Ha a Világegyetem határtalan, akkor nincs Multiverzum?

"Ha a Föld határtalan, akkor nincs Űr?"

Ez jogos. Technika nélkül a lehetséges haladási irányok nekünk földlakók számára olyanok, hogy bármeddig megyünk sose érünk a Föld végére, sose jutunk ki az űrbe, határtalan de nem végtelen.

Egy univerzumnak tekinthetjük azt amit a fizika törvényei szerint észlelni lehet, mint lehetséges haladási irányokat, kölcsönhatásokat stb.-ket azaz mindent beleértve. A fizikai törvény és a jogilag alkotott törvények között legalább 2 alapvető különbség van: a fizikai törvényeket felfedezzük, nincs előre leírva, továbbá megszeghetetlen (ha felfedeztünk egy fizikai törvényt később megszegjük azaz találunk rá kiskaput, akkor nem az volt a törvény, definíció szerint megszeghetetlen), a jogilag alkotott törvények le vannak írva és lehetséges megszegni azokat.

Vagyis ha így definiáltuk akkor definíció szerint nem eldönthető, hogy létezik e másik világegyetem. Hiszen bármit is fedezzünk fel fizikailag, legyünk bármilyen fejlettek csak azt tudjuk felfedezni amit fel tudunk fedezni ami a világegytem része definíció szerint.

Az eddigieken felül mondok egy érdekes koncepciót, ahol egyetlen térbe belezsúfolok végtelenül sok végtelen nagy teret melyek lehetnek különböző világegyetemek.

Ehhez az kell néhány előfeltétel, ilyen előfeltétel, hogy fizikai törvény szinten véges sebességgel terjedjenek a kölcsönhatások (tudtunk szerint ez így is van, méghozzá fénysebesség a határ), akármilyen pontosan ne lehessen megmérni valaminek a hosszát (lásd Planck-hossz), így akármilyen kis tartományba ne lehessen vizsgálni a világot, a kölcsönhatások kvantáltak legyenek (ez a kvantáltság nem is feltétlen kéne, a mérési pontosság is lehetne a koncepcióban olyan hogy valós számot tetszőleges akár végtelenül pontosan ismerjük mint valaminek a hosszát pl).

Ezen feltételekkel ne pusztán határtalan hanem végtelen legyen a világegyetemünk a koncepcióban. Egy egy pont koorináltái egy egy négyesvektor. (Négyesvektorok: Az (x0,x1,x2,x3) számnégyest a háromdimenziós vektor kiterjesztésének, négyesvektornak vagy másképpen Lorentz-vektornak nevezzük. Ennek nulladik komponensét x0 = ct definícióval időszerű komponensnek, a másik hármat térszerű komponenseknek nevezzük.)

A koordináltázást bárhonnan kezdhetjük, a (0,0,0,0) pont lehet itt és most is, így bekoordináztuk az egész világegyetemet. Van egy végtelen tér mely egy még végtelenebb teren belül van. Így tetszőleges másik világegyetem tetszőleges irányban végtelen távolságra van tőlünk. Mivel a végtelen nem egy szám így önmagában, ezért konkretizálom konkrét számnak. Legyen ezen végtelen távolság egy végtelenül nagy szürreális szám például {Sw|} méter távolságra.

Még tovább gondolva mivel nem csak végtelenül nagy, hanem végtelenül kicsi szürreális számok is vannak, ezért konkrét infinitezimális hosszúság is lehet amit a mi világunkból nem lehet mérni mert csak véges pontossággal lehet mérni, de ha megengedőbb vagyok és végtelen pontossággal mérek akkor is csak valós szám távolságot mérek infinitezimálist akkor sem. Így konkrét szürreális számmal megadott végtelenszeres zsugorítással végtelenül sok világ lehet valós számokban meghatározott tetszőlegesen kis térrészen belül is, melyek a bennek lakók számára végtelenül nagyok. Így még tovább gondolva mi is csak egy infinitezimálisan kicsi valamik vagyunk az egész univerzumunkkal egy végtelenszer nagyobb lények számára.

Konkrétan a szürreális számokról : [link]

A szürreális számok "számossága" annyira végtelen, hogy még a számosság mint fogalom sem értelmezett rá melyet halmazokra használnak, a rendezési reláció szerint bármely halmazelméleti rendszám kisebbnek tekinthető, így a szürreális számok annyira végtelenül sokan vannak, hogy nincs halmaz, ami befogadná az összest.