Egy atomháború valóban végzetes lenne vagy jócskán eltúlozzuk ezt?

Eddig volt kb 2400 nukleáris robbantás.

/

Jelenleg van 12 000 robbanófej.

Vagyis még van 5-ször annyi, mint amit már kísérletileg robbantottak. Nagyon rossz hatása lenne, de a komplett emberiség nem halna azért ki. Ha megnézzük, hogy csak az USA-ban robbantottak több mint 1000-ret és nem lahtak ki és semmi efféle. A filmek megteszik a hatásukat viszont a témában.

És ha a Nature cikke megfelel...

Nature: A nukleáris tél vitatható volt és marad

"Alan Robock állítása, miszerint nem folyt valódi tudományos vita az „nukleáris tél” koncepciójáról, önmagában is vitatható.

Ez a lehetséges éghajlati katasztrófa, amelyet a Science 1983-ban népszerűsített, egy egydimenziós modell eredményein alapult, amelyről később kiderült, hogy túlbecsüli a nukleáris holokauszt által kiváltott füstöt."

[link]

Maga a bombák közvetlen pusztító ereje viszonylag jól ismert, pont a rengeteg kísérlet miatt.

A fegyverek pontos számában már jóval nagyobb a bizonytalanság, érthető módon, hiszen államtitkot képeznek, úgyhogy amit leírok, ezek publikus tanulmányokból, becslésekből, START egyezményekből összeszedett infók, de azért nagyságrendi eltérés nincs.

Az USA és az oroszok együtt ~12 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkeznek.

Ez fejenként 6000 darab, viszont mindkét oldalon egy igen nagy része a fegyvereknek nincs hordozóeszközre szerelve, raktárakban pihen, vagy már szétszerelésre vár.

Bevetésre kész állapotban, tehát hordozóeszközre szerelve fejenként ~1500 robbanófej lehet.

Az átlagos hatóerejükben szintén bizonytalanság van, de 350-450 kT közé becslik azok, akik evvel komolyabban foglalkoznak.

Vegyük mondjuk 400 Kt-nak.

Ez nagyjából egy 180-200 km2-es területen pusztítana.

Ezt szorozzuk be 3000-el -> 600 ezer km2-nyi területet lehetne letarolni.

Csak az USA területe majdnem 10 millió km2.

Tehát azt viszonylag könnyű belátni, hogy pusztán a fegyverek elsődleges pusztító hatása szinte semmi a bolygó emberek által lakott területéhez képest.

Persze a népsűrűség nem egyenletes, ha feltételezzük, hogy szándékosan a városokat veszik célba, akkor van elég fegyver ahhoz, hogy a számítások szerint 3-3,5 milliárd embert megöljenek.

De itt már egy nagyon végletes scenario-t vázoltam, azaz hogy bevetik az összeset és szándékosan a népírtás a cél, a valóságban én eléggé irreálisnak tartom, hogy ez történne - az elsőként támadó fél inkább a másiknak a nukleáris csapásmérő erejét akarná kiiktatni, és azt se az összes fegyver felhasználásával.

Amit a linkelt kérdésben írtak a sugárzásról, az kb. helytálló, leginkább lokálisan szennyezne, és azt se sok száz évekre, kézzel fogható példa erre a rengeteg atomkísérlet és a két éles bevetés, Hiroshima, és Nagasaki.

Persze azt ne hagyjuk ki a képletből, hogy mi történne az atomerőművekkel, ugyanis ha egy ilyen erőművet ér támadás, akkor az már egészen más tészta, a kiszabaduló sugárzó anyag mennyisége és minősége sokkal-sokkal veszélyesebb helyzetet teremtene.

Egy utólagos hatása egy nagyobb atomháborúnak, ami a tudományban is elég komoly vitákat szül, az a nukleáris tél elmélet.

Nyilvánvaló ugye, hogy a valóságban soha senki nem látott még atomháborút, így aztán mindaddig elmélet is marad minden ezzel kapcsolatos tudományos megmondás, amíg meg nem történik.

