Hm, amit megírtam már 2 éve végül klinikailag bizonyított (hogy a Sars-Cov-2 retrovírus, Hiv elemekkel)?

Jogod van bármire...

Csak ostoba dolgokat ne terjessz a neten - mert a koronavírushelyzetben ez ráadásul rémhírterjesztés, és büntetőjogi kategória!!!

Az amit csináltál nem kutatás, láttál egy youtube videót meg elolvastál pár cikket persze kifejezetten olyanokat amik alátámasztották az elméleted.

Mindig azt érzem hogy vannak a gonosz és felelőtlen tudósok akik a gyógyszereket fejlesztik ki és vannak a jók akik meg az internetet meg rengeteg más hasznos dolgot.

#50

Jododban áll saját kutatást végezni. Mondjuk a kutatást kezdhetnéd azzal, hogy utánanézel a biológia alapjainak, mert még ott is komoly hiányosságaid vannak.

Egyébként elolvastad már a 45. válaszoló által küldött linket?

#53

"Pf. Hát hogy kell ha nem tudományos cikkek olvasása által és kutatók videói által?"

🤣😂🤣

Te hány tudományos cikket olvastál már el? Mert van egy beszlésem. Meglehetősen kerek szám! 😉

Akkor, egy gyorstalpaló a közérthetőség kedvéért, transzlációs biológiából. Transzláció alatt itt most nem a fehérjék gyártását értjük, hanem azt, hogy mennyire lehet egy in vitro kutatási eredményt “lefordítani” valós, az emberben lezajló folyamatokra.

Ennek általában az a kontextusa, hogy mondjuk van egy szer ami in vitro megöli a ráksejteket, hogyan tudok ebből gyógyszert csinálni.

A helyzet az, hogy a legtöbbször sehogy.

Mi ennek az oka, és mi köze ennek a fenti cikkhez?

Az ok egyszerű. A laborban valamilyen egyszerűsített modellel dolgozunk, pl sejtvonalakkal. A sejtvonalak teljesen abnormális működésű sejtek, az elvileg emberi HeLa sejteknek 80-90 körüli kromoszómájuk van, de nem úgy hogy a 46 helyett mindenből arányosan több, hanem valamelyikből csak 1, másból meg 5. A HeLa meg hasonló sejtvonalakat jobb híján használjuk, egy olyan kor maradványaként, amikor egyszerűen nem volt más. A fenti cikkben használt Huh7 sejtvonal is ilyen, abnormális, rákos eredetű sejtvonal.

Namost az ugye alapvetés, hogy a modell minél távolabb van a modellezett dologtól, annál kevésbé lehet a következtetéseket az életben használni. Mivel a Huh7 sejtvonal egy rákos sejtvonal, eleve teljesen összezavarodott és instabil DNS-sel, eleve hibás DNS javító mechanizmusokkal, ezért a rajta tapasztalt jelenségek csak nagyon limitáltan, vagy épp semennyire sem lesznek igazak az emberre nézve. Az egészséges embert ugyanis egészséges sejtek alkotják, amik nagyon messze állnak a Huh7 sejtvonaltól.

A Huh7 sejtvonal például abban is eltér a rendes sejtektől, hogy iszonyú sok LINE-1 reverz transzkriptázt termel. A LINE-1-ről lehet tudni, hogy az emberi sejtekben egy igen alacsony reverz transzkriptáz aktivitást biztosít, ami miatt egyébként természetes módon is, de nagyon-nagyon ritkán egyes RNS-vírusok beépülhetnek az emberi sejt genomjába. (Ami tehát egy ritka, természetes folyamat, és nem okoz gyakorlati problémát.) Nyilván nem véletlenül választottak olyan sejtvonalat, ami nagyságrendekkel nagyobbra turbózva zajlik ez a folyamat, hiszen rendes sejteken a büdös életben soha nem figyelték volna meg.

De akkor most mi a teendő?

Mint látjuk, ugyanolyan kérdéssel állunk szemben, mint amikor azt kérdezzük, hogy XY molekula, ha megöli a rákos sejteket a kémcsőben, akkor megöli-e őket emberben is. Vagyis: alkalmazható-e a modellen szerzett tudás az emberre. (És tudjuk ugye, hogy a legtöbbször nem.)

Jelen esetben is paranoia meg rettegés helyett ugyanazzal a logikával kellene tovább menni. Például fogni kellene oltott, de azóta meghalt emberekből származó szövetmintákat, és megnézni, hogy beléjük épült-e az oltás. Valószínűleg előbbi-utóbb meg is fogják majd csinálni.

Akkor tessék majd verni az asztalt, ha ez pozitív lesz, én arra fogadok, hogy millió az egyhez ha egyáltalán találni fognak ilyen mintát.