Mi az oka hogy több co2 bocsájt ki az Amasonas őserdő, mint amennyit elnyel?

Amennyire én tudom, ma már nincsen jelentős szén-eltemetődés, a talajban élő mikroorganizmusok és fejlettebb állatok végzik el a növényi részek lebontását, amiből többek között CO2 is képződik. Az gáz- és olajmezők már állati eredetűek, tehát az későbbi folyamat, mint amiről én írtam.

Itt találtam egy paprikás-hidrokultúrás témájú doktorit, nem tudom, erre gondoltál-e:

[link]

Ennek a 2.3.2.4. fejezete szól a tápanyagutánpótlásról, de a szén felvételéről nem esik szó; a 23. oldalon (ez a PDF fájl 26. lapja!) közölt ajánlott tápoldat-összetétel táblázatban sem szerepel a szén. Alatta viszont áll egy mondat: "Említést érdemel még a CO2 - trágyázás, mellyel gyorsítható a paprika fejlődése és jelentős termésátlag növekedést okoz, ám bonyolult technikai kivitelezése és drágasága miatt hazánkban még nem terjedt el nagy felületen."

A CO2 trágyázásra rákeresve az első találat:

[link]

Ez így kezdődik:

"Elméletben tudjuk, hogy a szerves anyag felhalmozásának folyamata a fotoszintézis, amely során a fény energiáját felhasználva, a zöld növények a légköri szén-dioxidot megkötik, és szerves anyagba építik."

A cikket tovább olvasva:

"A világon háromféle módszert alkalmaznak a szén-dioxid pótlására:

- szénhidrogének (propán-bután, földgáz, könnyű kénmentes tüzelőolaj) égetését,

- szárazjég kihelyezését és

- cseppfolyós szén-dioxid (palackokból) bevezetését."

Ezek egyike sem juttathat számottevő széndioxiot a tápoldalba, tehát valamiért itt sem a gyökereken keresztüli felszívásra támaszkodnak.

Azért még keresgélek...

"A növények a legtöbb tápanyagot, így a szént is a gyökérzeten keresztül veszik fel, ezért a légkörből még a növekedési szakaszban is kevés széndioxidot távolítanak el"

Talán annyit tennék hozzá, hogy az elhalt növények ottmaradnak az erdei talajon és elbomlanak, és az erdei talajba kerülnek vissza. Ez körforgásszerű folyamat. A légkör megint más része.

Egy erdő addig köt meg hatékonyan co2-t ameddig növekedésben van, amint eléri a teljes helyi méretét, onnantól a folyamat körbeforog a növény > elhalás > talajba visszakerülés > talajból felhasználás ciklusain keresztül. Itt kifejlett erdőnél nincs co2 kivonás csak körforgása van.

Az Amazonas meg nem igazán olyan, ahogyan cikkeznek róla, van talán akinek ez nem újdonság. Nézzük csak meg a világ erdőtüzeit az Amazonasnál és máshol is világszerte, mert gyakorlatilag az erdőtüzek folyamatosak a világon. Másik, hogy a növényzet amúgy is változó méretű a világ különféle helyein és nem statikus. Itt van két animáció a NASA oldalán.

Fire - Tűz

[link]

Vegetation - Növényzet

[link]

Láthatjuk a térképeken, hogy az amasonasi tüzek nem nagyobbak mint az afrikaiak és az Eurázsiaiak. És mindegyik rendszeres. Jó és vajon miért rendszeres?

Mert a tűzzel tisztítják meg a helyi lakosok minden évben a földjüket, oda vetnek. Ezek kicsi családok és nem ipari méretű, saját ellátásukra termelnek, így élnek. Ha azt halljuk, hogy szándékos tűzokozás és Amasonas, akkor az családi kertek szokásos évi égetését jelenti a valóságban. Nézzük rá valami forrást.

Amazóniaiak ma

"Szinte egyetlen bennszülött csoport sem szerzi táplálékának nagy részét hagyományos nomád vadászattal és összegyűjtéssel. Szinte az összes kultúrnövény termesztése, a vadászat, az összegyűjtés és a halászat másodlagos vagy kiegészítő táplálékként szolgál. Egy családnak általában két kertje van: egy kis házikert különféle növényekkel, és egy nagyobb ültetvény, amely egy hektár területen lehet banánnal, maniókkal vagy rizzsel beültetve. Ezeket az ültetvényeket a permetezés és az égetés hagyományos gyakorlata révén hozzák létre, az erdőirtás egyik módszerével, amely nem annyira káros az erdő számára, ha hagyományos módon hajtják végre."

[link]

És persze vannak nagytermelők is az Amasonas erdőiben, de az meg kivitel, termelés, profit, megélhetés, gazdaság, vagyis ami máshol is van.

