A boldogságot, félelmet, izgalmat, felpörgést, éberséget mért a szervezetben lévő vegyületeknek, és hormonoknak tulajdonítják?
És mért nem az idegrendszernek, és a tudatnak?
Amikor ha megijesztenek, akkor rögtön megijedsz. És a hatása rögtön érződik. Akkor ott helyben. Ott helyben nő meg az izomerő. Ott helyben lesznek testi hatásai. Ott rögtön leszel aktívabb.
Ha boldog hír ér, akkor ott rögtön leszel boldog, és feldobott.
Pedig a különböző vegyületek, és hormonok, csak több percre rá fognak megtermelődni akkora mennyiségben.
Az igazi hatást tehát elvileg nem a hormon okozta. Ijedtségnél az erőt, a nagyobb kitartást, vagy fajdalommentességet.
Boldogságnal sem termelődik meg az adott eseménynel a hormonmennyiség. Mégis rögtön érzed a boldogságot. Nem csak percek múlva leszel boldog.
Azt olvastam, hogy erős sportteljesítmeny esetén is csak 20 perc utan kezd el termelődni az adrenalin.
Pedig az adrenalinfüggők rögtön érzik az adrenalint. Tehát nem az adrenalint érzik, hanem az idegek közvetítik ezeket a hatásokat.
Ami nem fura, hiszen eddig is az idegek közvetítették, csak kellettek hozzá a hormonok, mint beindító dolgok.
Pedig az igazi erős érzelmi élményhez nem kellenek hormonok.
Erős érzelmi behatások kellenek.
Azt pedig elektromos kisülések, és neuronok kellenek, mert az idegvégződések a neuron.
Ha lenne egy elektromosságot befolyásoló eszkö, akkor az ember agyát is befolyásolni lehetnek vele. Az agyi elektromos jeleket felerősíteni, vagy gyengíteni.
Az amerikaiaknak van egy eszközük, olyan bomba, ami ha felrobban, az elektromos eszközök nem működnek. Erős napkitöréskor is hasonló van.
Ha ilyen sugárzás éri az embert, az befolyásolhatja az agyműkődést.
Nem tudom mennyire lehetséges ilyen, ez csak fikció, de az elektromos eszközöket semlegesítő bomba tényleg létezik.
Ezért kérdezem a hozzáértőket, hogy lehet-e ilyen.
válasza:#27
Ez nem vélemény kérdése. Mi lenne ha kinyitnál legalább egy középiksolás biológiai könyvet, mielőtt az agyról okoskodsz?
(Amúgy igen. Elektromos jelek is terjednek benne. Sejten belül. De a neuronok egymással kémiai úton kommunikálnak.)
#28
"Az eddigi kijelentéseim nagyrésze pont ezt cáfolja."
Amiket eddig írtál, azok csak azt cáfolják, hogy lenne bármi tudásod a biológiáról. No meg azt, hogy képes vagy az értő olvasásra. ¯\_(ツ)_/¯
#29
A 10. válaszomban már leírtam, hogy amit írsz, miért nem igaz. Meg a 11. válaszoló is leírta. De úgy látom, hiába...
"Ez nem fél perc."
Akkor mennyi. És kb. mennyi idő, amíg az agy egyik pontjából átmegy a másikba? Elég sok sejtnek kell kommunikálnia, és egymássak átadnia a neurotranszmittert.
És egy ilyen jelnek, hányszor kell átennie, hogy maradandó, pl. 15 mp-es érzést okozzon?
Vegyület nem tud olyan gyorsan terjedni az agyban, hogy 0,1 mp alatt kiváltson egy érzést, ami rögtön tudatosul is.
A tudatunk, és a testi érzéseink sem vegyületekkel terjednek, hanem idegekkel. Az agyi érzéseink, amik szintén testi érzések, csak az agyban alakulnak ki, mért vegyi alapon történnének?
A testi érzéseink úgy működnek, hogy megsérül az adott testrészünk, az idegek továbbítják az agyba. Ott tudatosul, felfogja az agy a fájdalom, vagy éppen sima érzés típusát, hogy veszélyes-e (fájdalom-e), a mértékét, az érzés hosszát, és a testrészen történő kiterjedését (elhelyezkedését, mélységét, alakját).
