A madarakra miért nincs káros hatással a repülés?

Az emberek tudnak repülni. Voltam a Kanári szigeteken repülővel. Úszva kicsit hosszú lett volna. És a repüléstől nem lesz semmi bajuk.

Ha viszont egy élőlény (ember vagy madár) hosszú ideig (hónapokig) súlytalanság állapotában van, akkor az izmai ehhez idomulnak, ezért ha hirtelen a normális földi körülmények közé kerül, nem tud mozogni. Itt az időtartam számít, semmi egyéb.

Amúgy fogalmilag, a gravitáció mindig és mindenütt hat, azt eltüntetni nem lehet. Elemi fizaki ismeretek (általános iskolai) alapján tudható, a súltalanság, lebegés azt jelenti, hogy vannak más erők, amik kiegyenlítik a gravitációs erőt. Egy test, ha erő hat rá, mindenképpen gyorsul. Ha a rá ható erők eredője nulla, akkor úgy marad, ahogy volt. Ha v sebességgel haladt, ezt teszi az idők végezetéig, ha állt, akkor meg azt.

Az azért nem jó, ha nulla fiziki ismeretekkel akarunk valamit megérteni. Akkor visszakell ülni az eslő osztályos padba.

" vannak más erők, amik kiegyenlítik a gravitációs erőt."

TÉVES!!!

Ha az asztalon állsz, akkor az asztal nyomóereje pont kiegyenlíti a gravitációt.

Mégsem vagy súlytalan.

Súlytalan akkor vagy, ha KIZÁRÓLAG a gravitáció hat rád!

16-os vagyok

Ezek szerint még mindig nem érted.

A súlytalanség során CSAK a gravitáció hat rád, semmi más. Vagyis szabadesést végzel.

A súly általános iskolás definíciója: a súly az az erő, amivel a test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést. Ha egyik sincs, akkor súlyod sincs, csak a gravitáció hat rád, és zuhansz.

Lebegéskor, repüléskor, asztalon álláskor a gravitáció mellett tartóerő is hat rád, tehát nem vagy súlytalan.

Súlytalanság akkor van, ha a rád ható gravitációs erőt nem próbálod ellensúlyozni, vagyis ha csak a gravitációs erő hat rád. Mivel mai ismereteink szerint a gravitáció a téridő görbülete, ezért súlytalanság akkor van, ha mozgásodat csak és kizárólag a téridő görbülete határozza meg, és nem egyéb tényezők.

Ilyen pl. az, amikor légüres térben zuhansz egy bolygó felé, vagy keringesz körülötte egy űrhajóban.

Ha a Föld gravitációját "kikapcsolnánk", azaz hirtelen eltűnne a Föld a lábad alól, akkor is súlytalanság lenne, mert akkor kint lennél a világűrben, ahol csak a Nap és a többi bolygó gravitációja hatna rád.

#23 és gondolom te vagy a #26 is (valamint a #16).

Rendben, menjünk bele mélyebben. A súly valóban az az erő az általános iskolai tankönyvekben, amit említesz. A következtetéseket hagyjuk. Az oktatás alapvető ismérve, hogy az ismereti szintnek megfelelően magyarázzunk. Ebből következik, hogy egyetemi szinten kissé szofisztikáltabban közelítjük meg a dolgot.

A testekre különféle erők hatnak, amelyek hatására a testek a Newton törvény szerint viselkednek, azaz gyorsulnak. A különféle erőknek különféle nevük van, így a gravitációs erő testre való hatását a test súlyának, súlyerőnek nevezzük. Ha a gravitáció hatása alatt álló vasgolyót az asztalra tesszük, akkor a test áll, ebből arra kell gondolnunk, a testre hat más erő is, mégpedig olyan, ami a gravitációs erővel egyező nagyságú és ellentétes irányú. Valóban, a test gyorsulna, de ott az asztal, így a testre ható súlyerőt a test az asztal nyomásával realizálja. Az asztal pedig azonos, felfelé irányuló erővel visszahat rá a hatás-ellenhatás törvénye értelmében. Ezt az állapotot a köznyelv nyugalmi állapotnak nevezi. Lehetséges azonban más módon is erőt közvetíteni a testre, például földi légcsatornában "lebegő" testre a szél ereje biztosítja a gravitáció ellenerejét. Ezt a köznyelv lebegésnek nevezi, mert nem "látja" az ellenerő forrását és hatását, mint az asztalnál. Pedig e kettő azonos, a különbség a "látás" és "nem látás" okán van.

Más a helyzet a föld körül keringő űrhajóval. Ott sokféle erőhatás következtében az űrhajó és a benne lévő ember föld körüli pályára áll. Amikor az egyensúly létrejön, és a pálya stabil lett, akkor az űrhajóban lévő ember (ismét a nem látható valóság okán) lebeg. Azaz, ő az űrhajóval együtt v sebességgel halad, egy adott pillanatban a körpálya érintő irányában. Csakhogy hat rá a gravitáció, ami a föld középpontja felé húzza, ezért egy kicsit eltér az eredeti irányától a föld felé. Közben azonban előre is haladt, ahol már más az érintő iránya.

