A kémiában mi a külünbség az állapotfüggvény és az állapotjelző között (példával)?

A két fogalom definíciói:

"A rendszer állapotától függő makroszkopikus jellemzőket állapotjelzőknek (állapothatározóknak) nevezzük."

"Az állapotfüggvény az állapothatározók olyan többváltozós egyértékű függvénye, amelynek változása csak a kezdeti és végállapottól függ. Független az úttól, amelyen a rendszer a kezdeti állapotból a végállapotba jutott. (pl. potenciális energia a gravitációs térben)."

[link]

Hasonló definíciók vannak ebben a jegyzetben is (az állapotjelzőt kicsit általánosabban fogalmazza meg):

[link]

Magyar nyelvű forrásban én sem nagyon találkoztam olyannal, ami a kettő fogalom közötti kapcsolatot, átfedést jobban kifejtené. Angol nyelvű források foglalkoznak ezzel, például rögtön az angol wikipedia:

"A state variable is typically a state function so the determination of other state variable values at an equilibrium state also determines the value of the state variable as the state function at that state."

[link]

Ez alapján a legtöbb állapotjelző állapotfüggvényként is felírható.

Ez talán egy fokkal megbízhatóbb forrás:

"A state function is a relationship between thermodynamic quantities—what it means is that if you have N thermodynamic variables that describe the system that you are interested in and you have a state function, then you can specify N − 1 of the variables and the other is determined by the state function"

"Note that the word pressure plays two roles here! One role is as a thermodynamic variable that could be measured and the other is the name of some function. Another way to think of this is that for an arbitrary system, there is no reason to expect that there might be a function called pressure that relates to only N, V , and T but there is nothing preventing us from measuring the pressure anyways. However, if we are considering an ideal gas model for our system, then there is a function P = P(N, V, T) which tells us that we need not bother to measure P if we know N, V , and T—or we can use our knowledge of P(N, V, T) for an ideal gas to construct a pressure gauge."

Tehát itt például ha megméred a rendszer nyomását, és azt használod a rendszer jellemzésére, akkor a nyomás állapotjelzőként funkcionál, de pl. ideális gázban más mennyiségek meghatározásával is ki tudod következtetni a nyomást, ekkor állapotfüggvényként funkcionál.

Itt volt egyébként hasonló kérdés:

[link]