Miért van az, hogy rakétakilövésnél, beindul az égés, hatalmas felhő, de a rakéta még 3-5 másodpercig kábé áll, és csak utána indul el?

Mert még rögzítve van.

Ha berúgod a motort, jár a motor, de még nem megy.

Mi kell hozzá?! Nos?

Az űrrakétáknál a hajtóművek begyújtása után az automatikának be kell állítania a tolóerő pontos erejét az indulás pillanatához. Az ilyen óriási szerkezeteket nem lehet megtépni a teljes tolóerővel, és emberes repülésnél a 4G-t se haladhatja meg. A tolóerőt leginkább a felfüggesztés hidraulikájának a nyomásmérői és egyéb tenzométerek jelei alapján lehet pontosan meghatározni.

A kis rakétafegyvereknél nincs ilyen gond, mert azok sokkal nagyobb gyorsulással indulhatnak, és azoknak elég a saját tehetetlenségük. Az irányváltoztatást nem az aktív hajtómű-felfüggesztés, hanem a vezérsíkok biztosítják, melyek csak felgyorsulás után hatásosak.

Kérdező írja:

"Azt a krva nagy erőt ellen tud tartani egy állványzat? hogyhogy nem szakad le róla azonnal? És minek tartani? És a tartás nem destabilizál?"

Válasz:

Az állványzatnak nem kell nagy erőt ellentartania, mert az fokozatosan fut fel, és az elengedés pillanatában csak csekély mértékben haladja meg a rakéta súlyát. A lassú indulás nagy előnye az, hogy ha a rakétát nem pontosan tengelyirányban tolja a hajtómű, akkor van idő a finom korrekcióra. Ehhez a rakéta térbeli pozícióját több 3D akcelerometrikus szenzorral figyeli az automatika.

Az aktív hajtómű-felfüggesztés nulla sebességnél is maximálisan hatásos, így nem kell kilövésszerűen megindulni - ami egy űrrakétánál komoly probléma lenne. Már Gagarin rakétája is lassan volt elindítva.

"Azt a krva nagy erőt ellen tud tartani egy állványzat?"

Nem láttál még static fire tesztet?