"Brazília a világon a legnagyobb kávé-, cukornád-, narancs- és banántermelő. Szója, kakaó és marhahús termelésben Brazília a második helyen áll"

Összességében az erdőirtásnak két része van, egyik a kisgazdák, másik a nagytermelők, akik részben belföldre, részben exporta termelnek. A marhahús állítólag az egyik legnagyobb erdőirtó szekció és annak csak 20%-a megy exportra, tehát maguknak termelnek. Vagy megeszi más...

Amire utalni akartam ezekkel, hogy a termelést egy szegény országban, milyen alapon veszi zokon a fejlett nyugat? A brazil esőerdő az Brazíliáé (nyilván a rájuk eső java része). Sajna bizony nem köztulajdon és megélniük is kell valamiből.

Szóval akik nehezményezik a pl szarvasmarha miatti erdőirtásokat, azok a gyakorlatban mit javasolnának megélhetésként? Mert itt megélhetésről is szó van az erdőirtás kapcsán.

Itt egy PNAS tanulmány: "Brazília a világ legnagyobb marhahús-exportőre, teljes termelésének egyötödét exportálja, és az ágazat az erdőirtás fő mozgatórugója."

Vagyis többnyire maguknak termelnek marhahúst, és csak 1/5-e megy exportra, ez megélhetés, ami helyett kell valami, csak hát mi és hogyan...

[link]

És kérdező egy bár hosszú cikk, de legalább látható belőle a téma összetettsége:

Erdőirtás - Deforestation

[link]

---

Brazília Gazdasága: [link]

#13-nak: Szerintem a kérdező nem nehezményezett semmit, azt a népszerű butaságot próbálta tisztázni, hogy "az esőerdők oxigént termelnek".

Ez nyilvánvalóan nem igaz, csak egy adat szenet őriznek a bomasszájukban, de nem termelnek oxigént, mint ahogy a föld alatti szénkészletek, kőolaj-és gázmezők sem.

Ha mindezeket elégetjük, az égéstermékeket pedig a légkörbe engedjük, akkor természetesen negatív lesz az oxigénmérleg, de ha nem égetjük el, akkor sem lesz pozitív, éppen csak zérus.

Talán még egy kis hozzávaló. :) Idézet egy prove.hu cikkből, és a PNAS publikációt tegyük össze:

"Sokszor hallunk a pálmaolaj szörnyűségeiről, és valóban, ennek a terméknek a jelenlegi kitermelési módja fenntarthatatlan. Az viszont sokak számára új információ, hogy a szarvasmarha-tenyésztés felelős az amazonasi erdőirtás 80 százalékáért."

PNAS tanulmány: "Brazília a világ legnagyobb marhahús-exportőre, teljes termelésének egyötödét exportálja, és az ágazat az erdőirtás fő mozgatórugója."

Maguknak termelnek szarvasmarhát, enniük azt kell, de az önellátóságukat miért nem hangoztatják? Hiszen a termelésük 4/5-e hazai felhasználású, azt eszik. Ez nagyon jó.

Mindig csak azt hallani, hogy pusztul az amazonasi esőerdő, de pontosan miért pusztul? Azért mert szegény ország és enniük nekik is kell. Vagy ne egyenek? Mi legyen?

Miért nem mondják egyenesen azt, hogy "Ti brazilok ne termeljetek marhát magatoknak amit esztek, mert kell nekünk a ti erdőtök. Inkább ne egyetek, mert kell az erdőtök, vagy majd mi eladunk nektek marhahúst".

Miért mindig csak "jajj ég az amazonaszi esőerdő", de pontosan miért is ég. Na meg ez az országok CO2 kibocsájtásának hányad része, mert mindig valahogy úgy hangzik, mintha Brazília egy nagy Co2 kibocsájtó lenne. De a nagyját az USA és Kína bocsájtja ki.

wiki:

Fossil CO2 emissions (Mt CO2)

2017

1. China 10,877.218

2. United States 5,107.393

[link]

[link]

----

[link]

[link]

[link]

Ezt most nem értem. Kérlek titeket, magyarázzátok el!

„ Ez nyilvánvalóan nem igaz, csak egy adat szenet őriznek a bomasszájukban, de nem termelnek oxigént, mint ahogy a föld alatti szénkészletek, kőolaj-és gázmezők sem.

Ha mindezeket elégetjük, az égéstermékeket pedig a légkörbe engedjük, akkor természetesen negatív lesz az oxigénmérleg, de ha nem égetjük el, akkor sem lesz pozitív, éppen csak zérus.”

A válasz értékelése 100%-os, szóval szerintem (pontosabban szerintetek) nem írt hülyeséget.

Szóval miért nem termelnek oxigént? Ott a fotoszintézis folyamata, amely kiindulási anyaga a víz és a szén-dioxid, végterméke pedig a szőlőcukor, mellékterméke az oxigén. A fák a fotoszintézis folyamán szén-dioxidot távolítanak el a légkörből oxigént bocsátanak ki.

