Anno' Csernobilban, éjszaka (1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perc 45) Mégis miért volt a robbanás, azóta tudják már pontosan okát?

A sorozat nagyon jól összefoglalja, és youtube-on is van fenn kismillió összefoglalás.

De pongyolán megfogalmazva ez a lényeg:

Egy biztonságtechnikai tesztet akartak végezni, de a teszt félresikerült és "lefulladt" a reaktor.

A lefulladás után szabályszerűen napok alatt kellet volna óvatosan újraindítan a reaktort.

Ehelyett minden biztonsági rendszert és előírást áthágva "padlógázzal" indították el a reaktort. Az természetesen "túlpörgött". Ekkor vészleállítást kezdeményeztek, de egy eltitkolt terveszési hiányosság okán a vészleállítás pillanatszerűen mégtovább növelte a teljesítményt. Ez a pillanatszerű ugrás az amúgyis túlfeszített reaktort felrobbantotta. Akkora gőznyomás keletkezett, ami ledobta a reaktor fedelét, aztán a fedetlen ízzó reaktorban további kémiai és nukleáris reakciók okádták a környezetbe a radionuklidokat.

“ Ekkor vészleállítást kezdeményeztek, de egy eltitkolt terveszési hiányosság okán a vészleállítás pillanatszerűen mégtovább növelte a teljesítményt.”

Ez azért nincs teljesen így, és ebben az HBO-s sorozat is erősen ferdített. Gondolom ez alatt a szabályozó rudak végére rakott grafitra gondolsz, amit a sorozat is úgy adott elő, hogy az olcsósági szempontbol volt ott. Ez pedig nem így van, ez egy tudatos tervezési szempont volt, amivel az erőműt tervező és üzemeltető mérnökök tisztában voltak (az ott dolgozók persze nem).

A “bór szabályozó rudak végének grafit bevonása” valójában egy követő elem volt, ami a szabályozó rudak kihúzásakor hátrahagyott 4.5 méter üres hezagot hivatott kitölteni, ahova víz került volna. Ennek a rúdnak az alsó, felső 1.5 méterén nem volt semmi (gyakorlatilag víz került), közepén pedig volt a grafit. Ez a konfiguráció biztosította az üzemi állapot során az optimális üzemanyagcellák működését. Mikor aztán a szabályozó rudakat hirtelen visszatolták az also 1.5 méteren éppen kontraproduktívan megnövelte a fissziót (kiszorítva a neutron elnyelő vizet és helyére tolva a neutron lassító grafitot) és az alsó részén növekedett a reakció. Ezt az ideiglenes kiugrást mar jelezték Csernobil előtt is.

Hogy ez mennyi szerepet játszott ahhoz hogy bekövetkezzen a reakció az jó kérdés. Szerintem mire elértek erre a pontra már édes mindegy volt mit csináltak.

A kisérlet célja pedig az volt, hogy ha az atomerőmű leszakad a külső elektromos hálózatról, akkor le lehet-e úgy állítani, hogy minimálisra veszik a láncreakciót és kis mennyiségű elektromosságot termelve azzal hajtják a hűtőszivattyúkat.

Ezért a szabályozórudakkal minimálisra csökkentették a teljesítményt.

De ez egy nem megengedett instabil állapothoz vezetett. Az automatizmusok teljesen le akarták állítani a láncreakciót, ezért azokat kikapcsolták.

Nem tudtak róla, hogy ilyenkor ún. reaktormérgezés következik be. A keletkező tellur-135 gátolja a folyamatokat, de amikor az elfogy (átalakul tellur-136-tá) akkor a gátolás megszűnik és a teljesítmény hirtelen megugrik. Akár a megengedett teljesítmény 100-szorosára. Ez bekövetkezett és a túlhevülést akkor sem tudták volna megállítani, ha nem lett volna a szabályozó rudak rossz konstrukciója és emellett a rudak el is görbültek a hőtől és megszorultak.

[link]

#5

Xenon-135 lesz az a Tellur-135