Nem is volt ősrobbanás : Találtak 1672 galaxist, melyek elvileg nem is létezhetnének, most újra kell gondolni az univerzum történetét?

A HVG cikkre és a kérdező feltevéseire érdemben nem szeretnék reagálni.

Csak annyit jegyeznék meg, hogy az ősrobbanás elméletet a mai napig senkinek sem sikerült bizonyítania. Ezért beszélünk elméletről. Ebből kifolyólag akkor sem kellene semmit újragondolni ha annak ellentmondó adatok is kerülnének napvilágra. Az elmélet egy belga pap nevéhez fűződik. Georges Lemaitre a 1930-as évek elején publikálta "Ősatom" címmel.

Vannak fizikusok akik elfogadják és iránymutatónak tekintik, de számos elismert fizikus ma sem ért vele egyet. Ugyanakkor párhuzamosan léteznek más elméletek és levezetések is, hiszen a vöröseltolódás jelenségét (amely a kiindulási alapja az ősrobbanás elméletnek) több más elmélettel is lehet magyarázni, amelyekben nem feltétel az univerzum tágulása.

Csakhogy a vöröseltolódáson kívül sok más bizonyíték is van. A többi elképzelés már kiesett ezek miatt.

Nézzél Dávid Gyulát.

És pont ezért elmélet: mert bizonyítva van.

Köszönöm az ajánlást. Minden tiszteletem Dávid Gyula tanár úrnak, és az általa végzett ismeretterjesztő tevékenységnek, le a kalappal a tudása és a szenvedélye előtt, de nemigen tud már számomra újat mondani a fizika azon szakterületein és kérdéseiben amelyek foglalkoztatnak. Azonban ha a jövőben esetleg felkeltené az érdeklődésemet például a hidrodinamika, akkor lehet felkeresném a tanár urat. :) Bár meg kell jegyezni, hogy nem egy ifjúról van szó és lehet nem akarnám fárasztani a nyűgömmel nyugodalmas napjain.

Meglepődtem egyébként a lepontozáson, (nem mintha számítana) mert csupán tényeket írtam. Az ősrobbanás elmélet célja nem egyéb volt, mint szinkronba hozni a vallást a tudománnyal. Publikálására is aztán kerülhetett csak sor, hogy arra a "Vatikán" rábólintott. Az elmélet lényege, hogy összeegyeztethető legyen a Bibliai teremtéselmélettel, nem zárja ki azt.

Elég merész és könnyelmű kijelentés, hogy minden egyéb elképzelés kiesett. Ugyanis napjainkban is aktív vita tárgyát képezik a legújabb elméletek a világ vezető fizika tanszékein és tudományos folyóiratokban.

Ami az elmélet fogalmát illeti, az megpróbálja megpróbálja leírni és elmagyarázni a valóságot, megfigyelésekre alapuló sejtések és hipotézisek alkotják.

Amennyiben egy elméletet már nem csupán megfigyelések és empirikus adatok támasztanak alá, hanem azt logikai műveletek alkalmazásával is sikerül igazolni, bizonyítani, akkor már tételről beszélünk.

@Woody2: Az ősrobbanást nem a vallás és a tudomány szinkronizálása okán alkották meg, hanem az általános relativitáselmélet egyenleteinek megoldásaként adódott. Ezt ellensúlyozta Einstein a kozmológiai állandóval, amit elvetett. Amikor Hubble felfedezte a távoli galaxisok vöröseltolódását.

A tudományos életben az elmélet egy bizonyítékokkal alátámasztott magyarázat, amely tételekből áll össze. Nem célszerű a fogalmakat keverni.

A kutatások és az új eredmények mindig kérdéseket vetnek fel és lehetnek ellentmondásosak a korábbi elméletekkel vagy megfigyelésekkel. Az ősrobbanás elmélete hosszú ideje a legelfogadottabb modell az univerzum eredetére és fejlődésére vonatkozóan, de további kutatások és új megfigyelések mindig lehetnek kérdéseket vetnek fel és módosítják az elméleteket.

Az általad említett eredmények valóban érdekesek lehetnek, és megkérdőjelezhetik néhány aspektusát az ősrobbanás elméletének. Azonban fontos megérteni, hogy az ősrobbanás elméletét egy nagyon széles spektrumú bizonyítékok alapján fogadták el, beleértve a háttérsugárzást, a vöröseltolódást, a galaxishalmazok kialakulását és sok más aspektust. Az elmélet számos eredménnyel és megfigyeléssel összhangban van.

Az új megfigyelések és eredmények mindig a tudományos folyamat részei, és a tudósok az új információk alapján folyamatosan dolgoznak az elméletek és modellek továbbfejlesztésén vagy módosításán. Az általad említett eredmények nyilvánvalóan további kutatást és értelmezést igényelnek, mielőtt valamiféle radikális változtatásokat hoznának az elfogadott tudományos modellben.

Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy az ősrobbanás elmélete rendkívül sikeres volt az univerzum struktúrájának és fejlődésének magyarázatában, és az új eredményeknek is össze kell egyezniük a sok más megfigyeléssel és elmélettel. A tudományos közösség további kutatásokat és elemzéseket fog végezni annak érdekében, hogy megértsék ezeket az új eredményeket és azok következményeit.

#Tom Benko

Azért az ugye megvan, hogy a kozmológia jelenleg "szabványos" Big Bang modellje a Lambda-CDM használja a kozmológiai állandót!?

(A fogalmakat valóban nem célszerű keverni...)

16# Igen, helyes, a modern kozmológia szabványos modellje a Lambda-CDM modell, amely magában foglalja a kozmológiai állandót is. A Lambda (Λ) a kozmológiai állandót jelöli, míg a CDM a hideg sötét anyag (Cold Dark Matter) rövidítése.

Ez a modell a következőket tartalmazza:

A kozmológiai állandó (Λ), amely az univerzum gyorsuló kiterjedését magyarázza. Ez egy fajta sötét energia, amely ellensúlyozza a gravitációs vonzást, ami miatt az univerzum kiterjedne. Albert Einstein eredetileg bevezette a kozmológiai állandót azáltal, hogy módosította a központi egyenletét, és később, amikor felfedezték az univerzum kiterjedését, visszavonta azzal az indokkal, hogy ez a legnagyobb hibája volt.

A hideg sötét anyag (CDM), amely egy olyan anyag, amely nem sugároz fényt, de gravitációs vonzást gyakorol, és hozzájárul az univerzum szerkezetéhez.

A hőmérsékletmentes sötét energia, amely az univerzum gyorsuló kiterjedéséért felelős.

Ez a modell nagyon jól illeszkedik az elérhető kozmológiai megfigyelésekhez, például a háttérsugárzás, a galaxishalmazok és a csillagászati ​​megfigyelések alapján. A Lambda-CDM modell segít megérteni az univerzum kiterjedésének és fejlődésének folyamatát. Azonban fontos megjegyezni, hogy a kozmológiai állandó eredete és értéke továbbra is aktív kutatási téma a kozmológia területén.