Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A relativitáselmélet szerint...

A relativitáselmélet szerint azért nem mehet semmi fénysebességgel, mert akkor végtelen lesz a tömege. Igaz?

Figyelt kérdés
De akkor mi a baj a kvantummechanikával? Mert ha megváltoztatjuk egy foton polarizációját, akkor a tőle akármilyen távolságra lévő fotonnak is olyan lesz a polarizációja rögtön. De ennek az információ (vagy minek) nincs tömege.
2011. febr. 23. 22:19
1 2 3 4
 1/37 anonim ***** válasza:

Minél gyorsabb valami annál nagyobb a tömege, és annál több energia kell a gyorsításához.

De kvantum méretben mások a szabályok, és a newtoni fizika nem működik. Hogy milyen elven cserél azonnal információt a foton pár, ezt ma még nem tudjuk, csak elméletek vannak. Az egyik szerint a tükörrel megkettőzött foton az azt kitöltő teret is megkettőzi, és viszi magával, így változhat azonnal a tulajdonsága is.

2011. febr. 23. 23:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/37 anonim ***** válasza:

Konkrétan a nyugalmi tömege a testeknek nem változik. Az, hogy a sebességgel nő a tömeg ez egy absztrakció, nem valós esemény. Azért számolunk így vele mert sok mindent megkönnyít.

A fotonpolarizációs kérdésedet nem értem. Ha "fogok" egy fotont és megváltoztatom a polarizációját (pl. tükörrel) akkor mikor és miért kéne egy másik fotonnak erre reagálni???

2011. febr. 24. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/37 anonim ***** válasza:
100%

Kedves kérdező!

Te a kvantumösszefonódott fotonpárokról olvastál valamit, és félreértetted. Vagy már az is félreértette, aki az írományt - amit olvastál a neten - írta.

Szó sincs arról, hogy egy foton (vagy a másik foton) polarizációja megváltozna!

Ha fizikai szaklapban olvastál volna a témáról, akkor a következőket szüröd le belőle:

A kvantumösszefonódott fotonpárok egymásra merőleges polarizációval rendelkeznek. Ha építünk egy mérőberendezést amiben a polárszűrők egymásra merőlegesek, és ezeken eresztjük át a kvantumösszefonódott fotonokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy mindkét foton átmegy (az áthaladás valószínűsége párhuzamos polárszűrő állás esetén 100% ; 100 %).

Ha a polárszűrőkön forgatunk 90 fokot, akkor meg egyik sem megy át. (0% ; 0%)

És most jön a csusza, ha a polárszűrőket az előbbi két szög közötti értékre állítjuk, mondjuk úgy, hogy az áthaladás valószínűsége 50% legyen, a fotonok akkor is egyformán viselkednek, tehát vagy mind a kettő átmegy, vagy egyik sem. Nincs olyan eset, hogy az egyik átmegy, a másik meg nem.

És ez döbbenetes.

De igaz.


Ez maga a jelenség, amire hivatkozol.


Tehát nem arról van szó, hogy átfordul menet közben, ilyen nincs.


Egyformán viselkednek! Ezt szokták félreérthető módon úgy is fogalmazni, hogy mintha az egyik tudná, hogy a másik mit csinál. Mintha információja lenne róla.


Einstein úgy gondolta, hogy valami "rejtett paraméter" már keletkezése pillanatában kódolja "genetikailag" , hogy átmennek-e a polárszűrőn vagy sem. Kiderült, hogy kivételesen Einstein tévedett, nincsenek rejtett paraméterek.


A tudomány mai állása szerint úgy gondoljuk, hogy ez a fotonpár egyetlen részecske. Inkább a lokalitás elvét adtuk föl. De hát, istenem - a Természet maga ilyen. A Természet nem tehet arról, hogy más elképzelésünk volt róla eddig.


Ha bővebben érdekel a téma, itt egy link:

[link]


Ha még mindig úgy gondolod, hogy sérül a kvantummechanika, kommenteld a kétségeidet, megpróbálom tisztázni...

