A felezési idő alatt egy adott mennyiségű atom fele bomlik el? Az el nem bomlott atomok honnan tudják, hogy nem nekik kellett elbomlaniuk?

Ez lényegében egy statisztikai adat.

A kérdésed kb olyan mintha azt kérdeznéd: hogy lehet hogy Magyarországon évente x ezer gyerek születik, a többi gyerek honnan tudja, hogy nem kell megszületnie?

Ha azt nézed, hogy egy x faluban évente 1 gyerek születik... és valamelyik évben mégis 3 születik, az hatalmas (200%-os) tévedés... De ha egy nagyváros nézel, ahol a becsült 1000 gyerek helyett 1010 született, az csak kis tévedés...

Mivel egy sugárzó anyagban rengeteg, naaagyon-nagyon sok radioaktív atom van, így egy ilyen statisztikát nagyon jól lehet rá alkalmazni, hiszen ha több millióval több vagy kevesebb atom bomlott el, még akkor is kb a fele lett a felezési idő alatt.

Nincs az atomok között ilyen kapcsolat, csak olyan sokan vannak, hogy a valószínűségszámítás hajszálpontos értéket ad.

Képzeld el a pattogatott kukoricát. Ha mindd egyszerre nyílna ki, szétrepülne a mikró. Ugyanakkor vannak szemek, amelyek csak nagyon hosszú melegítés után pattannak ki.

A láncreakció modellezése:

http://www.youtube.com/watch?v=0v8i4v1mieU

Egyetlen atommag esetén azt tudjuk megadni, hogy mekkora valószínűséggel "él túl" egy adott időintervallumot. Ez a valószínűség 50 % a felezési idő alatt. Kétszeres felezési időt (2 T) a mag csak 25 % valószínűséggel (az 50 % fele) él túl, míg háromszoros felezési időt (3 T) csak 12,5 % (25 % fele) valószínűséggel, és így tovább.

De nem lehet megjósolni, hogy egy adott mag pontosan mikor fog elbomlani. Még ha a bomlás esélye a következő másodpercben 99 %, még akkor is lehetséges (bár nem túl valószínű), hogy a bomlás évmilliók múlva következik be.

Na jó, értem én mi a baj, ezért írok egy kis regényt.

Az elemi részecskék tuvább "oszthatók" kisebb részekre (kvarkok, gluonok,...) Ezek az elemi részecskén belül folyamatos, véletlenszerű rezgésben-mozgásban vannak (talán). Bizonyos egymáshoz viszonyított véletlenszerű elhelyezkedés, vagy energiakülönbség okozhatja az atommag, de akár az elemi részecske bomlását is (pl. neutronbomlás).

Vagy: Az elemi részecskék között található vákuumban folyamatosan keletkeznek un. virtuális részecske-antirészecske párok, melyek élettartama az attoszekundumos tartományba esik, utána kioltják egymást. Ha véletlenül egy elemi részecskéhez egyszerre túl sok azonos töltésű virtuális részecske van közelebb, az közvetve okozhatja az egész atommag bomlását.

Vagy: A világegyetemben nem léteznek tökéletesen elszigetelt rendszerek. Egy adag bomlékony elem magját folyamatosan a leg eltérőbb hullámhosszú elektromágneses sugárzás ér, (pl. fény). Talán az épp optimális hullámhosszú foton(ok) elnyelése okozza a bomlást. (ez a leg kevésbé valószínű magyarázat, mert akkor az adag szélén lévő atommagok nagyobb valószínűséggel bomlanának el, pedig nem így van.)

Vagy nem tudom.