Egy gyerek személyisége, és adottságai összefüggésben vannak a szülei fogantatás és terhesség közbeni állapotukkal?
Ezt úgy értem, hogy például ha az apa egy tehetséges sportoló, vagy zenész, akkor a spermája úgymond ezt az adatot jó eséllyel tartalmazza? Oké, eléggé hülyeségnek hangzik, de mondjuk ha a fogantatás pillanatában az apa épp szenvedéllyel ír egy dalt, és minden gondolata e körül forog, akkor a pillanatnyi örökítőanyaga tartalmazni fogja ezt az állapotot? (például Leopold Mozart lehet hogy pont benne volt egyik nagy művében, miközben Amadeus Mozart megfogant, létrehozván így egy szupertehetséget) Vagy, ha ugyan ez az apa hihetetlen zenei tehetség, csak nem tud róla, és soha nem aknázta ki, akkor a gyereke is kevesebb eséllyel lesz zenei tehetség? Tehát, a PILLANATNYI személyiség, gondolatok, elmeállapot számíthat a fogantatás pillanatában, akár nagyon kis mértékben is?
Vagy mondjuk az anya terhesség közbeni viselkedése, elmeállapota kihatással lehet a benne éppen életre kelő új entitás hosszú távú személyiségére? Ha az anya rendkívül boldog, és tele van álmodozással, akkor a gyerek is jó eséllyel álmodozó típus lesz? Vagy fordítva, ha stresszes, vagy depressziós az anya, dührohamai vannak terhessége alatt, az apa meg mondjuk egy alkoholista már a fogantatás pillanatában, akkor nagyobb eséllyel lesz a gyerek is szenvedélybetegségre és depresszióra fogékony?
Vagy ha a fizikumot nézzük: Egy élsportoló apától és élsportoló anyától születik egy gyerek, annak több eséllyel lesz jobb fizikuma, mintha ugyan attól a szülőktől származna a gyerek, csak egy olyan idősíkban, ahol egyikük sem aknázta ki a sportolói lehetőségeiket? Az aktuális fizikum, és mentalitás tovább öröklődik?
Például Haaland esetében, mindkét szülő komoly sportoló volt, és végülis megszületett egy genetikailag szinte tökéletes sportoló testtel és mentalitással rendelkező gyerek, nyilván a nevelés is sokat számít, de hogy maga a testfelépítése egyszerűen tökéletes a sporthoz, azt nem feltétlenül a neveléssel érhették el a szülei.
Vagy ott van Verstappen, egy F1-es pilótától származó gyerek. Ő akkortájt fogant meg, mikor az apja még komolyan versenyzett, és ez talán tovább öröklődött. Itt persze már a nevelésben is komoly szerepe van a szülőknek, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a nevelés önmagában nem sokat ér, ha nincs a gyerekben zsigeri tehetség, és testi adottság. Ez hát a kérdésem, hogy e két tényezőhöz számít e az, hogy a fogantatás, és a kihordás alatt a szülők AKKORI cselekedetei, tettei, személyiségük, fizikumuk, lelki állapotuk, és mentalitásuk mennyit számít vajon?
És azt is fontos megjegyeznem így a végére, hogy nem KIZÁRÓLAGOS kinyilatkoztatás ez a részemről. Ezt le kellett írnom, mert tudom, hogy ebbe mindig bele szoktak kötni. Tehát, nyilván nem lesz MINDEN tehetséges zenész gyereke szintén tehetséges zenész. Vagy sportoló szülőnek sportoló gyereke. (Neymar fia például eléggé elhízott, de ez megint inkább nevelés, mintsem adottság) De ha a nagy egészet nézzük, VALAMENNYIT azért számít? Hogy a szülő mennyi mindent aknáz ki magából a gyerek megszületésének pillanatáig? Vagy egy mind semmit nem számít, csak a nettó genetika, ami már a szülő születésekor fix, és a nettó neveltetés, ami lényeges?
válasza:Tudomásom szerint a terhesség alatt nagyon sokat ronthat az anya a magzaton. A depresszió, alkoholizmus abszolút ki hat a magzatra.
Javítani lehet-e? Azt nem tudom, biztos, de elrontani mindent könyebb.
válasza:Hát a szülő pillanatnyi állapota aligha hat ki a majdani gyerekre/ saját DNS-ére; elvégre amputált végtagú embernek sem születik emiatt félkarú gyermeke. Viszont aki mondjuk kiváló zenész annak jó eséllyel vannak olyan öröklődő tulajdonságai amik segítik ebben, pl: az átlaghoz képest jobb hallás vagy ilyesmi. Ezt a tulajdonságot örökölheti az utód s később nevelés és a szülői mintát követve ő is ilyen útra léphet. S ugyan ezt a sémát el lehet játszani a többi esettel is.
Plusz gondolom én a terhesség alatt a magzatot ért ingerek sem mindegyek. Meglehet ha mondjuk anyuka terhesen sok zenét hallgat (mármint nem fülhallgatóval hanem úgy ,hogy a magzatig is eljusson) akkor az is elősegítheti a kicsi zenei érzékének fejlődését. Ilyesmire gondolok.
válasza:Nem szavaztam, mert csak részben tartom igaznak, amit felvetettél.
Először nézzük a fogantatás időpontját.
