A hő felfelé igyekszik menni. És a pára?

Több mindentől függ. Elsősorban a hőmérséklettől. Van egy úgynevezett harmatpont , ami megmutatja, mi történik a levegőben lévő vízpárával. Ha a harmatpont alá csökken a hőmérséklet, akkor a vízpára kicsapódik.

Ugyanakkor nagy magasságokba is fel tud jutni, ebből lesznek a felhők.

A hő sem igyekszik felfelé menni, sugárzással például irányfüggetlenül egyformán terjed. A meleg levegőnek kisebb a sűrűsége, emiatt emeli a felhajtóerő.

A pára anyag, a hő pedig energiatadás, szóval a pára nehezen keletkezik koncentáltan. Ha igen, pl. kuktaszelep, akkor ott általában jóval melegebb, mint a környezete és emiatt emelkedik fel. A vízgőz könnyebb, mint a levegő, de nem olyan markánsan, mint a hidrogén vagy a hélium, szóval ebből adódó emelkedés kicsi a diffúzóhoz képest. Azaz ha van egy alacsony páratartalmú lezárt vödör mondjuk, és abba teszel egy pohár vizet, akkor nem csak a fedő környékén nő a páratartalom, hanem kb. egyenletesen.

Felül nyitott, alul zárt keskeny vasoszlopokban mindig van valamennyi víz, mert a keskeny csőben légáramlások nincsenek, a diffúzió meg annál lassabb, minél nagyobb a vízfelszín - csővég távolság.