Szerintetek a Föld megsemmisüléséig mennyi időnk van hátra? Van olyan, aki hisz ebben?

A környezetszennyezés és pusztítás elsősorban az emberiségnek árt, nem a bolygónak. Lásd extrém példaként a Csernobili zónát, embernek nem ajánlott ott laknia, de a természet virágzik. Azt nem különösebben hatja meg egy-két két fejjel született farkas.

Csináljunk bármit, magunkat kiirthatjuk, a bolygó teljes élővilágát aligha. Amíg a föld alatt vagy a Marianna árok legmélyén marad pár élőlény, addig újra be lesz lakva a Föld előbb-utóbb.

Az emberiségre nézve óriási a kár amit okozunk a természetben, a Földre nézve marginális. Egy szupervulkán egyszeri kitörésével ha felér. Abból pedig volt egy-kettő és lesz is még.

,,Leginkább az emberiség általi pusztulásra gondoltam, a globális felmelegedésre és társaira."

A teljes pusztulás kizárt! Ha feléljük a Föld nyújtotta erőforrásokat, annyira hogy elkezdjen már drasztikusan összeomlani a bioszféra egyensúlya, akkor először a nagyobb testű emlős állatok fognak kihalni (és velük mi is), mert ezeknek nagyobb az energia igényük. És nem olyan jó túlélők, mint a rovarok, kisemlősök, baktériumok, stb... Szóval amikor mi véglegesen áldozatúl esünk ennek, még fognak maradni igénytelenebb élőlények, amik az eltűnésünk után helyre fogják állítani a bioszféra egyensúlyát. Ez többször is megtörtént már a történelemben: lásd.: tömeges kihalási események.

Az ember működéséből fakadóan is pusztítja a környezetet, mert a táplálkozásunkhoz szükséges anyagok nem hasznosíthatók újra mindig és örökké. Pl.: Újra-ültethetjük a haszonnövényeket, de akkor egyre többet kell trágyázni is a földet, mert a termelendő élelem fel fogja élni idővel a Földben lévő ásványi anyagokat. Tehát a Föld készletei lassan de biztosan fogyatkoznak és nem csak miattunk. Minden élőlény ezt teszi, csak velünk most kezd durván elszaladni a ló. Óriási az energiaigényünk és elképesztő mennyiséget pazarolunk el belőle. Tehát nem fenntartható módon és hihetetlen tempóban zabáljuk fel a környeztünk erőforrásait. Erre más álatok azért nem képesek, mert nincs olyan fejlett technológiájuk. Legalábbis napjainkban, mert igazából volt már a történelemben olyan, hogy egy (asszem valami ősi alga faj) annyira elszaporodott, hogy megváltoztatta az egész bolygó ökológia egyensúlyát és tömeges kihalást okozott, pusztán a jelenlétével. Most mi is ezt csináljuk, annyi különbséggel, hogy mi legalább telhetnénk ellene és javíthatnánk a helyzeten, ha fenntartható és zöld gazdaságokat építenénk ki. Persze ez se lesz végleges megoldás, még akkor se, ha holnaptól elkezdenénk kőkorszaki szinten élni. Max kitolnánk az időnket jó sokáig. De amikor elfogynak a Föld készletei, akkor vége a bulinak. És még technológiánk sem lenne, arra hogy megoldást találjunk a problémára.

A végleges megoldás az lehetne, ha kivándorolnánk az űrbe és onnan pótolnánk a nyersanyagokat. Szerencsére az űr tele van vele és már tudunk is utazni benne. Szóval meg kell tanulnunk valahogy idehozni jelentős mennyiségű nyersanyagot az űrből, vagy meg kell tanulnunk életben maradni benne Földi segítség nélkül is. Persze mindezt úgy, hogy közben nem barmoljuk szét a Földi bioszférát. Erre már most is vannak lehetőségek, de még bőven van mit csiszolni rajtuk. Szóval még van remény, de ehhez kevesebbet kell a bölcsőnket bámulni, és többet a csillagos égboltot...

"volt már a történelemben olyan, hogy egy (asszem valami ősi alga faj) annyira elszaporodott, hogy megváltoztatta az egész bolygó ökológia egyensúlyát és tömeges kihalást okozott"

Ez volt a legelső tömeges kihalás, és akkor történt, amikor az első élőlények megtöltötték mérgező oxigénnel a levegőt.

95%-os kihalás volt.

Azóta se volt ilyen nagy arányú, még a dinóknál sem.

Pedig nem 2 perc alatt töltötték fel.

