Milyen tényezők és körülmények hatására képződne VÍZGŐZ alapú gázburok egy (elméleti) bolygó esetében?

- "1. Mármint úgy értem a kérdést, hogy a magas páratartalom az, ami forróvá teszi az éghajlatot: a testünk számára? Kvázi a pára melegen tartja a testünket éjszakára?"

"Hőérzet" a szokásos neve. Magas páratartalomnál kevesebb pára fér uegye a levegőbe és a párolgás is lassul. Ha meleg és egyben párás is a levegő, akkor a testünk izzadása, párologtatása sem tud jól űködni. A levegő párafelvevő képességének az ugyebár mindegy, hogy egy tóból jön-e a párolgás, vagy a meleg miatt egy ember izzadni "szeretne".

- Szóval a hőérzetünknek melegebb a párás fülledt nyár, mint egy száraz meleg. (Lásd itt a 7. bekezdést: "Fülledt, nyári időben..." [link] )

- "2. Ez azt jelenti, hogy hidegben hamarabb elindul a csapadékképződés, mint melegben?"

Igen. A folyamathoz esőnél hozzá jön, hogy.

1. a meleg levegő megtelik párával

2. a meleg levegő a párával együtt felemelkedik

3. fent a hidegben a levegő lehűl

4. a hideg levegőből kicsapódik a víz és lehullik

[link]

[link]

- "Esetleg esőerdőkre vonatkoztatva is van ilyen diagram? Megkukkantanám, ha van."

Ugyanazon az oldalon ott van, illetve kellene legyen, de úgy tűnik nincs feltöltött adat. Az országok kiválaszthatóak az oldalon. Brazíliára még van, de külön az Amazonasi esőerdőre már nincs.

Brazília abszolút párt. 20g/m³ (vs Antarktisz 1-3g/m³)

[link]

Amazonasnál nincs erre adat:

[link]

1.

Ha nem tud a test párologtatni, akkor nem tudja hűteni magát.

a)

Ha a leveleken cseppekben gyűlik fel a víz akkor az a levegőből kerül oda, nyilván ha a levegőből kerül oda, akkor a levegőben kevesebb marad. Nem a semmiből lesz a leveleken vízcsepp.

Kiadós eső után miért lenne pont szárazabb a levegő? Eső után párásabb.

b)

30 fok fölé már nagyon ritkán melegszik, ha megfigyeled az időjárási jelentéseket világszerte. Ez amolyan beállt limit maximum. Néhol van kivétel, és néha nálunk is magasabb - de az ritka.

KÉRDÉS:

- "Az esőerdőkben a növények leveleire való párakicsapódás után is nagyjából azonos marad a páratartalom?"

VÁLASZ:

- 23/ "Ha a leveleken cseppekben gyűlik fel a víz akkor az a levegőből kerül oda, nyilván ha a levegőből kerül oda, akkor a levegőben kevesebb marad. Nem a semmiből lesz a leveleken vízcsepp.

KÉRDÉS:

- "Vagy egy kiadós eső után azért itt is szárazabb levegővel kell számolni?"

VÁLASZ:

- 23/ "Kiadós eső után miért lenne pont szárazabb a levegő? Eső után párásabb."

------------

24/ A kérdező kommentje:

"Azt várhatnánk, hogy a páratartalom továbbra is tartja 100%-ot, merthogy a kicsapódás mindig a maximum feletti nedvességtartalomra vonatkozik, nem?"

Nem. A párakicsapóbás nem a 100% fölött nedvességre értendő, mert 100% a maximum, a fölött nincs semmi. Lásd relatív és abszolút páratartalom.

------------

24/ A kérdező kommentje:

"Az esőt és a kicsapódást egynek tekintettem."

Miért tekintenéd annak? Nem azonos. Az eső fentről jön, a pára kicsapódás meg a harmat hajnalban amikor lehűl a levegő. Lásd "harmat" wiki.

------------

A mutatott linknek semmi köze a trópusi esőerdőkhöz. Azon a Szahara keleti részén mutat magas hőfokot (észak Szudán) és az Arab-félszigetet mutatja, ami szintén kb sivatag ahogy van. Nem trópusi esőerdők területei.

Így néz ki a google satelit képen:

[link]

Vagyis amikor úgy általában hajnalra már jobban lehűl a levegő, akkor az a pára ami van benne (nem kell 100%), az kicsapódik mert a meleg levegő több párát tud felvenni és megtartani is.

Az eső meg nem harmat kicsapódás. Na. :)