De annyi tényszerűen tudható, hogy Carl Sagan és társai kidolgoztak egy olyan klíma-modellt a 80as évek elején, ami nukleáris telet jósolt egy atomháború utóhatásaként.

Az is tény, hogy később a kuvaiti olajkút-tűzek kapcsán ők a modelljükkel kiszámolták, hogy az égő olajkutak annyi kormot jutattnak majd a sztratoszférába, ami kitakarja a napot, csökkenti a hőmérsékletet, bezuhannak a termésátlagok, etc., tehát egy nukleáris télhez hasonló kimenetelt prognosztizáltak.

Ez persze nem történt meg, sőt, semmiféle hatása nem volt a globális klímára, egy nagyon enyhe és nagyon rövid lokális lehűlést okozott csupán.

Abban kb. minden ezzel foglalkozó szakember egyetért, hogy HA egy bizonyos mennyiségű égéstermék feljut a sztratoszférába, és HA ottmarad évekig, annak a vége nukleáris tél lesz.

De azok, akik a nukleáris tél elméletet vitatják, az elméletnek épp e két sarokpontjával kapcsolatban fogalmaznak meg kritikákat, az egyik az, hogy mekkora az az égéstermék-mennyiség, ami feljut a sztratoszférába, a másik pedig az, hogy meddig marad ott.

Azt ugye tényszerűen tudjuk, mert megfigyeltük, hogy ha csak simán ég egy bármilyen tűz, annak az égésterméke nem emelkedik fel a sztratoszférába.

Azt is tudjuk, hogy legkomolyabb erdő-és bozóttüzek esetében keletkezhetnek ún. tűzvihar nevű jelenségek, amik képesek arra, hogy a sztratoszféra alsó rétegébe felemeljék az égéstermékeket.

Azt is tudjuk megfigyelésekből, hogy ezek az égéstermékek rövid ideig maradnak ott, ~2-3 hónapig.

Ezek az ellenérvek jelenleg a nukleáris téllel kapcsolatban.

Viszont, ez még nem cáfolat.

Egy városi, épített környezetben bevetett nukleáris fegyver, és az általa okozott tüzek más összetételű égéstermékeket produkálnak, erről meg viszont nem tudjuk biztosan, hogy mennyi ideig maradnának a sztratoszférában.

Amit szintén nem tudunk, mert még soha nem figyeltük meg, hogy képesek lennének-e egyáltalán tűzviharok kialakulni egy modern, épített környezetben.

Erre is vannak persze ilyen-olyan feltételezések, jobbak, rosszabbak.

A lényeg röviden annyi, hogy a nukleáris tél nem egy kőbe vésett tudományos tény inkább egy modellnek a lehető legrosszabb kimenetele, azaz ami az összes ilyen lényeges tényező tekintetében a legrosszabb scenario-t veszi figyelembe.

Magyarul: elképzelhető, hogy bekövetkezne egy évekig tartó nukleáris tél, ami akár az emberiségét kihalását is okozhatná, de az éppolyan valószínűtlen, mint ennek az ellentéte, azaz hogy semmiféle hatása nem lenne a klímára egy atomháborúnak.

Ami valószínű, hogy lenne lehűlés, de nem olyan apokaliptikus, mint a filmekben, lenne elsötétülés, de nem olyan apokaliptikus, mint a filmekben, és nem is tartana olyan sokáig, mint a filmekben.

Erről egy nagyon jó, tömör összefoglaló:

