Igaz, hogy van olyan élőlény, aminek a sejtjei nem öregszenek?

B*romság amiket itten írnak hogy nem öregszenek a sejtek.

Minden sejt öregszik, és egy idő után elpusztul. A kulcs abban van, hogy újjászületnek ezek a sejtek. Az ember is azthiszem 5 évente teljesen "kicserélődik"...

Ezafajta újjászületése a sejteknek a szervezet korosodásával mind lassabbá válik, és nehezebben megy végbe.

Szia!

Úgy tudom, hogy a baktériumok és vírusok örök életűek, mivel kör alakú a DNS szerkezetük. Többi élőlényé viszont "kettészakadt" kör, ami a szakadás után egymásba csavarodott, így két oldalán nyitott végű spirális szerkezetű lett.

Spirál kettő végéről az utolsó darabok, meghatározott időközönként "leesnek", ami így folyamatos "degenerálódást" okoz a "rendszerben". Ha jól tudom 56 ilyen egység van (embernél), de a pontos számban nem vagyok biztos, amik időközönként "lepottyannak". Olyan ez mint, amikor egy szoftverből idővel eltűnnek apró adatcsomagok, ami miatt először csak zavarok keletkeznek, majd egyre többször, míg végül teljesen tönkremegy.

Tehát ha úgy nézzük a vírusok és baktériumok örök életűek (de nem halhatatlanok, tehát megölhetőek), vagyis ha megfelelő körülmények között vannak, akkor nem halnak meg. Viszont változnak. Változás nem egyenlő az öregedéssel. Igaz ha az időfaktort nézzük, akkor öregszenek, de ez nem egyenlő az általunk öregedésnek hívott fogalommal, aminek a végén automatikusan halál van.

Állítólag az ember DNS szerkezete valamikor szintén kör alakú volt, tehát örök életű, de a ebben szakadás következett be, és ezt követően a kettévált DNS kör kettő darabja egymásra csavarodott mint két kígyó, így a rendszer szétesése a születés pillanatától kezdődően kódolva van.

Üdv.

Nabas

ma 07:55

Na, ez azért nem teljesen így van.

A baktériumoknak valóban kör alakú a DNS-ük, ami ugye vég nélküli, ezért korlátlan osztódást enged, nem úgy, mint az eukarióták (sejtmaggal rendelkező élőlények: egysejtűektől kezdve gombák, növények, állatok, stb…) kromoszómái. Az eukariótáknál a DNS megkettőződésének mechanizmusából eredően soha nem tud a teljes szál megkettőződni. Leegyszerűsítve: a másolást végző enzimnek is van térbeli kiterjedése, és mikor az eleje a mintául szolgáló szál végére ér, az enzim nem tud tovább másolni, leesik a szálról, de a másolat csak az enzim végéig van kész, így egy „enzimnyi” rész lemarad mindig a DNS széléről. Annak elkerülésére, hogy a fontos gének megsérüljenek a másolás tökéletlensége miatt, a kromoszómák végén direkt emiatt kialakult védő szerepű, értelmetlen rész van, ami ugyan olyan DNS, mint a gének, de értelmetlen, nem kódol fehérjét. Ezt telomernek nevezik. A telomer minden osztódás alkalmával a kromoszómák mindkét végén megrövidülnek. Mivel meghatározott hosszuk van, ezért meghatározott számú osztódás alkalmával képesek megvédeni a sejtek génjeit a károsodástól. Mikor a telomer már túl rövid, azt a sejt érzékeli, és nem osztódik tovább, hanem elöregszik és elpusztul.

Azonban van egy olyan enzim, ami képes ezt a telomervéget „újranöveszteni”, ez a telomeráz. Amelyik sejtekben működik a telomeráz, azok korlátlan számú osztódásra képesek, „halhatatlanok”, hiszen bennük sosem fog felmerülni a gének károsodása, mint probléma. Normális esetben, mikor a sejtek elkezdenek differenciálódni (azaz mikor az embrionális őssejtekből elkezdenek kialakulni a felnőtt szövetek), a telomeráz enzim inaktiválódik, azaz kikapcsol, így a sejteknek csak meghatározott számú osztódásra lesz kapacitásuk. Ezért van az, hogy a felnőtt szövetekből készült sejttenyészetek csak bizonyos számú osztódás erejéig tarthatók fenn. Ez általában 50 osztódás, de erősen fajfüggő a pontos szám. A sejttenyészeteket először immortalizálni kell, azaz be kell kapcsolni bennük a telomeráz enzimet. Így korlátlan osztódási képességet nyernek a sejtek. Még egy szomorú példa ismert a telomeráz bekapcsolódására a természetből: a rákos sejtek. Itt ugyanis valamilyen mutáció következtében bekapcsolódik a sejtek osztódási programja, ami felgyorsult sejtszaporodást eredményez, tekintet nélkül a környező sejtekre, és a telomeráz enzim bekapcsolódása miatt korlátlanná válik az osztódás. Ráadásul ezek a sejtek ér kialakulását segítő anyagokat is termelnek, így már az oxigén és tápanyaghiány sem áll a tumor útjába.

