Ha valami gyorsabban mozogna a fénynél, láthatnánk -e? Ha igen, hogy jelenne meg előttünk (mozgó pontszerű objektum esetén)?

Késve látnád.

Szóval mikor te úgy látod hogy A pontban van, igazából már B-ben lenne.

Amiket írt a kérdező már általános iskolás ismeri szinten se korrekt.

"Minden mechanikai műszerünk a fényérzékelésen alapul"

Persze, hogyne a mechanikai elven működő szobai mérleg is, vagy a rugós erőmérő, vagy a klasszikus mérleg ahol előre gyártott szabvány tömegű vasak pakolgatásával történik a mechanikai mérés. Vagy az ultrahangos orvosi vizsgálat, vagy szintén ultrahangos műszerrel történő tengeri mérések. Mechanikai műszer a mikrofon is vagy ennek a vízben illetve folyadékban történő változata a hidrofon. Vagy ha az elektronikus elven működő mikrofonnak az ősét tekintem amiben még semmi elektronika sem volt -sokkal rosszabb hatékonysággal, pontossággal működött, abban is temérdek fénymérés történik. Vagy a régi gőzmozdonyokba lévő mechanikus mérők is mind mind fénymérésen alapul, hogyne ...

"Ez az ún. Cserenkov sugárzás, aminek a kékes fényét lehet látni a reaktorok belsejében."

A Cserenkov-sugárzásesetében a közegbeli fénysebességnél gyorsabban haladó töltött részecske elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban vagyis ez adja azt a jellegzetes kékes fényt a reaktorban. Azonban fénysebesség alatt vákuumbeli fénysebességet szokás érteni. Ténylegesen a fény az mindig fénysebességgel halad, a közegbeli fénysebességet az okozza hogy a közeg miatt elnyelődnek majd újra gerjesztődnek a fotonok.

"A kérdés arra is vonatkozik, hogy nem azért építünk -e fel tetszetős fizikai elméleteket (ahol a fénysebesség abszolút határértékként szerepel), mert gyakorlatilag egyenlőre nem tudjuk igazolni az ennél nagyobb sebesség létezését (érzékszerveink biológiai alkalmatlansága miatt)?"

Azon már rég túljutottunk hogy érzékszerveinkre hagyatkozzunk. Különböző detektorok vannak amiket használnak. Temérdek mérési adat keletkezik. A fizikusok, pontosabban a fizikai kutatóintézetetek rendelkeznek a legtöbb adattal amivel az emberiség valaha rendelkezett. Például a KFKI (ami Csillebérc-en van) annyi mérési adat keletkezik hogy olyan mint biztonsági mentés, nincs rá kapacitás és nem is lesz, mindig kimaxolják ami kifér a csövön, amit az aktuális informatikai csúcstechnológia elbír maximálisan, a határokat feszegetik. Jobb ha elveszlik hardverhiba miatt pár ezrelékben mérhető adat, minthogy fele annyi adat legyen a biztonsági mentés technikai lassítása miatt. Sőt olyan célhardverük is van hogy helyben kiszórja az adatok 90%-át vagy még többet, mert nincs az a háttértár raid-ba se meg sehogy se ami lebírná menteni elég gyorsan. A temérdek adatra adatfeldolgozást, adatbányászatot alkalmaznak számítógépekkel, amely eltarthat még több tíz évig is az adott project mérési fázisát követően. A mérési eredményeket összevetik a különböző fizikai modellekkel. Ha egy fizikai elmélet például a relativitáselmélet előre jóslatokat tett már 100 évvel ezelőtt a LIGO előtt amit sikerült kísérletileg is igazolni, ha a különböző szerver CPU-k, de lehet már 2021-ben a mezei pc hardverek is a relativitáselméletre is épül részben hardvermérnöki szempontból, a gps berendezések már régóta, a különböző csillagászati megfigyelések is stb. Sőt minden eddigi megfigyelés, -na jó volt amikor pár évvel ezelőtt fénysebességnél gyorsabbat mértek, de csak pár vezeték volt rosszul összekötve, azaz mérési hiba volt - , ezért is gondolja úgy sok fizikus hogy a fénysebességnél nincs gyorsabban mozgó részecske, mert minden eddigi megfigyelés, temérdek mérési adat ezzel konzisztens. Viszont az egy közkeletű tévedés hogy a rel.elm. azt állítaná hogy a fénysebesség az abszolút határérték. A rel.elm-nél jobbat nem tudunk, és eddigi megfigyeléseink konzisztensek vele amit az előre megjósolt. Egyébként ha valami gyorsabb lenne mint a fénysebesség akkor kérdés, hogy az egyáltalán részt venne ez elektromágneses kölcsönhatásban. Ha nem venne részt akkor már csak ebből kifolyólag nem lenne látható - ez attól teljesen független hogy gyorsabb a fénynél -, legalábbis közvetlenül nem látszódna ez esetben, esetleg csak a mellékhatása látszódna. Ilyen hipotetikus részecskét ami gyorsabb a fénynél tachionnak hívjuk. A tachion mindig gyorsabb mint a fény, ezért nem lehet látni amikor közeledik. Amikor már elhaladt akkor két képet is látnánk, egy közeledő képet és egy távolodót. A relativitás elmélet szerint ilyen részecske sose lassulhatna le a fénysebességig, annál csak gyorsabb állapota lehetséges. Továbbá időben visszafele haladna. Így egy tachionokat kibocsájtó forrást úgy látnánk hogy messziről egyre erősödő hullámok egy adott pontba koncentrálódnak kvázi mint egy sugárzó pontforrás időben tükrözve. Ezen kívül meg szörnyű bonyodalmakat okozna, nehéz kérdések a kauzalitás megsértése, időutazási paradoxonok. Ha léteznek ilyenek rendkívül ritkák lehetnek, eddig nem fedeztek fel ilyet, meg nem is utalt rá semmilyen megfigyelés sem. Az eddigi teljes felhalmozott ismerteinket is figyelembe véve, sokkal egyszerűbb és racionálisabb azt feltenni hogy ilyenek nem léteznek.

A fény mozgását nem látod.

A fényt látod, ha a szemedbe jut.

Ebben meg nem lenne különbség.

Látható fényből nem sokat kapnál.

Az objektumról visszaverődő fény kétszeresen esne át a doppler-torzításon.

szerintem gammavillanás lenne csak érzékelhető.