Az emberi agy, psziché és immunrendszer, fizikum képes lenne ilyen extrémen fejlődni az evolúció miatt?
válasza:"Az állatok (nem mindegyik faj) is csak annyit esznek amennyi a túléléshez éppen elég, mivel sokszor nehéz nekik az élelem felkutatása és mégis kitartóan vadásznak vagy hosszú ideig keresgélnek az étek után."
Éppen ezért az állatok többsége mindig annyit töm magába, amennyit csak bír, amennyit csak össze tud vakarni magának a környezetéből. Ha ez bőséges (idényben van), akkor a ragadozók pl. gyakran feleslegesen nagy vagy sok zsákmányállatot ölnek le, amennyit meg sem bírnak enni. A maradékot vagy más ragadozók, dögevők falják fel, vagy ott rohad meg a ragadozó mellett. Más állatok meg a téli vagy száraz időszakra készülve zabálják folyamatosan degeszre magukat, amikor kajabőség van. Kell is nekik, mert aztán meg hónapokig fognak koplalni, gyakorlatilag táplálék nélkül létezni.
Szinte bármelyik állatot nézed, mindegyik annyit eszik, amennyihez csak hozzá tud jutni és el tud fogyasztani. Félig gyomorral egyik sem fogja önszántából otthagyni a finom falatokat.
válasza:#7
"Az állatok (nem mindegyik faj) is csak annyit esznek amennyi a túléléshez éppen elég, mivel sokszor nehéz nekik az élelem felkutatása és mégis kitartóan vadásznak vagy hosszú ideig keresgélnek az étek után."
Ha csak annyi van, annyit esznek. Ha meg több van, akkor többet.
#9
Naponta 7-9 órát kell (kéne) aludnia egy felnőtt embernek.
Nyilván ha csak 6 órákat alszik, azt is túl éli az ember, de ha rendszeresen lényegesen kevesebbet alszik a szükségesnél, annak meglesznek az egészségügyi következményei.
Persze biztos lehetne szelektálni arra, hogy kevesebb alvás is elég legyen, de nem akármennyire. Az alvás során az agyműködés szempontjából létfontosságú folyamatok mennek végbe. Ez abból is látszik, hogy az összes fejlett aggyal rendelkező csoportban jellemző az alvás (emlősök, madarak, hüllők, sőt a halak egy részénél is kimutatták, és például a méhekre is jellemző).
A te elképzelésedben 6 óra marad minden másra a munkán kívül. És ebbe nem csak az alvásnak kéne beletartoznia. Evés-ivás, utazás (gondolom nem a munkahelyen aludnának az emberek), átöltözés, pártalálás, stb.
Miért vagy ennyire kíváncsi erre a 18 órás munka kérdésre egyébként?
válasza:Ha van eleg energia bevitel akkor gond nelkul mukodne. Kaja nelkul nem megy ahhoz fol kene talalni az orokmozgot. Amugy konnyu fizikai munkaval fizikailag mar valtozas nelkul is lehetseges. Persze ehhez nehez mptivaciot talalni.
Amugy mi szamitana munkanak?
Azért érdekel, mert olvastam és hallottam, hogy egyszer a 70-es években kipróbálták, ezt a rendszert, viszont ez a kísérleti ország háborúba sodródott ami miatt megbukott, így csak pár évig volt ez a durva rendszer. Viszont én kíváncsi vagyok, hogy ha nem bukott volna bele a háborúba ez a munkatáborország akkor mennyi idő után fejlődött volna ki, egy munkabíró, kevés táplálékot igénylő "szuperember". Ja, és csak a háborúba ment tönkre a rezsim, mert egy ember sem mert fellázadni a kísérletező kedvű diktátor ellen, tehát akár sok ideig fennmaradhatott volna. Én meg szeretek olvasgatni arról, hogy mik egy ember fizikai, lelki korlátai.
A munka alatt most a földművelést értem.