"Gyakran hallani, hogy az emberiség annyi atomfegyvert halmozott fel, amivel könnyűszerrel többszörösen megsemmisíthetné önmagát, mégis tévedés azt gondolni, hogy egy totális atomháború (mindenütt) a Mad Maxből ismert apokaliptikus állapotokhoz vezetne. A nukleáris robbanások szélsőséges esetben valóban akár több száz millió ember életét is követelnék (de valószínűbb, hogy csak néhány tízmillióét), de a szárazföldek viszonylag kis területére – szinte kizárólag az északi féltekére – összpontosulnának, és az általuk a légkörbe juttatott radioaktív por sem terjedne szét mindenhová. A legjelentősebb globális hatás a sztratoszférába (a légkör középső, tíz kilométer magasságban kezdődő rétegébe) kerülő nagy mennyiségű korom által okozott, több évig tartó lehűlés lenne, ami a mezőgazdaság ellehetetlenüléséhez és ennek következtében éhínséghez vezetne. Azok a területek azonban, amelyek nem szenvedtek közvetlen találatot, ahol a trópusi fekvés vagy a tenger mérsékli a lehűlést, és a gyümölcstermesztés, a legeltetés vagy a halászat elegendő élelmiszert biztosít, jórészt épségben, technológiájuk és intézményeik megőrzésével kerülhetnének ki a világégésből. Egy globális atomháború soha nem látott katasztrófát jelentene és a világ képének gyökeres megváltozásával járna, de ha az emberi civilizációra és az emberiség hosszú távú kilátásaira gyakorolt hatását vizsgáljuk, akkor legfőképpen az számít, hogy azokon a területeken mennyire veti vissza a fejlődést, amelyek a leginkább épségben vészelik át az armageddont."

Innen: [link]

Nem a robbanások közvetlen hatása jelentené a fő problémát, hanem a hatalmas gazdasági válság. Gyakorlatilag leállna a világkereskedelem, olyan gazdaságok omlanának össze, mint például Kína és India. Több milliárd embernek a megélhetése kerülne veszélybe. Ez lenne az igazi csapás, nem 2-3 tucat nagyváros lerombolása.

És nagyjából ez az, ami visszatartja a nagyhatalmakat. Egy teljesen ellenőrizhetetlen, kiszámíthatatlan folyamat indulna be.

És ok, hogy eddig volt x ezer robbantás, de ezeket az első néhány kivételtől eltekintve leginkább föld alatt, vagy mélyen a tenger alatt hajtották végre, pont azért, hogy a közvetlen hatása kisebb legyen. Azért nem mindegy, hogy pl. New York központja fölött durran el a bomba vagy 200m-el a föld felszíne alatt?

vagy ld. pl. Csernobil, és ott még csak nukleáris robbanás sem történt. Hány áldozata van? Akár a mai napig is?

A nagyhatalmak első körben egymás ismert szárazföldi rakétaindítóira táraznának ki, plusz azokra a támaszpontokra, repterekre és hadikikötőkre, ahonnan ellencsapást sejtenek. Ez hadászatilag logikus, ezzel csökkenne a további csapások lehetősége. Ugyanilyen elsődleges célpontok a fő vezetési pontok, ismert, vagy sejtett bunkerek. Mindezek jó része lakatlan területen van mindkét országban.

Amik ezt a csapást megússzák, azok a tengeralattjárók (ezért vannak), azokról már bosszúcsapások is jönnek, azaz kapnak a nagyvárosok (Moszkva, Pétervár, Washington, New York stb.), a kritikus infrastruktúra (erőművek, kikötők, szerverfarmok stb.)

Tehát a kiszóródás java relatív lakatlan területeken történne, és kisebb része a nagyvárosokban.

Biztosan bekavarna az időjárásba a dolog, ennyi szennyezés mindenfelé máshol is gondokat okozna még évekig. Nukis esők, sugárzó porfelhők, szennyezett vizek és hasonlók biztosan lennének mindenfelé. Az infra összeomlása miatt összeomlana a világgazdaság, az internet, az ellátási láncok. Népvándorlások indulnának meg, éhínséggel és hasonló nyalánkságokkal. Az EMP hatás miatt az összes érintett nagyváros és környék kb. örökre lakhatatlanná válna, mert minden elektromos berendezés végleg elromlik, tehát nincs villany, vízművek, szennyvíz-elvezetés, közlekedés, média, de még autók sem, ezek nélkül egy hatalmas város nem üzemeltethető, a helyreállítás pedig ekkora léptékben reménytelen.

Szóval a civilizációnknak annyi lenne, és még nukleáris tél nélkül is milliárdok halnának meg az utóhatásokban, még a nem bombázott országokban is. A hirtelen összeomlás helyi és polgárháborúkkal, forradalmakkal járna mindenütt.