A boldogságot, félelmet, izgalmat, felpörgést, éberséget mért a szervezetben lévő vegyületeknek, és hormonoknak tulajdonítják?
És mért nem az idegrendszernek, és a tudatnak?
Amikor ha megijesztenek, akkor rögtön megijedsz. És a hatása rögtön érződik. Akkor ott helyben. Ott helyben nő meg az izomerő. Ott helyben lesznek testi hatásai. Ott rögtön leszel aktívabb.
Ha boldog hír ér, akkor ott rögtön leszel boldog, és feldobott.
Pedig a különböző vegyületek, és hormonok, csak több percre rá fognak megtermelődni akkora mennyiségben.
Az igazi hatást tehát elvileg nem a hormon okozta. Ijedtségnél az erőt, a nagyobb kitartást, vagy fajdalommentességet.
Boldogságnal sem termelődik meg az adott eseménynel a hormonmennyiség. Mégis rögtön érzed a boldogságot. Nem csak percek múlva leszel boldog.
Azt olvastam, hogy erős sportteljesítmeny esetén is csak 20 perc utan kezd el termelődni az adrenalin.
Pedig az adrenalinfüggők rögtön érzik az adrenalint. Tehát nem az adrenalint érzik, hanem az idegek közvetítik ezeket a hatásokat.
Ami nem fura, hiszen eddig is az idegek közvetítették, csak kellettek hozzá a hormonok, mint beindító dolgok.
Pedig az igazi erős érzelmi élményhez nem kellenek hormonok.
Erős érzelmi behatások kellenek.
Azt pedig elektromos kisülések, és neuronok kellenek, mert az idegvégződések a neuron.
Ha lenne egy elektromosságot befolyásoló eszkö, akkor az ember agyát is befolyásolni lehetnek vele. Az agyi elektromos jeleket felerősíteni, vagy gyengíteni.
Az amerikaiaknak van egy eszközük, olyan bomba, ami ha felrobban, az elektromos eszközök nem működnek. Erős napkitöréskor is hasonló van.
Ha ilyen sugárzás éri az embert, az befolyásolhatja az agyműkődést.
Nem tudom mennyire lehetséges ilyen, ez csak fikció, de az elektromos eszközöket semlegesítő bomba tényleg létezik.
Ezért kérdezem a hozzáértőket, hogy lehet-e ilyen.
válasza:"Akkor is rögtön érzed az ijedtséget vagy a boldogságot. Nem megtermeli gyors a szervezet a kellő adagot. Akkor nem rögtön érezné az ember, kellene hozzá pár perc, amíg a kellő adagot meg nem termeli."
Sem hormonokat, sem neurotranszmittereket nem akkor termel a szervezet, amikor kell. Amikor kell, akkor ürítik a sejtek.
Ezt pont olyan, hogy számunkra minden gondolat, mozdulat 1-1 pillanat, holott több szinapszisban is végig kell menjen a neurotranszmitterek ürülése, difúziója a másik sejtmembránig, ott a bekötés, a receptor aktiválása, és a receptor csak ezután fogja a sejtbeli választ kiváltani típustól függően más-más kaszkádon keresztül. Ennek mérhető ideje van, ami számunkra nehezen érzékelhető.
Ijedtségnél is van egy holt idő, mialatt megijedsz + felfogja az agyad, hogy megijedtél és kéne valami reakció, utólag erre nem így emlékszel.
válasza:Van olyan fogalom, hogy reakcióidő. És ezt tized másodpercekben mérik. Ha hozzáérsz egy forró testhez, azonnal elkapod a kezed, egyeseknek semmi bajuk sem lesz. Szóval az élő szervezet válasza a fontosságtól függ, életveszélynél azonnali, más esetekben hosszabb. És eltérő az egyes embereknél.
A kérdésben említett tulajdonságok érzelmi természetűek, ha nem lenne anyagi alapjuk, akkor ugyan mi késztetné az embert (mint nagy tömegű anyagot) a hatásra?
Nem. Én rögtön érzem az érzésd ijedtségnél, és boldogságnál is.
Nem állok másodoercekig mozdulatlanul, tétlenül, hogy várjam az érzést. Az jön magatól. Rendszerint 0,1 mp slatt jön a reakció, ahogy másnak is.
Ezenkívül par hormon nem felelhet mindenért.
Sokk esetén rossz, és nem azért, mert hirtelen kevesebb a hormonod.
Azért rossz, mert a tudatod felfogta pl. a balesetet, és jelzett az iddgrendszered.
Másképp rosszak az undorító dolgok (másképp az ürülék, mint egy százlábú). Másképp az ijesztőek. Másképp a felháborítóak. Másképp, amikor szomorú vagy.
Adott esetben mekkora a hormonszinted? És a hormon mi alapján dönti el, hogy mit érezz?
Dühöt, félelmet, gúnyt, vagy undort?
Be kell látnod, hogy boldogságon és szomorúságon kívül még rengeteg érzés van. Nem egy hormon felel értük, hanem az agyi idegrendszer.
Sőt, egyszerre a jó, és a rosz érzések is megjelenhetnek. Átlagember multiszenzitivitása.
Boldog, és szomorú is tudsz lenni egyszerre. Mond meg, hogy ilyenkor mekkora a hormonszinted.
Ráadásul a legtöbb hormon csak boldogságot okoz.
A rossz érzéseket kifejezetten a hormonok hiányának tulajdonítják.
Akkor hogy jelenhet meg egyszerre boldogság, és szomorúság is?
#12
De ilyen gyorsan a hormon nem hat.
És a testi fájdalom? Az is fájdalom. Azt a fáhdalomérzetet az agyban mi okozza?
Azt is hormon?
Annyi szerotonint termel az sgyad, hogy megéretd fél másodperc alatt a fájdalmat?
Ráadásul a szerotonin boldogsághormon.
Milyen hormont termel, hogy fáj a kezed?
válasza:Nem. Én rögtön érzem az érzésd ijedtségnél, és boldogságnál is.
Igaz, te metaember vagy...
válasza:
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!