Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Mi az oka hogy több co2...

Mi az oka hogy több co2 bocsájt ki az Amasonas őserdő, mint amennyit elnyel?

Figyelt kérdés
Nem értem. Az őserdők oxigént termelnek. A föld életéhez, szerves egéséhez nélkülözhetetlen az őpserdő nem? [link]
júl. 15. 20:02
1 2 3
 21/23 anonim ***** válasza:
100%

Pedig a talaj széntartalmának a csökkenése pont az egyik legnagyobb környezetkárosodás, illetve maga is károsító tényező.

[link]

júl. 17. 00:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/23 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem összekeveredett négy különböző állítás, de jobb lenne, ha nem kutyulnánk ezeket:

1. A talajok tartalmaz(hat)nak szenet különféle formákban (széndioxid, metán, szerves vegyületek, stb.). Ezt nem vitatta senki eddig sem.

2. Az egészséges termőtalajnak tartalmaznia KELL szenet. Ezt sem vitattam, bár konkrétan megerősíteni sem tudom.

3. Ha a talajban eltemetett szén kiszabadul, pl. széndioxid vagy metán formájában, az ártalmas. Ezt is elhiszem, márcsak a globális éghajlatváltozás szempontjai miatt is.

4. A zöld, hajtásos növények a növekedésükhöz szükséges szenet zömében a gyökerükön keresztül veszik fel a talajból, és nem a légkörből. Ennek viszont én pont az ellenkezőjét tanultam az iskolában, és eddig nem is hallottam róla, hogy megváltozott volna azóta a tudomány állása!


Az általad linkelt cikknek a lead utáni első mondata egyébként:

"Az éghajlatváltozásra gyakran mint légköri eseményre gondolunk, hiszen amikor a növények fotoszintetizálnak, szén-dioxidot vonnak ki a légkörből."

Tehát nem a talajból. Ezt a mondatot a cikk további része sem cáfolja.

A fenti, 4. állítást pedig sem az 1., sem a 2., sem a 3. nem támasztja alá, ugyanis nincs közöttük összefüggés!


Egyébként gondolj bele az alábbiakba:

a) Az anyagmegmaradás törvénye értelmében, ha egy magas, több mázsás fa a talajból venné fel az őt felépítő molekulákhoz szükséges szenet és egyéb anyagokat, akkor mire egy ilyen fa megnőne, addigra több mázsányi anyagnak (szénnek) kellene hiányoznia alóla, jókora gödröt alkotva a gyökérzete körül. Tehát egy ekkora fa nem is létezhetne, hiszen már a növekedése közben ki kellene dőlnie megfelelő alátámasztás hiányában.

b) Az általam linkelt doktori disszertáció az azóta már szélesebb körben elterjedt hidrokultúrás növénytermesztésről szól. Ennek során egyáltalán nem használnak talajt, csak valamilyen, a gyökereket mechanikailag megtámasztó, vízzel könnyen átitatható anyagot, pl. kőzetgyapotot. A wikipédia szerint a kőzetgyapot alapanyagaként számos ásvány használható, közülük legelterjedtebb a bazalt. Nos, a bazalt például nem tartalmaz szenet, ráadásul nem is oldódik a vízben, tehát annak az anyagából biztosan nem vesz fel semmit a növény. A hidrokultúrás termesztésben a tápanyagokat a tápoldatba keverik, linkeltem a táblázatot, hogy miket, de szenet egyáltalán nem, semmilyen formában! A dolgozatban említett széndioxid-trágyázás során sem a talajba juttatják a többlet-széndioxidot, hanem az üvegház levegőjébe. Akkor mégiscsak onnan kell annak a fránya szénnek felszívódnia, nem?


