EU-s viszonylatban a többlethalálozásokról jelentést itt lehet megnézni [link] (letölthető nyers adatokat most hirtelen nem látok). Magyar viszonylatban ott a KSH: [link]

Viszont ezek nem tartalmazzák a halálokokat.

Az látszik, hogy az év elején mindig van egy nagyobb kiugrás, változó, hogy mekkora és mikor. Ez részben az influenzának, részben az időjárással összefüggő más halálokoknak (megfagyás, amúgy is terhelt immunrendszer, köd vagy jég miatti balesetek) köszönhető. Idén – talán részben köszönhetően annak, hogy az emberek már februárban elkezdtek óvatosabbak lenni, meg köszönhetően az enyhe télnek – a kiugrás nem magas az éves átlaghoz képest, Magyarországon az első 10 héten több, mint 9%-kal alacsonyabb volt a halálozás az előző öt év első 10 hetéhez képest.

Nálunk első hullám csak mutatóban volt, valószínű köszönhetően annak, hogy a többi országgal kb. azonos időpontban hoztunk meg hasonló korlátozásokat, viszont nálunk a járvány még korábbi szakaszában volt. EU-s szinten viszont a csúcs a 14. hét volt, akkor közel 65%-kal volt magasabb a halálozás az előző évek átlagához képest, ami bőven-bőven túlmutat a szokásos éves ingadozásnál.

A második hullámnál az EU-s adatokban az látható, hogy a 40. héttől a halálozások szignifikánsan magasabbak az átlagnál, a szokásos ingadozást meghaladva, a csúcs valamikor a 46. hét környékén volt, akkor 25-30%-kal volt magasabb a halálozás az átlagnál, ami megint bőven felette van a szokásos éves ingadozáson. Magyarországon a 20-40. hét intervallumában a halálozás eléggé jól közelített az ötéves átlaghoz. A 40. héttől összességében 33%-kal volt magasabb a halálozás az előző öt év átlagához képest, a legrosszabb hét a 46. hét volt, akkor 58%-kal többen haltak meg átlagnál.

~ ~ ~

Ha az év egészét nézzük, akkor ezek a kiugrások jobban belesimulnak a kisebb völgyekbe, ha az év egészét nézzük, akkor 5-6%-kal többen haltak meg, mint általában, de ha a 2015-höz nézzük, amikor a legtöbben haltak meg, ahhoz képest csak 4%-os a növekmény. De ez az adat kevésbé jól reprezentálja a járvány jellegzetességét.

~ ~ ~

Az látszik, hogy a járvány csúcspontján a halálozások drasztikus mértékben növekedtek meg.

Az is látszik, hogy a járványt természetes okok nem lassítják, csak a korlátozó, megelőző intézkedéseink. Tehát ha ezek az intézkedések nem lennének, akkor óhatatlanul csak gyorsulna a járvány terjedése, ami már éves szinten is drasztikus változásokat eredményezne, éves szinten növekedne meg a halálozások száma legalább 30-40%-kal, ami odáig vezetne – és ideiglenesen volt nem egy város, ahol oda is vezetett –, hogy a COVID-19 lett a vezető halálozási ok, sőt néhol többen haltak meg benne, mint minden más okból együttesen.

Az, hogy a járványnak vannak csúcspontjai, ami után a megbetegedések és halálozások száma jelentősen csökken, abból meg látszik, hogy ezek az intézkedések összességében hatásosak, valóban visszaszorítják a járvány terjedését.

~ ~ ~

> De kiugrások egy éven belül nem szoktak lenni?

Döntsd el magad, hogy az idei adatok mennyire hasonlítanak a szokásos kiugrásokhoz. A KSH adatait rádobtam egy grafikonra…

[link]

Az utolsó grafikon kicsit máshogy: [link]

Ez megmutatja, hogy a 2015-2019 évek átlagához képest az adott héten az átlagnak hány százaléka volt a halálozások száma. Látható, hogy ±20%-nál nagyobb eltérés nem szokott lenni az azonos hét átlagához képest. Az 2020-as év utolsó 10 hetében viszont folyamatosan +20% felett voltunk.