Honnan tudják hogyan keletkezett az univerzum?

"Istennek nincs szüksége okra."

Ennyi erővel (ahogy azt már a 7-es válaszadó megénekelte) az univerzumnak nincs szüksége okra, oszt' jónapot. Isten léte semmire nem magyarázat, mert ugyanazt az érvet fel lehet hozni a végtelen univerzum, vagy a nagy Cthulhu mellett is.

"Milyen tippjeid vannak (vagy másoknak), mi volt az ősrobbanás előtt?"

Keress rá, hogy "before the big bang", fogsz találni sok minden tippet. Én nem annyira foglalkozom ezzel a kérdéssel, részben azért, mert hülye vagyok a fizikához, és nem is annyira érdekel, emiatt nem nagyon értem meg a tippeket sem.

Az a pár, amit (azt hiszem, hogy) felfogok, két csoportba tartozik. Az egyik azt állítja, hogy ami kezdetben volt, az örökké volt (energia, szingularitás, bárakármi), és ez az örökkévaló dolog kezdett hirtelen tágulni. A másik csoport szerint maga az idő is az ősrobbanással jött létre, emiatt értelmetlen dolog arról beszélni, hogy mi volt "előtte", mert ez a koncepció nem létezik. De ha utánamész a dolognak, tuti, hogy beleakadsz kvantumfizikába, meg húrelméletbe, meg mindenféle egzotikus dolgokba. Mint mondtam, tipp, az van bőven.

"megnyugvást adna, ha nem a leírhatatlan félelem járna át amikor belegondolok, hogy egyszer az örök sötétségbe kerülök át, megszűnik létezni az a lény, aki voltam, aki gondolkodott, aki élt..."

A nagy kérdés az, hogy miért jár át félelem attól, hogy megszűnsz. Azt értem, hogy miért nem akarsz meghalni (én is szeretek élni), de ha egyszer meghalsz, akkor már nem lesz, aki fájdalmat vagy sajnálatot érezzen, tehát (szerintem) nincs értelme félni.

"Van a semmi, és abból lesz egy világ"

Ez egy hibás kiindulópont. Soha egy pillanatig sem állította a tudomány, hogy az ősrobbanást megelőzően a semmi volt. A semmi igazából nem is létezik. A semmi attól semmi, hogy nincs neki semmilyen mérhető tulajdonsága, nincs kiterjedése, kora, szerkezete, struktúrája, semmije sincs, hiszen semmi. Na de ha a semmi semmiféle mérhető-észlelhető tulajdonsággal sem rendelkezik, akkor az tekinthető egyáltalán létezőnek? Mi alapján? Van bárhol is semmi? Nem, a semmi nincs sehol sem, hiszen ha lenne valahol, akkor ott már valamifée térnek kellene lennie, aminek viszont van szerkezete, mérhető tulajdonságai (a vegytisztán légüres térnek is vannak mérhető tulajdonságai), tehát az már önmagában sem lehet semmi.

A semmi nem létezik. Ami nem létezik, azt miért is kellene létezőnek tekinteni, mi alapján?

"Nekem az a gondolat felfoghatatlan, hogy mi volt az ősrobbanás előtt. Tudom, hogy a tudomány miket állít - némileg -, de azt sem érzem igazi magyarázatnak."

A modern tudományos módszertan épp azért jött létre, hogy a tudomány mentesüljön az egyéni benyomásoktól, az egyéni képzelettől, az egyéni érzésektől, az egyén szubjektivitásától. A modern tudományos módszertan igyekszik pusztán és kizárólag az objektív módon mért mérési adatokra támaszkodni. Nincs benne helye annak, hogy ki mit érez, ki mit tud vagy nem tud elképzelni, meg hasonlók. Csak a nyers, mért számok, értékek a lényegesek. Azok pedig arra engednek következtetni, ami álláspontot a tudomány képvisel e kérdésben.

Egyébként:

[link]

"Nem azt mondtam, hogy a tudomány állította."

Ja, akkor oké, mert nekem a szövegkörnyezetedből pont ez jött át, de akkor valószínűleg én értelmeztem félre, amit írtál. --> ("Tudom, hogy a tudomány miket állít - némileg -, de azt sem érzem igazi magyarázatnak. Van a semmi, és abból lesz egy világ, ...")

- - -

" Ha végtelenszer történik az univerzum alakulása és vége, akkor is kellett egy kezdetnek lennie."

Ez a kritérium vajon miért nem merül fel sosem Istennel kapcsolatban? Miért csak az univerzummal szemben támasztod ezt a követelményt, hogy kellett egy kezdetének lennie?

"az elmélet is azért elmélet, mert nem bizonyított."

Ez is rosszul tudod. A tudományos terminológiában elméletnek azokat a modelleket nevezik, amelyek elég sok oldalról igazolva vannak, egyértelmű cáfolat pedig nincs rájuk.

"A modern tudományban az "elmélet" szó a tudományos elméletekre utal, amelyek a tudományos módszernek megfelelően készülnek, és betöltik a modern tudomány által követelt előírásokat. Ezek az elméletek úgy vannak leírva, hogy a tudományos tesztek meg tudják erősíteni vagy cáfolni azokat. A tudományos elméletek a legmegbízhatóbb formája a tudásnak,[2] ellentétben az "elmélet" szó általánosabb használatával, amely arra utal, hogy valamit még nem bizonyítottak be vagy az információ spekulatív jellegű. Ezeket az elméleteket hivatalos kifejezéssel hipotézisnek nevezzük.[3]"

[link]

"A tudománynak vannak határai, ahogy én tudom"

Nyilvánvalóan. Ahogy mindennek.

"és az elmélet is azért elmélet, mert nem bizonyított."

Ez nem egészen pontos. Tudományos megközelítéssel az elmélet a legmagasabb szintű elfogadottságot jelenti. Ha egy elméletet elfogadtak, az azt jelenti, hogy annyi bizonyíték van mellette, hogy nagyjából tényként lehet kezelni. Ezért butaság, amikor azzal próbálnak meg érvelni egy tudományos álláspont ellen, hogy az "csak elmélet". A legtöbbször az evolúció kapcsán jön ez elő, valamiért a betegségek vagy a gravitáció esetén nem annyira zavar senkit, hogy azok is "csak elméletek".

Amit a köznyelv elméletnek nevez, azt a tudományos módszer hipotézisként ismeri. Kicsit sajnálatos, hogy van ez a keveredés, de ez van.

"Lehet sosem fogunk eljutni odáig, hogy megtudjuk a kezdet előtti időszakot."

Simán lehet. Addig is az lesz a válasz, hogy "nem tudjuk".

Onnan tudják, hogy az univerzum keletkezése egy kutatott terület, ahol jelentős eredményeket értek el.

Az univerzum tágul, tehát biztosan volt egy pont, ahonnan el kellett kezdődni a tágulásnak. Ha ezt visszatekerjük az időben, akkor Ősrobbanást kapunk. Magának az Ősrobbanásnak a lenyomata a Kozmikus Mikrohullámú Háttérsugárzás is, amely az esemény utáni nagy forróság maradványa.

De egyébként szimulálni is lehet az eseményt a részecskegyorsítóban.

Az Ősrobbanás előtt pedig az volt, hogy az univerzum apró állapotban létezett (hogy honnan van, azt nem tudjuk). Maga az Ősrobbanás ugyanis csak az univerzum jelenlegi állapotának a kezdete, amikor az apró kis pont kiàgult.