Igaz az, hogy ha a holdat bármelyik országból nézzük, ugyan azt a felét látjuk mindenhol?

igaz.

a fogalom, amit keresel, az a kötött keringés.

És emellett az országok a Föld forgása miatt naponta áthaladnak nyugatról keletre, ezért teljesen mindegy hogy szélességben hol vannak. Az észak-déli mozgásuk egy kicsit más, az csak évenként történik és nem teljes.

A Hold ugyan mindig ugyanazt a félgömböt mutatja a Föld felé, de a peremből a megfigyelő egy kicsit többet vagy kevesebbet lát, aszerint, hogy a Föld melyik pontján van.

Nem teljesen.

Mivel a távolsága 400000 km körül van, te pedig LEGJOBB ESETBEN holdkeltétől holdnyugtáig 14000 km-rel kerülsz odébb, ezért igen keveset változik a látvány.

Ennél többet változik a hold billegése miatt, csak az meg lassú.

Igen van egy kis imbolygása és még egy kicsi közeledése/távolodása is.

Hogy értsed is egy sima igen válasz helyett... Képzeld el, hogy a Hold nincs a Föld körül és forog. Van egy sima forgó Holdad. A forgó Holdat tedd a Föld körüli pályára de a forgása megmarad közben. A Holdnak azonos a fordulata a keringéssel amitől azonos oldala van mindig a Föld felé. Olyan mintha valakit megkérnél, hogy kerülgessen téged úgy, hogy minidig pont feléd fordulva legyen.

Ezt az azonos oldalt meg tudod nézni a világ különböző tájain készült Hold fotókon is. Hasonlítsad össz magad is. Itt a wiki ahol az északi félteke látványát mutatják és egy keresés a "super moon sidney" szavakra, hogy ott hogyan fotózták.

[link]

[link]

Az még érdekes benne, hogy a déli féltekén a Hold "fejjel lefelé" látszik és az égen való haladása is a fordítottja az északi féltekéhez képest. Vagyis nálunk a Nap és a Hold is balról kel fel az égen és jobbra halad, míg Ausztráliában jobbról kel fel és balra halad.

A fejjel lefelé rálátáshoz itt egy illusztráció, így könnyebb megérteni:

[link]

Itt egy másik illusztráció, de ugyanaz egyébként:

[link]

És egy érdekes timelapse felvétel, amin mindkettő látszik, a Hold fordított nézete és a fordított haladása is az égen. A video Ausztráliában készül a Byron Bay világítótoronnyal az előtérben. Érdekes ezeket látni, mert megszoktuk a Nap és Hold haladási irányát.

https://www.youtube.com/watch?v=_4daGVh3qpQ

Az egyenlítő környékén meg függőlegesen kel fel a Nap, illetve földrajzi helytől függően van átmenet a balra és jobb kelés között. Itt egy afrikai napkelte és majdnem pont függőlegesen kel fel a Nap. Gondolom az egész világot nem szoktuk beutazni, szóval érdekes látvány lesz. Olyan nagyon ősi.

https://www.youtube.com/watch?v=sDs6tLCkAwk

"Ugy tudom a felénél többet, az 55 %-át látjuk, mert egy kicsit azért ide oda forog."

Más források 59%-ot írnak, de kb stimmel.

[link]

A legnagyobb hatás amiatt van, hogy a Hold ellipszis pályán kering. A forgásból adódó elfordulása nagyjából állandó, de a keringésénak a szögsebessége változik. Amikor távolabb van, kisebb, amikor közelebb akkor nagyobb (a sugár által időegység alatt végigsöpört terület állandó.) A két forgás különbsége egy kis ide-oda elforgást okoz a Földről nézve.

Emellett a Föld két széle 12 ezer km. távolságra van egymástól és majdnem 400 ezer km-re a Holdtól. Ez kb. 1,7 fokos eltérés a rálátásban.

Emellett a Hold pályája 5 fokos szöget zár be az ekliptikával és emiatt kicsit alulról vagy felülről látjuk.

Ezekehez képest kicsi, csak 0,5 szögpercnyi a valós forgásbeli rezgés.