A Föld története folyamán az elmúlt 440 millió évben hat "nagy, tömeges kihalási esemény" (mass extinction event) volt. Kb. 445 millió éve az Ordoviciumban még jobbára csak tengeri élet volt a Földön. A brachiopodák, trilobiták, kagylók és korallok körében rengeteg faj tűnt ki mai szemmel nézve egyszerre. Ennek okát ma a Gondwana déli féltekére kerülése következtében több millió éven át tartó tengervíz-mélyülésben látják, ami a sekély tengeri élővilág mélytengerbe kerülésével okozott tömeges kihalást. Ez a ma hirtelennek tűnő eseménysorozat elhúzódhatott több millió évre, hiszen az Ordovicium maga vagy 40 millió évet ölel föl.

A következő hasonló esemény a késő devonban volt, kb 370 millió éve, időtartama ennek az "eseménynek" olyan fél millió és 25 millió év közé tehető, tehát ez sem tekinthető az emberiség szempontjából hirtelennek.Ez idő alatt is a tengeri gerinctelenek közül tűnt el sokféle. A korallokat különösen erősen megritkította az "esemény". Majdnem teljesen kipusztultak, csak mintegy 120 millió év múlva terjedtek el ismét jelentős mértékben, a Mezozoikumra.

Majdnem minden csontos hal is kipusztult a devon végére.

252 millió éve, a perm-triász határon olyan sokféle élőlény tűnt el, mint soha addig és soha azóta. Ezt a Nagy Kihalásnak is nevezik ezért. Végleg eltűntek a trilobiták, a tengeri fajok 95%-a, a szárazföldi gerincesek 70%-a kipusztult. A teljes globális diverzitást olyan erősen érintette, hogy több, mint 10 millió év volt, mire a kihalás előttire nőtt a fajol száma.

A triász-jura határon még Pangea feltöredezése előtt újabb kihalási esemény volt, mintegy 201 millió éve. Ennek oka nem ismett

Magyarázzák aszteroida-becsapódással, ázsiai tömeges vulkanizmussal, és éghajlat változással is.A tengeri fajok harmada, a legnagyobb kétéltű csoportok, a dinoszauruszok és krokodil-félék több csoportja kipusztult.

66 millió éve véget ért a Mezozoikum (középállati idő), és elkezdődött a kainozoikum (újállati idő). A megkülönböztetés oka pontosan az ez idő tájt végbement, legrégebb óta ismert tömeges kihalási esemény indokolja.

A kréta-paleogén határon eltűnt élőlények közül a legismertebbek a dinosaurusok, a pterosaurusok, de egy csomó ősi emlős, hüllő, rovarfaj is eltűnt, egész genusok. A tengerekből eltűntek az ammonitesek, amelyek előtte a legsokfélébb élőlény csoport voltak a Földön. Úgy tartják, hogy az élőlények 75%-a kipusztult a kréta végén. A nagy élőlények pusztulásánál sokkal jelentősebb volt a tengeri plankton pusztulása. A mikro-élőlények teljes tömegei eltűntek, a krétát (a kőzetet) felépítő egysejtű-mészvázak típusainak tömegei eltűntek a kréta végén.Mint a Paleozoikum végi kihalást,cezt is magyarázzák aszteroida-becsapódással valahol a Yucatan-félsziget környékén, a Deccan fennsíkot alkotó bazalt vulkanizmusával, éghajlat változással.

A holocén folyamán majdnem egyenletes a kihalási ráta. Az utolsó 10000 évet egyetlen faj jellemzi a szárazföldön, és egyes fajok kipusztulását bizonyíthatóan a Homo nemzetség egyes fajai okozták/okozzák, még az is valószínűsíthető, hogy a Homo nemzetség egyik-másik faja egymást pusztította ki (így pl. A Homo neanderthalensist a Homo sapiens).

A fentiekből (az emberi tényezőn túl) az derül ki, hogy bár voltak tömeges faj kipusztulások, amelyeknek okait csak találgatjuk, és alighanem nem egyféle okuk, ganem sokféle hatás, és ok eredője lehettek, de a diverzitás mindig megnőtt pár millió év alatt, és a megjelent új fajokkal sokkal több lett a fajok száma a kihalások előttinél.

Ebből az következhet extrapolációként, hogy a jövőben is várható lenne ilyen massive extinction event, hiszen előfordult a múltban is. Bekövetkezésének ideje megjósolhatatlan lenne. A feltételes mód azért, mett a Homo sapiens elterjedése alapvetően befolyásolja az eseményeket. Az ember maga idéz elő kihalásokat a millió éves időzóna helyett pár tízezer év vagy pár tíz év alatt is részben tevőlegesen (vadászat, gyomirtás stb.) részben másodlagosan (a városiasodás stb. miatt szűkül, majd elfogy egyes fajok élettere).