Miért nem hagy hátra sugárzást a kvantumfluktuáció?
válasza:Mert kevered a kétfajta folyamatot:
- egy részecske és egy antirészecske egyesülése során 2 db. foton képződik,
- egy részecske és egy NEGATÍV ENERGIÁJÚ részecske egyesülése során nem keletkezik semmi. Tehát akkor MI sugározzon?
Azt hiszem most már világos, ezek szerint csak a wiki fogalmaz hülyén, hogy részecske-antirészecske párokat említ, viszont nem antianyagot ért alatta hanem pozitív és negatív részecskepárokat.
Köszi!
válasza:Igaz, de vigyázz: nem pozitív és negatív TÖLTÉSŰ, az megint csak más.
Ezek pozitív és negatív ENERGIÁJÚ részecskék.
válasza:Még senki sem látott negatív energiájú részecskét.
Ez azért van, mert mindig párban keletkeznek (egy pozitív, egy negatív), és utána nagyon gyorsan ismét egyesülnek.
Miért tudunk róla, hogy egyáltalán léteznek?
Azért, mert egyesülés előtt érheti őket "baleset" is.
Pl. az egyik beleeshet egy fekete lyukba. Így tud sugározni egy fekete lyuk. Ez rendben, de még ilyet se láttunk.
Viszont lehet olyan is, hogy megüti valamilyen nagy energiájú részecske, és akkor a negatív energiából pozitív lesz. Akkor viszont már nem kell egyesülniük!
Na, ILYEN sokszor van a részecskegyorsítókban, és így tudjuk bizonyítani, hogy ilyen létezik.
Akármilyen részecske lehetett eredetileg... persze a nagyobb energiájú az ritkább.
És tényleg csak úgy tudjuk megnézni, hogy mi keletkezhetett itt, ha megütjük valamivel, és akkor nem tűnik el.
válasza:Tetszik az 5-ös válasz a kimutatásról.
Butus analógia:
Van egy busz, amin -2 ember ül. Ezt nem tudom igazolni, de úgy igen, hogy felszállítok rá 17 embert, utána megszámolom és csak 15-wen lesznek rajta. :D
Köszi a választ.
Am igen, eredetileg a Hawking-sugárzással kapcsolatban fogalmazódott meg bennem a kérdés. Ezek szerint az a probléma, hogy bármilyen forrást is találok a témáról, nem igazán részletezik ezeknek a negatív energiájú részecskéknek a mibenlétét és nem hangsúlyozzák ki, hogy ez egészen más téma, amiről fogalmuk sincsen. Nem rég olvastam el John Gribbin kb összes könyvét és mindegyikben érintette a kérdést 1-2 mondat erejéig, de inkább csak összezavarnia sikerült.
Tehát ha jól értettem 3 dolgot kell megkülönböztetni:
1. Sima, pozitív és negatív töltésű részecskék. Például elektron és a párja a proton.
2. Sima anyag és antianyag részecskék. Például elektron és az antianyag párja a pozitron vagy fotonnak önmaga. Ha pedig elektron és pozitron találkozik akkor energia felszabadulással annihilálódnak, pl fotonok formájában.
3. Negatív energiájú részecskék. Példát meg nem tudok mondani, viszont pl feltételezzük, hogy az elektronnak létezik egy párja, aminek negatív az energiája és ha találkoznak annihilálódnak. Mondjuk fura, hogy nincsen megnevezésük még ha csak elméleti részecskék is.
válasza:" ha találkoznak annihilálódnak."
Nagyjából jól gondolod, de van még egy dolog: ezeknek a negatív energiájú részecskéknek találkozniuk KELL a párjukkal, záros határidőn belül. Nem tudják elkerülni.
Míg pl. az antianyagot (elvileg) nyugodtan tudod tárolni. Önmagában az teljesen stabil.
válasza:"Mondjuk fura, hogy nincsen megnevezésük még ha csak elméleti részecskék is."
Nem igazán van értelme, mert semmit nem csinálnak azon kívül, hogy a párjukkal megsemmisülnek. Szóval nincsenek még teoretikus paramétereik sem, nincsenek reakcióik stb.
Pontosabban itt a mi téridőnkben nem tudunk róla, hogy bármi ilyesmi történne.
Egy kis kiegészítés:
1. Az antianyagot 2 féle módon lehet definiálni. AZ első szerint a sima anyaggal megegyező szerkezetű, azonban ellentétes töltésű részecske. Tehát a pozitronnak azért ez a neve, mert minden tulajdonsága egyezik az elektronnal kivéve, hogy a töltése pozitív.
A másik megoldás pedig, hogy közönséges anyag, ami az időben visszafelé halad. Tehát egy időben visszafelé haladó elektron pozitronként lenne érzékelve.
2. A negatív energiájú anyag esetében pl fordítva hatna rá a gravitáció és taszítaná. Tehát ha létezik negatív anyagból felépülő része a világegyetemünknek ami izolált és még az ősrobbanás idejéből származik, valószínűleg a galaxisok közti térben lehet megtalálható, mivel a galaxisok gravitációja kitaszítja magából. Ugyanakkor a gravitációs lencsékkel érzékelni még nem sikerül a negatív energiájú anyag taszító erejét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!