2011. febr. 24. 12:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/37 anonim ***** válasza:
69%

Egy LHC-ban (is) 2008-ban elvégzett kísérlet szerint tükörrel szétválasztottak egy fotont, azaz megkettőzték, és ezeket a fotonpárokat egymástól 18km távolságba küldték. Amikor megmérték annak jellemzőit az egyik oldalon, ugyanabban a pillanatban megváltozott a másik állapota is, 18 km-el távolabb. Nem egy szempillantás, nem is egy milliárdod másodperc múlva, hanem - a mérési hibahatáron belül - valóban azonnal.

A tudomány jelenlegi állása szerint azonban semmi - így anyag, energia és információ sem - terjedhet gyorsabban a fénynél. Vagyis, az egymástól 18 km-re lévő fotonpár tagjai egyszerűen nem tudhattak volna "azonnal" a másik fél megváltozásáról, csak bizonyos idő elteltével (ami körülbelül néhány tízezred másodperc ezen a távon). Ezért a kutatók újra és újra ellenőrizték a méréseiket, a kísérletet többször megismételték, még a Föld forgását és nap körüli keringését is kizárták, végül kijelentették - a kapott eredmények bár elképesztőek, mégis helyesek,és eredményeiket publikálták a Nature című tudományos folyóiratban.

Hogy miért nem lett ebből mindent megváltoztató szenzáció?


Mindezt (mármint a fénysebességnél gyorsabb távolba hatást) már a 20-as évek óta sejtették, a 80-as években kísérleteztek vele, az ezredforduló óta pedig legalább tucatnyi kutatócsoport ugyanerre az eredményre jutott Olaszországtól az Egyesült Államokig egyaránt. Tudták, hogy létezik a fénysebességnél gyorsabb távolba hatás, a tudományos világ csúcsa teljesen tisztában volt a jelenséggel.


Ha teljes mélységében megértenénk, talán valóban nem volnánk képesek feldolgozni azon összefüggéseket, amiről szó van. Közülünk hányan volnának képesek elfogadni azt, hogy a jövő okozza a múltat, és nem fordítva? Hányan tudnák elfogadni, hogy egyszerre lehetnek két, vagy még több helyen? Pedig a fénysebességnél gyorsabb távolba hatás pontosan ezeket eredményezi, ill. vetíti előre egyben.

2011. febr. 24. 12:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/37 anonim ***** válasza:

Kedves Digo!

Légyszives írd már meg, hogy a Nature melyik évfolyamának melyik számában jelent meg az a bizonyos cikk, amire hivatkozol. Szeretném elolvasni, mert leírásod alapján valami félreértés vélelmezhető.

2011. febr. 24. 15:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/37 A kérdező kommentje:

Köszönöm a választ, így már értem naggyából, de elég sok helyen az írják, hogy az egyik foton rögtön az csinálja amit a másik.

Arra a cikkre én is kíváncsi lennék.

2011. febr. 24. 21:52
 7/37 anonim ***** válasza:
52%

Rengeteg helyen említik a Nature Magazint. 449.lapszám.

pl itt is:

[link]


itt a 2008. májusi lapszámból a cikk is:


[link]


itt pedig a témában megjelent cikkek több tudományos folyóiratban:


[link]


Egyébként, most komolyan azt gondoltátok hogy én találtam ki a dolgot? :))

2011. febr. 25. 02:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/37 anonim ***** válasza:

Nem kell nagy mágusnak lenni ahhoz, hogy megtudjuk Digo hol olvasta azt, amit állít. Valószínűleg innen:

[link]

legalábbis ezt köpte ki a Google, elég volt beírni a kulcsszavakat, hogy fotonpár, 18 km...

De ez a szamárság fent van rengeteg oldalon, az időkép.hu-n, a kultúrpajta.blog.hu-n, a világvége.net-en stb. A hülyeség ragályos.


