A kőzetlemezek mozgását befolyásolja valami, vagy teljesen spontán módon csúszkálnak?

Igen, a felfele toro magmaaramlatok befolyasoljak oket.

Nem teljesen ertem mire akarsz kilyukadni: ugy erted hogy egy bazinagy foldalatti HAARP-rendszerrel mozgatjak-e oket?

Ha nem lenne oka, akkor véletlenül mozognának. Márpedig annyi biztosra vehető, hogy semmi sem történik ok nélkül. Akkor ugyanis bármikor bármi megtörténhetne, ha nem lennének okok, ha nem lenne ok okozat. Például a bögréd egy szercsak pirosról kék színűvé válna ok nélkül. A kérdés inkább az, hogy mennyire ismerjük az okokat. Szóval nincs ok nélküliség.

A "spontán" szót persze használjuk más, hétköznapi értelemben is, de az érthetően már más. Vagy ide tartozik a "véletlen" kifejezése is, amit hétköznapi értelemben is használunk, mint például ha véletlenül elejtünk valamit és az mondjuk "Bocsánat, véletlen volt, nem akartam.". Oka ezeknek is van.

Szóval befolyásolják történések, ezek az okok. Nem tudom mennyire segít ez a kérdésedre a válaszban, de talán jó ezt is átnézni hozzá. A spontán akármilyen történéseknél is vannak okok, ezernyi példát lehetne rá írni.

Nagyjából olyan a mozgás, mintha főzeléket forralnál.

Persze, ha lenne gömb alakú forralód, amit belülről fűtesz.

Jajj már főzelék :) Ezért szoktam az oktatást kritika alá venni. Sajnos ez is mutatja, de semmi sértődés! A tudományos ábrázolások is a lemezeket több száz km-nyi résekkel mutatják be, de ez is téves. Azért remélem hasznos lesz.

A tektonikai lemezek nem úsznak a folyékony lávában, hanem egymáshoz érnek alapvetően. Nem igazán van közöttük rés, főként akkora amekkorákat rajzolnak hozzá. :)

A földrengések pedig nem a tektonikai lemezek "ütközésekor" keletkeznek, sajnos így szokták írni :), mert eleve egymáshoz érnek, hanem erősebb összenyomódáskor és megcsúszáskor van földrengés.

Valamint a tektonikai lemezek azért nem annyira vékonyak, 100-200 km vastagok mélységükben. Alatta lehet már olvadt a kőzet, de az olvadás felső határa is 250 km (nyomás próbákkal összevetett kísérlet szerint).

A vulkánok lávája pedig a felszínen képződik és nem a Föld olvad magjából jön a felszínig, különben irdatlan mennyiségek jönnének fel. A vulkánok lávája a felső réteg nyomására és súrlódására keletkezik.

Egy kevés idézet a lenti forrásokból.

The Geological Society

"A lemezek átlagosan 125 km vastagok, és a legnagyobb vastagságot a hegyláncok alatt érik el. Az óceáni lemezek (50-100 km) vékonyabbak, mint a kontinentális lemezek (akár 200 km), és még vékonyabbak az óceáni gerinceken, ahol a hőmérséklet magasabb."

West Texas A&M University

"A kontinensek nem lebegnek olvadt kőzettengeren. A kontinentális és óceáni kéreg a köpenynek nevezett vastag szilárd kőzetrétegen ül."

"A tektonikus lemezek nem lassan sodródnak az idő múlásával, mert egy folyékony kőzetrétegen lebegnek. Sodródnak, mert egy szilárd kőzetrétegen ülnek (a felső köpenyen vagy "asztenoszférán"), amely elég gyenge és képlékeny ahhoz, hogy nagyon lassan tud folyni a hő konvekciója alatt, kissé úgy, mint egy folyadék.

Ha nincs hatalmas magmatenger a kontinensek alatt, honnan származik a láva? A vulkánokból kilövellő olvadt láva helyben jön létre közvetlenül a vulkán alatt, ahelyett, hogy a magma globális tengeréből szabadulna ki. A magma akkor keletkezik, amikor a nyomásváltozások megolvasztják a kőzetet. Például, amikor két tektonikus lemez ütközik*, az egyik lemez a másik lemez alá szorulhat."

/*Itt az "ütközik" kifejezés a rossz megszokás miatt lett, amúgy jó leírás./

science.howstuffworks.com

"Általános tévhit, hogy a magma a Föld megolvadt magjából származik. Valójában a köpenyből származik , a mag és a kéreg közötti rétegből. A köpeny szilárd, de a hőmérséklet- és nyomásváltozások hatására elmozdul és folyékony lesz."

blogs-scientificamerican-com

"Hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy a kéreg alatt a Föld egy forrongó olvadt kőzettó – de nem az"

"Ez a hiedelem valószínűleg a tankönyvi illusztrációkból származik, amelyek leírják a lemeztektonika jelenségét, amelyet mindannyian láttunk az iskolában."

"Elég csábító azt hinni, hogy ezt úgy teszik, hogy egy hatalmas földalatti magma-óceánon lebegnek. Amikor a magma kipréselődik a repedéseken – a lemezek közötti határokon –, vulkánkitörések történnek. Ez egy nagyon kielégítő magyarázat: úgy tűnik, hogy minden darab szépen illeszkedik egymáshoz. A tankönyvi illusztrációk csak erősítik ezt a benyomást: a kéreg gyakran barna színű (a talajhoz hasonlóan), míg a köpeny vörös. Ez egy szerencsétlen színválasztás, mert a vörös, a forró és az olvadt közötti asszociáció azonnali és nehezen kirázható."

És néhány szép kép hegyekről, ahol jól látható a kőzetek felgyűrődése, meggyűrődése. Mert szerintem érdekes ezt is látni.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

És a legszebb felvételek amit sikerült gyorsan találni.

[link]

---

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Meg azért szeretjük a főzeléket :)

[link]