Mekkora lenne a becsapódás és mik lennének a következményei, ha az Apophis mégis becsapódna?

Szerintem (ez csak sacc):

100 x 100 km-es körzetben teljes pusztulás, ha szárazföldre esne. További következményei: világméretű földrengés, óriási porfelhő ami a fél világon végigvonulna.

Tengerbe eséskor egy akkora szökőár, ami több száz kilométerre futna ki a szárazföldre a Csendes óceáni partoktól, hacsak nem ütközne valami hegyvonulatba.

Sokkal nagyobb lenne a másodlagos pusztítás, legalábbis az élővilágra nézve... A légkörbe jutó por és törmelék ÉVEKRE elhomályosítaná a napot, a hőmérséklet drasztikusan csökkenne, úgynevezett "nukleáris tél" köszöntene be (majdnem ugyanolyan, mint egy atomháború után), az élővilág nagy része elpusztulna, kihalna, és bizony mi is a dinoszauruszok sorsára jutnánk.

Pár évtized múlva, mikor a por nagy része leülepedne, ismét fejlődésnek indulna a megmaradt élet, és lassan kitermelné a következő "uralkodó fajt", nagy valószínűséggel a túlélő rovarok közül... Amelyek sokkal könnyebben viselnék a megpróbáltatásokat, mint az emlősök.

Pedro

Reménykedni persze mindig lehet. :-D

A testméret itt nem igazán számít. Gondold el, csak néhány fokos átlaghőmérséklet csökkenés esetén is elpusztulna a mezőgazdasági termelés, leállna az ipar, tömeges éhhalál lenne, majd járványok, végül fűtőanyag hiányában a fagy... Az csak egy naív tévhit, hogy a technikai civilizáció megóvna minket. Nem tudna megvédeni. Egyáltalán nem vagyunk felkészülve egy ilyen csapásra.

[link]

Minimális esélyünk lenne a túlélésre... Szinte semmi!

Pedro

Az emberi faj erősen "elpusztíthatatlan", ha bedühödik, simán túléli. Lehet, hogy tömeges pusztulásra számíthatnánk, sőt, nem tagadom, a gazdaság is úgy omlana össze, mint egy kártyavár ilyen esetben, de hogy kihaljunk... képtelenség. Túl sok atombunker van, és már ma is hányan termesztenek tökéletesen elzárt helyen növényeket (méghozzá milyen igényes gazt, hogy a fene a marihuána gusztusát!), szóval biztosan maradnának gócok, ahonnét újra szétterjedhetnénk. És amilyen faj vagyunk, leromlott genetikai állománnyal, de meg is tennének. Utána pedig jöhet az összenépi kereszteződés a többi bunkerlakóval.

Hogy mikor kimászunk nem lesz-e itt egy kissé furcsa, erőre kapott rovarvilág, és miféle növényekkel fogunk találkozni, az más tészta.

Én is azt mondom, hogy nem pusztulnánk ki. Ahhoz kevés egy pár száz méter átmérőjű kisbolygó, hogy kipusztítson közel 7 milliárd embert. Túl nagy területen élünk, túl sokan, és sokan alkalmazkodóbbak mint hinnénk.

A Himalája népei, a grönlandiak, vagy a busman őslakosok sok mindent túlélnének, amibe nekünk városlakóknak beletörne a bicska.

Sajnos (vagy szerencsére?) sokan nagyon tájékozatlanok ebben a témában. Az igaz, hogy az Apophis kb. 200 méter átmérűjű, de ak kb 30 000 km/s (másodpercenként 30 000 km) sebessége miatt gigantikus károkat okozna a földön. a becsapódási krátere körülbelül 10 km-s lenne, és már a becsapódás napján felperzselné a földet, a növényzet szinte kipusztulni. Az élet nagyon sok kutató szerint a tengerekben élő mikroorganizmusokig redukálódna. Szóval ha az Apophis becsapódna az az emberiség végét jelentené, de szerencsére nem fog becsapódni (EZ BIZTOS!!)

Üdv.: Peti

Fellépne az un. hosszú pusztulás jelensége. A tengerbe csapódás esetén egy szökőárat indítana el, amely akár 35-40 méter magas hullámokat generálna, s megítélni sem tudjuk, hogy ezt mi állítaná meg. Ha szárazföldbe csapódik, a becsapódás erejétől a környező föld porrá válna, és - mint a szmog - akár a Föld teljes légkörébe bejuthatna. Ez gátolná a napfény Földre jutását, vagyis a növények fotoszintézise is leállna. A becslések szerint 6-12 hónap lenne, míg ez a por leülepszik. Azonban, mivel - hál'isten - eddig nem történt ilyen, nem lehet tudni pontosan, mi történne. Az biztos, hogy a kontinens kéreglemezei is elmozdulnának, földrengéseket produkálnának. Nem véletlenül Apophis a neve (egyiptomi mitológiában Apophis a sötétség, félelem, kegyetlenség és pusztulás istene volt).

Amúgy, a válaszom megbízható, az ELTE csillagászati karán dolgozom.