Hogyan tudtak 1969-ben az akkori technikával leszállni a Holdra sikeresen amikor most 2023-ban ott tartunk, hogy sehol?

Az Apollo program alatt voltak olyan évek, amikor az USA költségvetésének több, mint 4%-át kapta a NASA. Jelenleg meg kb. a 0,5%-át kapja. ¯\_(ツ)_/¯

[link]

A SpaceX Starship programjában meg nem az (elsősorban) a pláne, hogy az új holdprogramban is tervezik használni. (Meg távlatilag akár Mars utazásra is, bár attól még elég messze vagyunk.) Hanem az, hogy ha megvalósul, akkor ez lesz az első olyan rendszer, ami Föld körüli pályára (vagy akár távolabb) tud juttatni dolgokat, és közben teljesen újra felhasználható. (Eredetileg az űrrepülőgép program is ilyesmit célzott volna meg, de végül nagyon nem ez lett belőle.) Az csak hab a tortán, hogy ez a valaha épített legnagyobb rakéta.

Egyébként abból, hogy egy űrrakéta első tesztrepülése nem sikerül, kár túlzott következtetéseket levonni.

Ha szerinted nincsenek működő rakéták akkor a műholdak mit keresnek fent az égen?

Amúgy meg most nincs verseny, van idő komolyabb dolgokra. Meg most mások is a mozgató rugói az akciónak

"Csak azt gondoltam volna, hogy egy ekkora cég nem fog mindent megtenni annak érdekében, hogy vissza is hozzák élve az alanyokat."

Remek reklám volna a cégnek, hogy kiküldenek az űrbe embereket meghalni...

(Jó, amúgy tényleg volt olyan ötlet a Marssal kapcsolatban, hogy csak odaútra küldenek embereket. Mondjuk ez nem is nagyon volt több ötletnél. A holdprogramban a NASA alvállalkozójaként vesz részt a SpaceX, ott aztán tényleg nincs ilyen játék - nem mintha amúgy volna.)

A hidegháború egy olyan háború volt, ahol nem emberek harcoltak emberek ellen, fegyverek fegyverek ellen, hanem a két tömb gazdasága, illetve technológiája vívott versenyt egymással. Ez generálta az űrversenyt…

…amiben sorra maradt alul az USA. A szovjetek lőtték fel az első műholdat, ők juttattak fel elsőként élőlényt az űrbe (Lajka kutyát), ők küldtek elsőként embert az űrbe, ők repültek el először a Hold közelében, ők készítettek először fényképet a Hold túlsó oldaláról, ők küldtek elsőnek szondát a Vénusz felé stb…

Ahogy írtam, ez a verseny részben arról szólt, hogy melyik hatalom tud annyi erőforrást – pénzt, embert – erre „pazarolni”, hogy első legyen. De az űr uralásának volt potenciális katonai tétje is.

Tehát az USA-nak fel kellett kötnie a gatyáját. Volt még egy verseny, afféle mindent vagy semmit alapon, amivel leelőzhették a szovjeteket. Elhatározták, hogy az évtized végére embert küldenek a Holdra.

Ezt kell megérteni. Az USA – függetlenül a konkrét cél tudományos vagy katonai célszerűségétől vagy célszerűtlenségéről – az erőforrásainak egy hatalmas részét tette elérhetővé ennek a versenynek a megnyeréséért. Ahogy sadam87 írta, volt, hogy a költségvetés 4%-át vitte el a NASA, de szerintem ha azt mondták volna, hogy ennek a duplája kell, azt is megkapták volna.

És a siker elérése is kudarcokkal volt kikövezve, az első utas nélküli rakéta tesztje is sikertelen volt, az Apollo-1 kigyulladt, három űrhajós vesztette az életét. Aztán persze jöttek az újabb és újabb, javarészt sikerek lépések, és végül az Apollo-11 vitt elsőként embert a Holdra, akik vissza is tértek a Földre élve. Ezzel az USA megnyerte ezt az all in fordulót. A programot persze folytatták, de míg az Apollo-11 landolását a fél világ követte élőben, addig az Apollo-17 landolását már a helyi tévécsatorna sem akarta műsorra tűzni, mert egy gagyibb sorozat sokadik ismétlésétől is több nézőt várt, gyakorlatilag a hozzátartozókon kívül már nem érdekelt senkit az egész.