No, de eddig csak a fizikai korlátokról beszéltünk, de a lelki hatásokkal mi van? Amit itt leírtam, az egy olyan társadalom ami vallások, kultúra, művészetek nélküli világ, ahol az emberek még a gyerekeiket sem szerethetik, mert elveszik tőlük, ráadásul nincs szükségük szabadidőre, játokokra, zenékre, könyvekre, filmekre, sorozatokra . Az ilyen pszichés hatásokat sem szokná meg az ember vagy az ilyen fejlődésnek kisebb korlátai vannak mint a fizikainak? Mert ha az emberek fizikumát, testi igényeit nemis, de az elméjüket meglehet változtatni vagy az is lehetetlen?
válasza:Kambodzsa nem véletlenül sodródott háborúba. A kísérletező kedvű vezetőknek a társadalom átformálásához hasonló dilettáns döntései miatt lépett fel ellenük idővel Vietnám. Ami ott történt jól mutatja, hogy hová vezet szükségszerűen minden emberi ügyködés, ami figyelmen kívül hagyja a természetes egyensúly szükségességét, legyen szó fizikai, pszichés, társadalmi vagy bármilyen más rendszerről.
Még Észak-Koreában tartja magát nagy nehezen egy hasonló kísérlet, de az is életképtelen. Csak mérhetetlen energiabefektetéssel, tűzzel-vassal lehet fenntartani, mesterségesen elzárva a területet és lakóit a külvilágtól. Számottevő ipar és mezőgazdaság nincs, fejlődés nincs, éhínségek, áruhiány, koncentrációs táborok vannak 70 éve. Valahogy a szuperember mégsem akar ott kifejlődni.
Ha Észak-Korea létezésével nem lehetne borsot törni az USA orra alá, Kína már rég hagyta volna veszni az egészet. Ugyanis az ilyen társadalom önmagában nem működőképes.
válasza:Az evolúció egy emberhez hasonló összetettségű élőlénynél minimum több tízezer, de inkább százezer években értelmezhető.
Éppen ebből kifolyólag ha túl rövid idő alatt változik meg egy élőlény természetes közege az nem a faj megerősödését okozza, hanem néhány egyed megerősödését és a többség pusztulását, vagyis végső soron a faj eltűnését.
A 65 millió évvel ezelőtti meteorbecsapódás következményeitől a túlélő dinoszauruszok nem ellenállóbbak lettek, hanem kipusztultak. Kései leszármazottaik nem szuperdínók, ők ma már csak a baromfiudvarban kapirgálnak.
Az emberrel is ez történik extrém terhelés alatt: fizikai kimerülés és leépülés, hatékonyságcsökkenés, kiégési szindróma, depresszió, személyiségzavarok, közömbösség, az empátiás készség visszafejlődése, fásultság, visszahúzódás. A keményebb túlélők pedig idővel fellázadnak és karóba húzzák az elnyomóikat.
válasza:#18
"az nem a faj megerősödését okozza"
Az evolúciónak nem az a lényege, hogy a faj "megerősödését" okozza. A környezethez való alkalmazást általában okoz (de még azt sem feltétlenül), ha ezt érted "megerősödés" alatt, akkor végülis igaz, de elég félrevezető ez a kifejezés.
"hanem néhány egyed megerősödését és a többség pusztulását,"
Ez pont megfelel egy evolúciós folyamatnak.
"Kései leszármazottaik nem szuperdínók, ők ma már csak a baromfiudvarban kapirgálnak."
Meg rengeteg más helyen is. Kifejezetten sikeresek evolúciós szempontból (több madárfaj él a Földön, mint emlős).
"Éppen ebből kifolyólag ha túl rövid idő alatt változik meg egy élőlény természetes közege az nem a faj megerősödését okozza, hanem néhány egyed megerősödését és a többség pusztulását, vagyis végső soron a faj eltűnését"
A többség az nem az egész fajt jelenti, tehát az erősek benépesítik a Földet és kialakul egy erős társadalom.
Nameg itt írod, hogy "ha túl rövid idő alatt változik meg egy élőlény természetes közege",. Tehát ez azt jelenti, hogyha csak szép lassan szoktatnák hozzá az embert egy ilyen élethez és apránként tesznek változtatásokat egy erős társadalom felé, akkor az pár tízezer, százezer év alatt hatékonyabban fejlődik ki egy "új ember", mint ha hirtelen megváltozna az összes életkörülmény és egycsapásra akarnák megvalósítani a "tökéletes utópiát".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!