A Digo által jelzett linkeken mellesleg egyetlen szó sincs arról, hogy egy "fotont megkettőztek" volna, vagy az állapota megváltozott volna az egyiknek, a másikon végzett mérés hatására.


Talán nem véletlen, hogy a Nature cikket sem tudta Digo kolléga belinkelni. Mert ilyen cikk nincs.

Az a hivatkozás, ahol Digo szerint említik, az erre a cikkre hivatkozik:

[link]

és ebben sincs szó a foton megkettőzéséről és a további szamárságokról.


Sajnos a mai magyar portálok zöme foglalkozik tudományos témákkal, lapszemlével, de ezeket az angol szaksajtóban megjelent cikkeket angolul úgy-ahogy beszélő bölcsész- vagy nyelvszakos végzettségű emberek fordítják magyarra, akik az illető szaktudományhoz - jelen esetben a fizikához - még annyit sem konyítanak, mint én az űrhajósok reggeli tornájához.

Emiatt aztán az Index az Origo etc. portálokon bődületes balgaságok jelennek meg - világrengető főcímekkel. Ezeket a cikkeket aztán átveszik a kisebb portálok is, akik már egyetlen angol szakost sem tudnak foglalkoztatni tudományos cikkek fordítása céljából, és csak kopizni (lopkodni) tudnak a nagyoktók. A fordítás azonban teljesen fals, inadekvát, sok esetben egyenesen megtévesztő .


A félreértések zöme abból ered, hogy ezeket a fals fordításokat a szakmailag nem kellően felkészült, és az eredeti cikket elolvasni nem tudó emberek kritika nélkül benyalják, és az álhírek terjesztésében ők is aktívan részt vesznek. Ez történt Digo barátunkkal is.


Szóval a hír igaz, csak nem Moszkvában hanem Kijevben, nem mozdonyokat, hanem kamionokat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak…


A kérdező írta, hogy a cikket ő is szívesen olvasná.

Nagyon sajnálom, hogy ki kell ábrándítsam, de a kvantummechanika ilyet nem enged meg, hogy a kvantumkorrelált fotonpár egyik tagjának valamilyen (mérés hatására történő) változása változást generáljon a másik fotonon. Ez kitaláció, illetve a mese kategóriába tartozik.

2011. febr. 25. 10:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/37 anonim ***** válasza:

Utolsó.

Ezek szerint az azonnali távolba hatást soha senki nem vizsgálta, ezeket a cikkeket kitalálták, még az egyetemek is hazudnak:


[link]


csak 116 000 találatot dob ki a "spooky action at a distance" kulcsszóra, és ezek közt nem egy tudományos szaklap van. Vagy ezeket kínairól fordították félre angolra?

2011. febr. 25. 12:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/37 anonim ***** válasza:

Ezt sem én találtam ki:


[link]


"Cikkünk közel 8 hónapnyi előkészítés után lát napvilágot, amely során több száz tanulmány, több ezer oldalnyi definíció, levezetés, kísérlet és kutatási jegyzőkönyv, interjú és cáfolat átnézésére volt lehetőség - ami óriási mennyiségnek tűnik, ennek ellenére nyilván csak a jéghegy csúcsa. Mégis, az átnézett minta alapján következőket állíthatjuk viszonylagos biztonsággal: 1) A kvantum-nonlokalitás jelenségében, és a fénysebességnél gyorsabb távolba hatás létében mindenki egyetért, abban azonban nem, hogy lehet-e ezt kommunikációra (direkt információátvitelre) használni."


[link]


Nem tudom, de ahogy a cikk írója is írja, vállalva a NEVÉT, a CERN-ben 2008 ban végrehajtották a szóban forgó kísérletet, amit a tudományos világ el is fogad.

Miért hinnék neked, aki itt név nélkül osztja az észt, és nem a sok ezer(!) magyar, és külföldi tudományos (és nem ezoterista) oldalakon megjelent írásnak?

2011. febr. 25. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!