Ezek után az agy visszaküldi a jelet az adott testrészben. Tulajdonképpen nem is ott fáj, ahol az adott testrész. Az agy küldi oda a fájdalmat, mintha ott fájna. Úgy tudatosul, mintha ott fájna. Közben nem ott fáj. Az agyunk "fáj". Az küldi a jelet. És nem a testrészünkbe, hanem a tudatközpontba. Ha egy kicsit máshová küldené az agyunk a jelet magában az agyon belül, akkor ha megvágnánk a kezünket, úgy érezhetnünk, hogy megütöttük a karunkat. Ez csak az agytól függ. A testi fizikai jelek is az agyban történnek. És a lelki, vagyis mentális jelek is.
Jobb lenne, ha a testrészből a fájdalom egyenesen az agyba menne, és a testrész határozná meg rögtön, hogy milyen fájdalom menjen az agyba. És az agy csak feldolgozná a típusát. De ehelyett a fájdalom típusát is az agy határozza meg.
Az agyi érzések (mentális érzések, mint pl. a félelem, boldogság) is az agyban keletkeznek. Csak az agy másképp küldi vissza a jelet. És úgy érzed, mintha a tested egy meghatározhatatlan pontján éreznéd. Vagy mintha körülötted lenne. Pl. atmoszférikus hangulat. Vagy belső érzések. Pl. boldogság.
Attól ezt még az agyad érzi, és az dolgozza fel.
Ezt nem okozza vegyület.
válasza:"Ezt nem okozza vegyület." De.
Mindent amit leírtál azzal a szóval, hogy "az idegeinken" keresztül az mind vegyületek révén történik. Vegyületek nélkül nincs információ átadás, idegi ingerlés, akciós potenciál stb.
válasza:#34
"A testi érzéseink úgy működnek, hogy megsérül az adott testrészünk, az idegek továbbítják az agyba."
Így van. Egy érző neuron axonja továbbítja az információt elektromos jel formájában a gerincvelőbe vagy a nyúltvelőbe, és ott átadja egy másik neuronnak KÉMIAI VEGYÜLET (neurotranszmitter, ahogy te is írtad) segítségével. Ennek az axonja továbbítja a talamuszba az ingerületet elektromos jel formájában, és ott átadja egy másik neuronnak KÉMIAI VEGYÜLET segítségével. Ez a neuron megint csak az axonján megintcsak elektromos jel formájában továbbítja a jelet a nagyagy kéregbe, és ott átadja más neuronoknak KÉMIAI VEGYÜLET segítségével. Majd az agykéregben oda-vissza pingpongoznak a neuronok az ingerületekkel, hogy kialakítsák a megfelelő fájdalomérzetet, stb., mikörben az információt egymásnak KÉMIAI VEGYÜLETEK segítségével adják át.
Akkor ez hogy lehet ilyen gyors?
ÉS akinél szimplán idegi? Ami sokkal gyorsabb ingerületátvitelt okoz.
"Egy érző neuron axonja továbbítja az információt elektromos jel formájában a gerincvelőbe vagy a nyúltvelőbe"
Nem egy másik neuronnak? Nem sok-sok neuron továbbítja egymásnak?
Neuronról neuronra megy a jel, több ezer neuron, amíg valahonnét eljut valahova. Vegyülettel nagyon lassú lenne. Az axonoknak össze kell érniük. Honnan tudná a vegyület, hogy melyik agysejt melyikkel van összeköttetésben? Nyilván össze kell érniük. És ha összeérnek, akkor már nem kell vegyület. Hanem megy az elektromos jel.
válasza:"Neuronról neuronra megy a jel, több ezer neuron, amíg valahonnét eljut valahova."
Nem. Egy neuronnak akár méteres hosszúságú axonja lehet. Csak néhányszor kapcsolódik át az ingerület az agykéregig. (Lehet, hogy egyes pályákon párral töbször, mint írtam, de nem sokkal.)
"Az axonoknak össze kell érniük."
Nem kell összeérniük. Az adott idegsejt axonvége általában a dendriteknek vagy a sejttestnek adja az ingerületet, nem az axonnak.
"Honnan tudná a vegyület, hogy melyik agysejt melyikkel van összeköttetésben? "
Esetleg nézz utána a szinapszis fogalmának! Nem kilóméterekre megy az a neutrotranszmitter.
"És ha összeérnek, akkor már nem kell vegyület. Hanem megy az elektromos jel."
Nem. Az agyban szinte kizárólag kémiai szinapszisok vannak, nem elektromosak. Középiskolás tananyag...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!