A madarak miért ilyen buták, hogy nem veszik észre, hogy a kakukkfióka nem az ő utódja?

Abban az esetben, ha a tojás nem hasonlít a madár saját tojásaihoz, vagy a kakukkot meglátják, amikor a tojást a fészekbe csempészi, a tojást kidobják.

Viszont, ha a kakukktojás kikelt, a fiókát már a sajátjuknak tekintik, az ösztönöknek engedelmeskedve nevelik azt.

Nézőpont kérdése, hogy ez mennyire szörnyűség, vagy inkább egy, at evolúció csodái közül.

Sokáig a kakukkfiókákat kegyetlen gyilkosnak tartották, amelyek gonosz, fondorlatos módon kidobálják a fészekből a többi tojást, fiókát.

A kis kakukk azonban nem tudatosan dobálja ki a vetélytársakat a fészekből, az is az egyik az evolució csodái közül, hogy a még vak kakukkfióka önkéntelenül, reflex szerűen befeszül, ha a hátához, "vállához" bármi hozzáér, és ez a mozdulat az, ami a többi fiókára végzetes.

A madarak aszerint viselkednek, ahogy az evolució során a különféle mutációk közül kiválasztódtak a hasznosak. Úgy tűnik, hogy a fészekben levő fióka feltétel nélküli nevelése jobb stratégia a madár számára, mint a kakukkfiókával szembeni gyanakvás.

A madarak ennél nagyobb ostobaságokra is képesek. Pl. állatkerti körülmények között, ahol bőséges volt a táplálék, kilökdösték a fészekből a fiókáikat. Mert azok nem voltak éhesek, nem tátogtak, tehát halottak. (Talán Konrad Lorenznél olvastam, de nem vagyok benne biztos.)