Nincs olyan, hogy PILLANATNYI személyiség. Vagyis... oké, persze, nyilván van olyan, hogy most(anság) milyenek vagyunk, de a személyiség nem változik egyik napról a másikra. Ahhoz minimum évek kellenek.
Hangulat, na olyan van, és ingadozik is össze-vissza. De ez sem fogja befolyásolni a gyereket. A petesejt és a hímivarsejt örökítőanyagára nincs hatással az, hogy a szülők épp milyen hangulatban vannak.
Az, hogy a fogantatás napjaiban épp dalolós kedvében van az egyik szülő, nem fog Mozartot csinálni a gyerekből (direkt fogalmaztam szélsőségesen az érthetőség kedvéért). A gondolatok sem fogják. Ezek aktualitások, átmeneti dolgok.
No viszont, a szülő TÉNYLEGES személyisége - az már igen. Mai napig sem tiszta, a személyiségünk hány százaléka determinált genetikailag, és hány % környezeti hatás. De tény, hogy a génállománynak - nyilván - elég nagy fajsúlya van. Illetve vannak tulajdonságok, amikben nagy, másban kicsi. Izomzat, testfelépítés, magasság, szemszín, hajszín, bőrszín stb., ezekben eléggé fajsúlyos, de akár személyiségvonások is, viszont ezeket kisebb hányadában vezérlik a gének (van egy lehetséges "sáv", amit genetikai válaszövezetnek hívunk, ez adott lesz, és azon belül a környezeti hatások fogják finomhangolni, hogy végül mit "kapunk". Egyes sávok szélesek, mások szűkek)
A terhesség alatt meg aztán csillió dolog befolyásolhatja a magzatot. Bizony-bizony, sok kutatás világít rá, hogy az anya egy tartós hangulatzavara, vagy táplálkozási szokásai, életmódja stb. jelentékeny módon befolyásolhatják a gyerek későbbi tulajdonságait. Gondoljunk csak bele, nem véletlenül mondják, hogy ne igyon a szülő terhesség közben, mert az alkohol ha a magzatba jut, gátolhatja a neuronok, és így az idegrendszer optimális fejlődését.
válasza:Itt három dolog van, amiből már kettőt jól leírtak.
A gének hatása egyértelmű, és a környezeti hatások is.
Viszont most kezdik (érdemben) vizsgálni azt, hogy a gének kifejeződését (vagyis azt, hogy mennyire működnek) egy csomó, sejten belüli hatás befolyásolja, ezért igenis hatással lehet a leendő gyerekre olyan dolog is, ami nem a génekben van!
De ezektől a hatásoktól azért csodát ne várj: nem fogják jelentősen felülbírálni a géneket.
válasza:A legutóbbi kérdés fatális félreértéseket sejtet.
Azt kezdetben szögezzük le, sok minden kutatni való van e téren. Ezt a részt tehát hagyjuk a jövőre ebbe a kategóriába tartozik az az eset is, hogy egy felnőtt ember körülményei tudnak-e és milyen mértékben hatni a génjeikre. Mert azt tudjuk, az emberi szervezet (mint a világban minden) folyamatos kölcsönhatásban áll a környezetével. Csak hát a reakciósebesség, amit nem ismerünk....
A többire nézve pedig azt tudjuk, a gének működési módja sokféle, ami alatt itt azt értem, hogy a bennük rejlő információ érvényesülése számos körülménytől függ, egyesek jobban, mások kevésbé. Például a látás vagy a szívműködés információját hordozó gén hatás azonnal és feltétel nélkül érvényesül. De például a zenei hallásé már hosszabb folyamat és hatás eredménye.
Tehát számos vegetatív és az életet meghatározó gén információja működésbe születés vagy szinte a születés pillanatában. Számos, elsősorban a személyiséget hordozó gén mint hajlam működik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos feltételek mellett érvényesül, esetleg soha. Itt is számos olyan terület van, amelyről nincs elég ismeret még.
Egy kollégám, akinek abszolút hallása volt, mesélte, hogy édesanyja zongoratanárnő volt, ő születésétől a zongora alatt "lakott", ott ringatta az anyja munka közben, később ott csúszkált mászkált iskoláskorig. Később egyszer vizsgálták, és arra jutottak, az abszolút hallás alapvetően csecsemőkorban alakulhatott ki. A zongorát tartják a legtisztább hangszernek.
Számos más konkrét példa van hasonlókra, például rák kialakulására (vizsgáltak egypetéjű ikreket, akik később távol éltek, egyikük rákban halt meg, másik soha nem lett rákos). Tehát a neveltetés, életmód hozhat elő génekben meglévő tulajdonságokat, más esetekben pedig éppen nem. De pillanatnyi hangulatról ezt azért nehéz elképzelni, mert még ha annak van is hatása génekre, nincs ismeret ennek reakciósebességére. Így ad absurdum, ha egy erős hangulati elem befolyásolna egy gént, de mondjuk a hatás egy év alatt alakul ki, akkor azt a következő gyerek "élvezteti" esetleg.
válasza:"az abszolút hallás alapvetően csecsemőkorban alakulhatott ki"
Ez ma már bizonyított is. Pár hetes kortól tanulja a gyerek a hangokat - és a zongora kifejezetten alkalmas erre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!