Ha elégetjük a fákat, akkor oxigén nyelődik el (oxidál, azaz éget), és egyéb oxidok mellett szén-dioxid képződik a fa szerves anyagaiból. A kör bezárul, a szén-dioxid - oxigén mérleg zérus.

Hogyha nem égetjük el a fákat, akkor szerves anyagaik egy része elzáródik a külvilágtól, és magával viszi a szenet a talajba.

A légkör szén-dioxid - oxigén egyensúlya pedig azért áll fenn, mert a növények eltávolítják belőle előbbit és utóbbit bocsátanak ki, az állatok pedig pont fordítva. A növényi fotoszintézis és az állati légzés folyamata évmilliók során kiegyenlítette az arányt.

És itt jön a képbe az ember, aki 150 év alatt kiszipolyozta az elnyelődött szenet a földből, és elkezdte azt nagy üzemben elégetni, oxigént kivonva és szén-dioxidot kibocsátva, felborítva az egyensúlyt. Az erdőirtás során pedig elpusztítja azokat az élőlényeket, amik elnyelték a szén-dioxidot ezzel még tovább rombolni a körforgást, az egyensúlyt.

Szóval a kérdésem: mi a hiba abban, amit leírtam? Mely téren nem rendelkezem elég pontos ismeretekkel? Miért nem így van?

A fenti idézetet én írtam, megpróbálom megmagyarázni az álláspontomat.

Próbáltam ide vonatkozó tanulmányokat találni, de csak a wikipédián találtam ide vágó idézetet:

[Trópusi esőerdő]

"Talaja

Az erdőtalajra hulló szerves anyag gyorsan dekomposztálódik és a tápanyag újrahasznosul. Ezért az esőerdő alatt a talaj vékony és kilúgzott; ebben jelentős szerepe van a sok csapadéknak.

(...)

A tápanyagok gyors hasznosulása miatt az esőerdő szervesanyag-tartalmának 95%-a az élő növényekben található — ezért a külső, például antropogén behatásokra különösen sérülékeny."

Tehát igazán vastag, jól termő talaj az esőerdőkben nem halmozódik fel, a szén nem is temetődik el, egyszerűen a gyors újrahasznosulás miatt nincs erre ideje. A szerves anyag massza két fő részből áll: egyrészt az a növénytömeg, ami éppen él; másrészt ami nemrég elpusztult, és nemsokára el fog bomlani illetve az életben lévők által felszívásra kerül.

#18-as, a fotoszintézist (asszimilációt) jól leírtad, de nem írtad mellé a növény másik életfolyamatát: a növényi légzést (disszimilációt), amikor éjjel, illetve sötétben az eltárolt szőlőcukrot és keményítőt elégeti, oxidálja (fény hiányában ugyanis csak ebből tud energiát nyerni a vegyi folyamataihoz). Ilyenkor oxigént vesz fel és széndioxidot ad le. A nappali/éjszakai folyamat természetesen nincs egyensúlyban, a kettő különbségeként a növényben maradó széntöbblet segítségével épülnek fel a növényt felépítő vegyületek (cellulóz, fehérjék, stb.). Nyilván, ha a növény nem növekszik tovább, onnantól a két ellentétes folyamat is egyensúlyba kerül.

Azonban a tovább már nem növő egyed sem él örökké, egyszer elpusztul, ilyenkor a helyén gyorsan új egyed (vagy egy másik faj egyede) kezd növekedni, az elhalt szövetek pedig gyorsan újrahasznosulnak. Vagy mikroorganizmusok bontják le, vagy állatok fogyasztják el ezeket. Mindegy is: előbb-utóbb mindkét folyamaton keresztül CO2 lesz a lehullott szervesanyag széntartalmából. (Hacsak nem mészvázas állat fogyasztotta el, de esőerdőkben ez nem tömeges szerintem.)

Tehát azt lehet mondani, hogy egy több millió éve "beállt" őserdő mérete kb. állandó, így a benne eltárolt szén mennyisége is állandó. (Dinamikus ez az egyensúly: amennyi CO2 a lebomlás során a légkörbe kerül, kb. ugyanannyit felvesznek a kipusztult növények helyén újra növekvő újak.)

Akkor viszont, ha az erdő nem vesz fel, nem köt meg "többlet" széndioxidot, akkor nem is ad le többlet oxigént sem. Szintén a fent idézett wikipédia cikkből:

"Az esőerdőket gyakran, de teljesen tévesen a „Föld zöld tüdejének” is nevezik. Ennek a hangzatos állításnak semmiféle alapja nincs, ugyanis az esőerdők alapvetően oxigénsemlegesek."

"A növények a legtöbb tápanyagot, így a szént is a gyökérzeten keresztül veszik fel"

Aha, persze...

Elvetek egy szem kukoricát egy tejfölös csanakba, és mire 30 centis lesz elfogy a fele a földnek, amibe beültettem. De csak álmodban...

Érettségin ezért megbuktatnak...