„Spirál kettő végéről az utolsó darabok, meghatározott időközönként "leesnek"”

Inkább osztódásonként, és nem leesik, egyszerűen csak mindig egyre rövidebb szál másolódik le.

„Állítólag az ember DNS szerkezete valamikor szintén kör alakú volt…”

Valamikor az volt, mikor még közös őse volt a baktériumokkal. Én úgy tudom, csak a prokariótáknak cirkuláris a DNS-e…

„…és ezt követően a kettévált DNS kör kettő darabja egymásra csavarodott mint két kígyó…”

Nem vált ketté, nem csavarodott egymásra. Szerintem te kevered a DNS szerkezetét a kromoszómáéval. A DNS a baktériumok esetében is kettős spirál alakú, mint az embernél, vagy más eukariótáknál is. A lényegi különbség itt az, hogy míg a bakteriális DNS nagyon leegyszerűsítve önmagába zárult kör, aminek nincs vége, ami megrövidülhet, addig az eukarióta DNS „fonal” alakú, két rövidülő véggel.

Nem okoskodni szeretnék vagy javítgatni, csak leírtam, ahogy én tudom, szóval ne vedd sértésnek…

A kérdésre pedig már egyszer válaszoltam: szerintem léteznek, az egysejtű élőlények nem öregszenek olyan értelemben, mint a többsejtűek sejtjei. Azonban minden osztódáskor két fiatal sejt keletkezik, úgymond újjászületnek a sejtek.

07:55!

Egyrészt a vírusok nem élőlények, ennél fogva nincsenek életfolyamataik, nem szaporodnak, esetleg egy élőlényt késztetnek arra, hogy szaporítsa őket, másrészt pedig (ebben nem vagyok biztos) nem dezoxi-ribonukleinsav (DNS) az örökítőanyaguk, hanem ribonukleinsav (RNS)

ma 00:14:

A Vírusok örökítőanyaga lehet: egyszálú DNS (ssDNS), kétszálú DNS (dsDNS), (+) egyszálú RNS (+ssRNS), (-) egyszálú RNS (-ssRNS) és kétszálú RNS (dsRNS).

De a dsDNS sem mindig cirkuláris, lehet fonal alakú is.

Az örökítőanyag felépítése valóban eltér a baktériumokétól (még a cirkuláris dsDNS is).

A vírusok, ha jól tudom, nem is élőlények... Így a kérdés szempontjából pedig biztosan nem, hiszen "nem öregedő sejt"-nek semmiképpen sem tekinthetjük őket.

Köszönöm a sok pontosító választ.

Ennek köszönhetően sok és szakszerű dolgot tudtam meg a témáról.

Azt szeretném megkérdezni (attól aki részletes reagált), hogy a vírus miért nem élőlény és ha nem az, akkor miért nem és akkor minek lehet nevezni?

Rákos sejtekkel kapcsolatban azt, hogy egyáltalán nincs szüksége oxigénre és tápanyagra, vagy csak nagyon kevésre?

Ha egyáltalán nincs szüksége ezekre, továbbá rendelkezik a folyamatos osztódást biztosító telomerázzal, akkor mi miatt nem éli túl a test halálát?

Előre is köszönöm a választ.

Halhatatlansággal kapcsolatban viszont meg kell jegyezzem, hogy sem a vírus, sem a baktérium nem halhatatlan, mivel elpusztíthatóak. "Örök életűnek" lehet nevezni, de halhatatlannak nem. De ez inkább csak nyelvtani megjegyzés.

Üdv.

Nabas

Köszönöm a részletes és mindenre kiterjedő választ, amit magánlevélben megkaptam.

Üdv!

Nabas