Szóval szerintem maradjunk abban, hogy igenis, a zöld növények a szöveteik felépítéséhez szükséges szenet a légkörből veszik fel a fotoszintézis (asszimiláció) során megkötött széndioxid felhasználásával, ahogy azt régen is tanították.

júl. 17. 10:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/23 TappancsMancs ***** válasza:

18/ itt szinte bármit lepontoznak, és mondjuk az is jobb lenne, ha utólag lehetne korrigálni a pontozást, mint a facebookon a like-olást, nem véletlenül lehet megváltoztatni. Lehet valaki olvas valamit, érti ahogy éppen, pontoz majd később nem is tudja átváltani. A 16/-os válaszomat is lepontozták, pedig teljesen korrekt, de talán van akinek nem tetszik amikor néha a média hiányos vagy egyoldalú közléseit említem, amit tényekkel is alá lehet támasztani. De lehet, hogy van akinek akár egy NASA adat linkelése is kevés hozzá, hogy ezt átlássa. :)


Meg lett beszélve a növények co2 és szén felvétele, körforgása, amit én is röviden valahogy írtam a 12-esben (le is lett pontozva). Akkor talán egy alapvető wiki idézet is erről jól jön ide:


"A legkülönfélébb élőhelyek szén-dioxid-mérlege gyakorlatilag 0: az elpusztuló növények és állatok szerves vegyületeit a mikroorganizmusok lebontják, és a soklépcsős folyamat eredményeként felszabaduló szén-dioxid visszajut a levegőbe. A földtörténetben a bioszféra széntartalma folyamatosan temetődik el.

-fosszilis tüzelőanyaggá alakul

-mészvázú tengeri állatok révén betemetődik

-karbonátos kőzetekké alakul ..."


Mindenesetre mivel nehezményezve lett, hogy egyéb adalékot írtam a kérdés szempontjából (ez a válasz törölve lett úgy látom), akkor a kiírt kérdésre is válaszolnék. Bár a válasz az 1-2-3 párbeszédben elvileg rendezve lett, utána a téma áttért a növények szén felvétel/leadás irányába, bár tényleg az is hozzá tartozik.


Én inkább ezt a részt emelném ki a cikkből, ami válaszol is a kérdezőnek és azt is mutatja, hogy miért írtam a szarvasmarha tenyésztésről a kérdést és témát látszólag megkerülve. A cikk sem mellőzi a marhatenyésztést felhozni, mivel a fő okok között szerepel Amasonas témában. Tehát fel kell (!) hozni, és én csak a még előbbi okozati részét tárgyaltam itt és rákérdezve a megoldásra is. Így írja:


"Az emisszió nagy részét a tüzek okozzák, amelyek közül sokat szándékosan gyújtanak, hogy így alakítsanak ki területeket a marhatenyésztés és szójatermelés számára."


És sajnos a marhatenyésztést valóban mellőzni szokták mint okot és témát, amikor az Amasonasról van szó, pedig ha ez okként hozható fel, akkor beszédtémának is kell lennie. Szerintem logikus. Tudományos körökben ismerten okként tartják számon a marhatenyésztést, mint a PNAS tanulmány is említi, tehát lényegi kérdéskör a Brazil marhatenyésztés.


Szóval kérdező nem az erdővel magával van gond, az ugyanúgy működik mint ahogy az erdők szoktak, de emberi tevékenység adódik hozzá és ezért kerül többletbe egyes helyeken a CO2.


Okozati sorban: brazil megélhetés és élelem főként saját felhasználásukra > marhatenyésztés > erdő égetés > CO2 emelkedése.


Ebből az okozati sorból az utolsó kettőt szokták a végtelenségig tárgyalni, de mit mondanának arra, hogy ha nem termelhetnek maguknak marhát a brazilok, akkor mit és hogyan...? De tényleg! Ne egyenek? Ez kiesik, nyilván.


-----------

Az eredeti Nature cikk, ha érdekel valakit:

Délkelet-Amazónia már nem szénelnyelő (Southeast Amazonia is no longer a carbon sink) [link]


[link]

júl. 17. 11:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!