Mire tippeltek, jó pár évtized múlva, esetleg 100 éven belül sivataggá válik az Alföld egy része (pl. Nagykunság)?

#1 honnantudhatnám

Majd ha elsivatagosodik az alföld akkor indítsunk közös vállalkozást. Te hozod a tevéket, én hozzájuk a nyergeket. Amerre haladnak az üzemanyag árak ez biztos siker lesz.

Nem valószínű. Ahogy előttem is írták, az éves csapadékmennyiség nem csökken.

Nézd meg a mediterrán térséget, forró nyarak hónapokig eső nélkül, mégis bőven lennének erdőségeik (de még a szárazabb részeken is mozaikszerű, fás-ligetes növénytakarójuk), ha nem pusztítják le a talajt az ókortól kezdve.

[link]

Nem úgy néz ki, mint egy sivatag. Pedig ahol ez a kép készült, az éves átlagos csapadék 400 mm, a nyári átlagos csapadék pedig csupán 40 mm (és az is nagyrészt még a nyár elejére, júniusra koncentrálódik).

Összehasonlításképp, a 400 mm csapadék még az idei igen száraz évben is megvolt az Alföld nagy részén is, és a száraz forró nyáron is alig volt olyan körzet, ahol 60 mm alatt lett volna a csapadék.

Szolnokon amúgy a nyári átlagos csapadék kb. 190 mm, az éves pedig 520 mm, nálunk a mediterrán éghajlathoz képest fordított a csapadékmenet, inkább a tél szárazabb és a nyár nedvesebb (még ha nyáron gyakran rövid felhőszakadások formájában is jön az eső).

Benne vagyok! Állandó nagy szél híján pedig a tevékkel majd odébb húzogatjuk a dünéket, megcsináljuk a magyar szaharát. Nagy túristalátványosság lesz.

A nyergeknél majd ügyelj arra, hogy lehessen húst tenni alá, és hátrafele-nyilazáshoz is alkalmas legyen, és kelleni fog nemzetiszín kolbászos-hagymás propelleres bézbózsapka.

"Igen. Az alföld egy része már most is Köppen klíma bsk, azaz félsivatagos éghajlattípusba sorolható."

Melyik része? A Köppen-osztályozásban a BSk (azaz a hűvös félsivatagi) éghajlat definíciója úgy néz ki, hogy szorozd meg 20-szal az éves középhőmérsékletet és adj hozzá 280-at, ha az éves csapadék több, mint 70 %-a április-szeptember közé esik, vagy 140-et, ha az éves csapadék 30-70 %-a esik április-szeptember közé. És ha az így kapott számot nem éri el az éves csapadék, akkor BSk.

Na most az egész Alföldön (Szegeden, Szolnokon, Debrecenben egyaránt) az éves csapadék kb. 60 %-a hullik le a napos félévben, szóval az Alföld legmelegebb részén jelenleg jellemző 12 °C középhőmérséklettel számolva 12*20+140 = 380 mm alatt számítana félsivataginak az éghajlat. Ehhez a Békés megyei Szerep áll a legközelebb (ott az évi csapadék 421 mm, ez a legszárazabb mérőállomás az országban), de az Alföld legnagyobb részén 500 mm felett van az évi csapadék.

Ehhez képest az egyetlen forrás, ahol BSk-t látok az Alföldön, az ez a térkép:

[link]

mégpedig egy kis körzetet jelöl Szeged közelében, de ezt egy algoritmus számolta különféle interpolációk alapján. Szeged 1991-2020 közti átlagos évi csapadékából (534 mm) kiindulva valószínűleg csak számítási hiba.

Egyébként a Köppen-féle osztályozásban igencsak szerencsétlen a félsivatagos éghajlat definíciója, nagyon durván veszi figyelembe a nyári párolgást, és drasztikusan más kritérium jön ki 69 %, mint 71 % esetén.

Éghajlati osztályozástól függetlenül félsivatagosnak minősített térség egyébként ma is létezik a Kiskunságban, de legfőképp vízgazdálkodási hibák eredménye.