Milyen emberi ésszel nehezen felfogható, vagy elképesztő űr tényeket tudtok mondani? (Egyet a leírásban elmondok én is)

Én az Ősrobbanás elméletében meg a Világegyetem végességében például kételkedek, mivel számomra felfoghatatlan, hogy a Világegyetem nem végtelen. Amúgy csak matematikailag bizonyították ezeket a véges dolgokat, a valóságban nem, és mint tudjuk, nem lehet mindent kimatekozni.

Ezt továbbfolytatva, emberi aggyal felfoghatatlan, hogy a párhuzamos dimenziók, párhuzamos univerzumok mi módon vannak párhuzamosítva. Esetleg magasabb dimenzióban?

Sőt, számomra marhaságnak tűnik az az elmélet, hogy a párhuzamos dimenziókban önmagunk másolatai lennének bármi módon. Semmi sem bizonyítja ezt; szerintem azok tényleg teljesen függetlenek.

A végére pedig mondok egy 'elképesztő' tényt: a hatalmas távolságok; hogy olyannyira messze vannak egymástól csillagok, hogy több tízezer évbe telne még a legközelebbiekhez is eljutni.

- A Marson kékek a napnyugták. Oka, hogy a bolygó légkörében lévő finom porszemcsék jobban átengedik az optikai tartományban, amit mi látunk, a kék fényt, mint a többit.

- Ha most megszűnne egycsapásra az emberiség (pukk, és nincs), akkor nagyjából 50millió év múlva gyakorlatilag lehetetlenség, de legalább is piszok nehéz lenne kimutatni, hogy valaha is léteztünk. Minden ember alkotta anyag lebomlana. Az utoljára elerodálódó, ember alkotta dolog Mount Rushmore lenne.

Ezzel szemben az űrhajósok lábnyomai a Holdon akár 100millió évig is megmaradhatnak.

- Az Ősrobbanást követően a Világegyetrem brutálisan forró volt, aztán ahogy tágult, elkezdett lehűlni. Most körülbelül 2.7 Kelvin (-270°C) a világűr (ennyi a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás hőmérséklete). Vagyis a nagyon forrótól idáig jutott mára. Ez azt jelenti, hogy volt egy időszak, amikor a teljes világűr vörösen izzott. Pont annyi volt a hőmérséklet, hogy ez a sugárzás az optikai tartomány narancssárgás színében volt, vagyis bármerre néztél volna, nagy narancssárgaságot láttál volna odakint.

- A Vénuszon hosszabb egy nap, mint egy év. Annyira lassan forog, hogy 243 földi nap alatt fordul egyet. Viszont mivel közelebb van a Naphoz, a keringési idő csak 225 (földi) nap.

- Egy átlagos neutron csillag tömege körülbelül 1.5x-ese a Napnak. Nagyjából 10-12km átmérőjű. Ez azt jelenti, hogy egy teáskanálnyi neutroncsillag kb. 10millió tonna. Ja, és ez a bődületes tömegű, de kicsi, kompakt objektum egy másodperc alatt akár többszázszor is megfordulhat a tengelye körül.

- Az Univerzumban több csillag van, mint ahány homokszem a teljes földön.

> 3,75 milliárd év múlva a Tejút és az Androméda össze fog ütközni, mivel körülbelül 110 km/s-el haladnak egymás felé

> Ha az űrben két ugyan olyan fémet összeérintünk, összeforrnak, mintha itt a földön egy forrasztópákával illesztettük volna őket össze. Ez azért van mert az űrben nincs más atom a két fém között, így mintha vizet öntöttünk volna össze vízzel, egybe állnak

> Ha ránézel egy csillagra, akkor azt a csillagot tulajdon képpen nem valós időben látod a távolság miatt, a csillag egy évekkel ezelőtti "változatát" nézed. Például ha egy csillag 10 fényévre van tőled és az éjszakai égbolton ránézel, akkor mivel a fénynek is idő kell hogy a Földre érjen, olyan mintha 10 évvel ezelőtti állapotában néznéd a csillagot.

> Az űr teljesen néma, mivel nincs levegő amivel a hanghullámok terjedni tudnak. Úgyhogy elméletben ha le tudnád venni az űrruhát és tiszta torokból elkezdenél üvölteni, nem lenne semmi hangod.

A "babafotó" a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (Cosmic Microwave Background = CMB). Ekkor az Univerzum kb. 400.000 éves volt. Bárhova nézel, ezt látod.

Előtte - nagyon leegyszerűsítve - túl forró volt az Univerzum ahhoz, hogy a fény keresztül tudjon hatolni a térben. Ami akkor volt "ősleves", egyszerűen elnyelte a fényt.

Ennek megfelelően nem is láthatod, mi volt előtte, hisz a "látás" azt jelentené, hogy egy detektorral elkapod az akkor keletkezett, és azóta úton lévő fotont. De nem kaphatod el, ha az már akkor elnyelődött, miután keletkezett.

(Nagyon leegyszerűsítve, hogy érthető legyen).

A CMB akkor keletkezett, vagyis akkor indult útnak, amikor az Univerzum lehűlt annyira, hogy végre "áttetsző" lehessen.

Azért színes a "babafotó", mert nem homogén a CMB hőmérséklete. Rettenetesen picik ugyan az eltérések (milliomod celsiusfoknyi), de ott van. Ezek az eltérések vannak úgy "kódolva" a képen, hogy a kék rész a hidegebb, a piros a melegebb.

Hirtelen más nem jut eszembe mint az ,hogy napfogyatkozás sokkal többször van mint gondolnánk. Mármint az ugye úgy él a köztudatban mint valami baromi ritka esemény, még a részleges is. Valójában sokkal többször történik (azt nem tudom pontosan milyen gyakran), viszont szinte mindig nem lakott terület (pl: az óceánok, amik a nagyját kiteszik a Föld felszínének) fölött ezért nem vesszük észre.

“A Naprendszerünk mintegy 828,000 km/h sebességgel száguld a Tejútrendszer központja körül, ami nagyjából 230 millió év alatt teljesít egy teljes körülfordulást.”

Amúgy viszonyításképpen itt a Földön nagyjából 230 millió éve volt a Triász időszak (kb a késő triász), az első dinoszauruszokkal és rokonaikkal mint az első krokodilok és pteroszauruszok, illetve az első igazi emlősökkel. Durva ,hogy mennyi minden történt “egy év” alatt :D