Miért gondolták a 19. század végén, hogy az elektron és proton egy "test" és nem pedig csak az elektromos tér nyelői, illetve forrásai?

De, az erőtér az anyag.

Minden tulajdonsága megvan, ami az anyagnak is: például tömege.

OFF, de a húrelmélet teoretizált húrjai kb két nagyságrenddel a planck-hosszúság felett vannak.

És igen rosszul áll a húrelmélet szénája. Pontosabban a húrelmélet nem is egy elmélet, hanem sok különféle elmélet gyűjtőneve. Először még a 60-as években megalkotott bozonikus húrelméletet értették alatta - ami a 80-as évek folyamán meg is bukott. (Valamiért, valahogyan itt a GYK-n ezt a sok-sok évtizede hibásnak bizonyult modellt előkukázzák egyes fórumozóink. Gondolom, valami félezós oldalon/körökben terjedhet, mert máskülönben nem tudom, hogy egy ilyen régi, eltemetett és elfeledett modellt hogyan találnak meg ennyien és tálalnak úgy, mintha lenne relevanciája.)

Utána a szuperszimmetria beemelésével megalkották az első szuperhúrelméletet, majd még négyet mellé. Ez az öt szuperhúrelmélet egymás mellett létezett sokáig (tulajdonképpen még most is ezt teszik), de a kilencvenes évek második felében korunk talán legnagyobb elméje, Edward Witten megmutatta, hogy matematikailag egyesíthetőek, és meg is tette ezt, M-elmélet néven.

Az öt szuperhúrelméletnek és belőlük kinőtt M-elméletnek van egy fontos tulajdonsága: szükség van hozzájuk a szuperszimmetria elvére. A szuperszimmetria pedig részecskék teljesen új, eddig felfedezetlen családját jósolja meg. A gond a felfedezetlen részben van. Minden ésszerű jóslat szerint már rég meg kellett volna találnunk minimum néhány példányt ezekből a részecskékből, de hiába megyünk egyre feljebb és feljebb gyorsítóenergiákban, semmi nyomuk. Ezt nagyobb tömeg jósolgatásával ki lehet ugyan magyarázni, de ad-hoc azt feltételezni, hogy nagyságrendileg nagyobb a tömegük, mint amit bármi modell jósol, tényleg kimagyarázás szagú.

Szóval egyelőre a húrelmélet nem tűnik helyesnek: némely inkarnációja megbukott, némelyek pedig rendkívül valószínűtlennek látszanak a kísérleti kutatások fényében.

Ez rendben is lenne... de mit keresnek a tudományokban?

Van saját kategóriájuk.

20 "Jó, akkor mondhatom, hogy az, hogy anyagtalan hullám, annak nincs értelme. Attól még, hogy hullámként viselkedik, attól még ugyanúgy van tömege és impulzusa is."

- A hullám az nem anyag!! A hullám egy jelenség. Anyagtalan. Ott a víz. Nézd meg egy atomját. Mondhatod, hogy hullám? Nem. Az hogy tömege és impulzusa van nem jelenti, hogy anyag!!

-Az egy kvantumszám. Nem társítható hozzá klasszikus fogalom. Az hogy spínje van jelenti-e hogy forog egy részecske? Ugyanaz....

"Amikor megfigyeled, akkor nem hirtelen megjelenik az anyag, hanem a mért operátor adott sajátvektorába beugrik."

-Összeugrik az állapota. Hullámból részecske lesz. Részecske, korposzkuláris tulajdonságai lesznek.

"Az, hogy az atomok 99%-ban légüres terek, attól még az ami belőlük áll, azt anyagnak nevezzük."

- az anyag 99%-ban légüres térrész.1%-ban egy olyan részecske (atom), ami szintén 99%-ban üres és 1%-ban más részecskék (p+,n0,e-) áll. Azok szintén 99% üresek és 1%-ban gluon,kvarkból ami.....végsődoron virtuális rezgésekből. ---> anyag = virtuális rezgés (hullám)

"Atommagnak kimérték, hogy körülbelül állandó sűrűsége van, tehát erre mérés is van, hogy nem légüres."

-Állandó súrúsége van minden anyagnak, miközben a bennük levő atomok 99%-ban üresek. Ugyanígy az atomokból álló halmazoknak is van állandó sűrűsége, de attól még üresek és hullámszerűek.....Az hogy sűrűsége van valaminek nem jelenti, hogy anyagi. Feljebb leírtam

"Húrelméletet nem tanultam még, és szerintem nem is fogok. De azt még mindig nem úgy kell elképzelni, hogy húrok rezegnek"

-De. Ezt pontosan így kell elképzelni, ezért ez a neve. Olvasd el legalább konyhanyelven valahol. Világosan leírja hogy húrok rezgése

22 "De, az erőtér az anyag.

Minden tulajdonsága megvan, ami az anyagnak is: például tömege."

-Az erőtér nem anyag! Az erőtér az erőhatást hordozza. Nincsen tömege. Valami másnak van tömege, azt félreértetted. Az atom tömege a benne levő részecskék összetömege, abban elég sok erőtér található de nem ad járulékot a tömegben. Valamit félreértettél. Az erőtér maga nem tömeg, anyag meg végképp nem.

Érdekes, hogy ebben az esetben az egyetemeken sem magyarázzák el szemléletesen a jelenségekből levont következtetéseket, holott egy csomó más esetben inkább káros szemléltetésekkel is képesek magyarázni pl lepedő, gravitáció. Nem akarják, hogy a diákok anyagi, materialista világszemléletében valami becsússzon. vegyétek ezt észre! Át vagytok verve.

@29: A 27 pl tipikusan rád vonatkozik :)

Totál sok marhaság. Csak felületesen átfutottam, de az alapok sincsenek meg. Az erőtereket virtuális bozonokkal szokás leírni, azaz közvetítőrészecskék hordozzák őket, amiknek van tömege. Fun fact: azoknak is, amiknek a közvetítő részecskéje tömeg nélküli lenne, ha nem virtuális részecskékről beszélnénk. Pl az elektromágneses kölcsönhatást a virtuális fotonok mediálják, amelyeknek tömege bármekkora lehet, sőt még csak valós számnak sem kell lennie a mérőszámának.