A tudományos célja eleve megkérdőjelezhető volt a programnak. Begyűjtöttek egy raklap mintát (380 kg-ot), végeztek egy raklap mérést, feltérképezték a Hold különböző területeit, különösebb ok nem maradt a visszatérésre, ami információ még érdekelte volna a tudósokat, azt könnyebb, olcsóbb, veszélytelenebb volt szondákkal, távméréssel megszerezni. Ez így van napjainkban is.

A program utolsó három küldetését le is fújták, a szovjetek is, az amerikaiak is inkább az űrállomás projektre fókuszált, a szovjetek pl. teljesen le is mondtak a saját holdprogramjukról. Közben a hidegháború is enyhült, lassan eldőlni látszott, az űrversenynek már nem volt akkora tétje. A Szovjetunió felbomlása után meg végképp megnyirbálták a NASA költségvetését, a NASA meg inkább más célokat tűzött ki, főleg a naprendszer bolygóinak feltérképezését, a távoli űr megismerését, stb…

~ ~ ~

A technológia viszont időközben „elveszett”. No nem úgy, hogy nincsenek meg a dokumentációk, hanem pl. a parancsnoki modulban egy olyan számítógép üzemelt, ami 30 kg volt, volt benne 4 kb RAM, a processzora egy olyan utasításkészletet használ, amin ma már senki nem tud programozni, stb… Volt egy csomó olyan mechanikai vagy áramköri elem, amit ma szintén senki nem gyárt, vagy már akkor is magas költségen, egyedi gyártással készült. Nyilván ma nem célszerű a azt a technológiát használni, amit az Apollo-program használt, de akkor újra ki kell dolgozni minden technológiai részletet modern formában.

Ma nincs űrverseny (illetve lassan beindul egy új verseny, de nem annyira kiélezett). A USA akkora nagy potenciált nem lát az űrprogramban, tehát némileg fintorogva biztosít sokkal kisebb anyagi forrást a NASA-nak.

És itt jön képbe a magánszektor. A SpaceX koncepciója egy olyan hajtómű rendszer kidolgozása, ami újrahasznosítható. Így sokkal olcsóbban tudna az űrbe juttatni dolgokat, akár szerződést kötve a NASA-val „bérfuvarozásra”, de az űrturizmusban, illetve a műholdas internetben is van hosszútávon potenciál. Nyilván ehhez hatalmas tőke kell, de ha van, akkor erős potenciál van abban, hogy ez idővel profitot fog hozni.

De mivel ez egy sokkal többet tudó, sokkal univerzálisabb technológia. Attól, hogy már sok évtizede léteznek hagyományos kézi porszívók, abból nem következik az, hogy egy új autonóm robotporszívó prototípus tesztelése ne lehetne sikertelen. A SpaceX mögött nem áll az USA költségvetésének nem csekély része, így nyilván ehhez is idő kell.

"Csak én azt gondoltam volna, hogy ha 1969-ben már le tudtunk szállni a Holdon akkor most 2023ban is le kellene tudnunk könnyen."

Le tudnánk, persze. Na de hogy nézne ki, hogy az újítás egyik élharcosaként ismert ember 50 évvel ezelőtti technikával megy a Holdra? Amúgy pedig minden technikai eredmény mögött rengeteg kísérletezés áll, csak a legtöbb esetben nem kap akkora publicitást, mint a holdraszállás.

Egyébként a múlt kemény dolgai között azt már említették, hogy az Apollo program első legénysége odaveszett, de például a méltán híres Neil Armstrongnak sem sok kellett hozzá, hogy űrszemétként végezze, amikor egy évvel korábban (egy dokkolást célzó küldetés során) az űrhajójuk fő irányítórendszere felmondta a szolgálatot.