Összességében, a helyzet ugyanaz, mint az asztallal. Csak itt a különféle erők hatására a test (ember) v sebességre tett szert, ezáltal neki van ebből következő tehetetlenségi ereje. Ez egyenes vonalban előre "tolja". Eközben a gravitációs erő elmozdítja a föld felé, így alakul ki a keringés. Az emberre ekkor (ideális esetben) két erő hat, a gravitáció és a tehetetlenségi erő. A köznyelv ezt lebegésnek nevezi, pedig ez úgy jön létre, hogy az űrhajós picikét meglöki az űrhajó falát, miáltal az ellenhatás következtében az ember gyorsulni kezd az űrhajó falához képest. Mivel azonban ott levegő van, a súrlódás lefékezi, így az űrhajó falához képest lebeg. Valójában két erő hatására kering a föld körül.

Tehát a súlytalanság nem létezik! Soha! Mindössze a köznyelvtől nem várható el a pontos fizikai háttér ismerete, elfogadjuk azt az "általános iskolás" (de nem a fizika törvényeinek megfelelő) megfogalmazást, hogy a lebegő (sokféle erő hatására hozzánk képest nyugalomban lévő) ember súlytalan. Azaz úgy viselkedik, mintha nem lenne gravitációs erő. A hangsúly itt "úgy viselkedik". De nem az!

Súlytalanság ot létezik, ahol nem létezik gravitációs erő. Az univerzumban ilyen hely nincs, tekintettel arra, hogy jelen tudásunk szerint a gravitációs hatás (bár csökkenő nagyságú) végtelen. Mindössze azt mondhatjuk, hogy ha egy ilyen pontra mennénk, ott annyira kicsi a gravitáció, hogy nem észleljük sem mi sem az általunk készített műszer.

A zuhanó embernek is van súlya, csak ezt kiegyenlíti a zuhanásából származó tehetetlenségi erő. Mert a test súlya más néven a testre ható gravitációs erő.

#27

Rosszul gondolod. A 16-os és a 26-os vagyok én, a 23. hozzászólást nem én írtam. De egyetértek vele.

Neked viszont elég hiányos a tudásod. Az űrhajóban való keringés ún. tehetetlenségi vagy idegen szóval inerciális mozgás, mivel csak a gravitáció hatására történik valamilyen kezdőfeltétellel. Ez utóbbi éppen olyan, hogy a gravitáció a keringési pályán tartsa az űrhajót.

Ehhez képest ezt írod: "Összességében, a helyzet ugyanaz, mint az asztallal. Csak itt a különféle erők hatására a test (ember) v sebességre tett szert, ezáltal neki van ebből következő tehetetlenségi ereje. Ez egyenes vonalban előre >>tolja<<."

Úgy tűnik, megrekedtél az ókori görögök szintjén, mert ők voltak azok, akik az állandó sebességgel történő mozgás fenntartásához erőt feltételeztek. Ahhoz képest, hogy pár sorral feljebb még Newtonra hivatkozol, nem igazán érted a Newton-törvények lényegét.

Az űrhajóra egyetlen erő hat: a gravitáció. Akkor is, ha függőlegesen lefelé zuhan, és akkor is, ha kering. A két esetet a mozgás kezdőfeltételei különböztetik meg egymástól. Ugyanaz a differenciálegyenlet, két különböző megoldás.

"Súlytalanság ot létezik, ahol nem létezik gravitációs erő."

Megint egy óriási tévedés. Súlytalanság az inerciarendszerekben van, vagyis akkor, ha a gravitációt (ami a téridő görbülete, és lehet éppenséggel nulla is) nem egyenlíti ki semmilyen tartóerő, és nem érzed a saját súlyod "nehézkedését".

Nem tudom, mennyit tudsz az általános relativitáselméletről, de feltételezem, hogy semmit. Ennek egyik kiinduló alapelve az Einstein-féle ekvivalencia elv, amely szerint egy g gyorsulással jellemezhető gravitációs térben állni a talajon a természetleírás szempontjából ekvivalens azzal, mintha egy felfelé g-vel gyorsuló űrhajó padlóján állnál. És mihez képes gyorsul ez az űrhajó? Egy inerciarendszerhez képest, vagyis egy olyan rendszerhez képest, amelyben tehetetlenségi erők bevezetése nélkül érvényesek Newton törvényei.

"A zuhanó embernek is van súlya, csak ezt kiegyenlíti a zuhanásából származó tehetetlenségi erő."

Nem, zuhanó emberre a saját rendszerében semmilyen erő sem hat, mivel inerciarendszerben van. Ha zuhanás közben ellöki magát a lift falától, akkor pont úgy fog átlebegni a szemközti falhoz, mintha egy Föld körül keringő űrhajóban tenné ugyanezt.

A zuhanásból nem származik semmiféle tehetetlenségi erő. Tehetetlenségi erő csak gyorsuló rendszerekben lép fel (kanyarodó busz, körhinta, passzátszél "ferdesége" a Coriolis-erő miatt, stb.), szóval teljesen rosszul haszálod ezt a fogalmat.

Kicsit nézz utána az inerciarendszerek fogalmának és az általános relativitáselmélet alapjainak, mert abszolút nem vagy képben.