Miért állítják az oldalon többen, hogy nincs elég nyersanyag a napelemek tömeges előállításához?
Ma még órám lesz, de gyorsan igyekszek reagálni a teljes mondanivalódra:
A felsorolásodban van azért pár csúsztatás - nem akarok személyeskedni, ezért inkább egy anonim ismerősöm példáját hozom fel: telenete kb 30 000 HUF villanyszámlájuk volt, 4 nyílászáró cseréje + a homlokzat szigetelése került nekik 600 000 HUF-ba. 100 000 a hungarocel + 500 000 a nyílászááró. A K-téyezője a régi minőségi ablakoknak fele a mostaniaknak, szóval 2x annyi hőt adnak le. A gázszámlájuk pedig 40% al csökkent kb. Ők azt mondták, hogy a felét fizetik, de ezt a lelkesedésnek lehet betudni. Ehhez mellesleg hozzájön, hogy az egy nagyn rossz szigetelésű ház volt, a szüleidé feltételezem meg egy jobb szigetelésű ház lehetett. Mérlegelni kell, ennyi a kulcs.
Személy szerint én a lakossági villanyárnövekedésben nem látok kivetnivalót - ugyanis a legtöbb ember az energiát úgy pazarolja, mint ha ingyen lenne. A TV minden háztartásban megy, ha van otthon valaki, csak, hogy "szóljon valami".
Másik példa: apu közös képviselő volt egy panelházban: a radiátor télen mindenkinél tökig fel volt csavarva, mondván, hogy meleg legyen, ha hazaérnek, meg nincs kedvük állítgatni, mikor otthon voltak és túl megeg volt, akkor meg ki volt nyitva az ablak (!!!!). Kabaréba is elmenne. Apu beszerelt mindenhova szabályzót, hogy a sok agyhalottnak kevesebb legyen a gázszámlája. Az első télen jött a sok jajjgatás, mert nem volt forró a radiátor. Valaki leverte a szabályzót, valaki meg maxra állította. Mert ugye a radiátornak télen forrónak kell lenni. Úgy is mindenki ezt csinálja, úgy is ugyannannyit fizetnek, logikus.
Összevetve a MO-i lakossági energiafelhasználáson szvsz könnyen lehetne faragni egy 30% - ot, a nagyobb százalélnál meg már áldozatot kéne hozni, minimális lemondásokkal járna.
"A költségek összehasonlításánál nem értem, miből jött ki az az 1-2 milliárdos üzemanyagköltség. És azt sem, hogy ezt milyen valutában számoltad"
Amerikai dollárban, és úgy jött ki, hgogy írtad, hogy az összköltség (nálam csak az építési költség adatai voltak meg) 10-20 %-a azaz 10 md*0,1 = 1 md
"Hulladékból, mezőgazdasági melléktermékből, fenntartható erdőgazdálkodással kell bioerőműveket táplálni"
Bingo - Svédország is ezt csinálja, náluk csak kétszeresére emelkedtek az energiaárak. A biomassza égetés, valamint a hulladék termikus kezelése náluk virágzik. De ők is - a Vattenfall - rengeteg szélerőművet építenek.
"Írtad a LED világítást is. Ez is klassz dolog, de az ember hajlamos ezek hatását túldimenzionálni"
Nincs túlértékelve. Jelentékeny százalék köztudottan a világításra megy el az áramnak. Ezt csökkenteni KELL. Nyilván külön-külön semmi sem fog csodát tenni, egészben kell mindenhol faragni, folyamatosan.
"Paks 2011-től 12 forinttért adja az áramot a szolgáltatónak. Tegyük fel, hogy ennyiért is állítja elő.
12 forint 10%-ka 1,2 forint"
Rendben, mint mmondtam nincs bajom az atomenergiával, csak a többi fosszilis energia helyett nap-szélenergiát akarok - és IGEN, akár 2X-es áron.
"Ha összehasonlítod az egy főre eső magyar áramfogyasztást a franciával, némettel, Benelux államok lakóival, akkor láthatod, hogy a jövőben nőni fog a magyar. Mégpedig erősen, ha növekedik a GDP. Szóval a villamosenergia takarékossággal nem lehet megállítani az igény növekedését. Csak mérsékelni"
A benelux államok lakói nem a takarékosságról híresek. Valóban környezetbarát cuccokat vásárolnak, csak ők alapból többet fogyasztanak - nagyobb házban él az átlag, többet utazhat az olyan környezetbarát autókkal, aminek a súlya kb 1,5 tonna minimum. Ahhoz képest, hoyg reklámozzák a gyártók a nayg környezetbarát autóikat, mindig csak erősebbet, nehezebbet gyártanak.
A nehezebb kocsik meg többet fogyasztanak, mivel a nagyobb tömeget nagyobb energia felgyorsítani, ami a fékezéskor elveszik, tehát nem nyerhető vissza- csak az elektromos autóknál-. A GDP növekedése pedig em mindig arányos az energianövekedéssel. Pl a japnok 10 kg vasból csinálnak 100 drága műszaki ezközt (nyilván azért sok energia felhesználásával) az orosz, meg csinál egy 10 kg-os kalapácsot belőle :D
"A napnál (beleértve a naphőerőműveket is) még a szélturbinák is jobbak"
A szélturbinák nekem is jobban tetszenek, mivel európában élek, és nem valami napsütéses helyen (igazából északra (skandinávia) akarok költözni az egyetem után).
És nagyon is megéri, szélerőműveket telepíteni. Ezeknek meg majd lemegy az áruk - akár felére, ha majd a kis kínai kezdi el éhbérért összeszerelni. Egyenlőre nem így van, de már most is megéri (hosszútávon) telepíteni őket kiegészítő energiaforrásknak. És ahogy drágul a fosszilis energia annál gazdaságosabb lesz.
válasza:Hőszigetelés-gázfogyasztás csökkentése.
Csak egy példát tudtam mondani, szóval igazad lehet! Nem vagyok építész, de az logikusan hangzik, hogy a panelházaknál a hőszigetelésnek kedvezőbb az energiaspórolás/költség aránya.
Villanyár növekedése:
Minden a nyugat-európai országok alapvető stratégiai kérdésnek fogják fel az olcsó áramot, és az ellátás biztonságát (ne legyen áramszünet). (Kivéve Dánia, Németország) Nagyon erősen befolyásolja a versenyképességét az országnak. Ne felejtsd el, hogy Németországban az atomerőművek bezárása ellen leginkább a vegyipar és a gépipar tiltakozik! Ha az áram ára emelkedik a németeknél, akkor ezek a cégek kitelepítik az üzemeiket.
Idézem: "Összevetve a MO-i lakossági energiafelhasználáson szvsz könnyen lehetne faragni egy 30% - ot"
Ezt elhiszem neked, de ez nem mond ellent annak, hogy a villamosenergia felhasználása növekedni fog (feltéve, ha lesz gazdasági növekedés, felzárkózás).
SŐT az összenergia-fogyasztás csökkentésének hatékony eszköze, ha növeljük a villamosenergia fogyasztását. Városi tömegközlekedés villamosítása, dízel mozdonyok helyett elektromosakat. Hiszen a villanymotorok hatásfoka jóval a belső égésűek felett van. De, ha jobban terjedne a hőszivattyús fűtés, akkor 1 kWh villamos energiával 3-4-5 kWh összenergiát válthatnánk ki. (Bár olcsóbb megoldás lenne, ha gázról a tűzifára térnénk vissza. Persze ezt kisvárosban, faluban könnyű megcsinálni.)
Üzemanyagköltség:
Sejtettem, hogy így számoltál! Ezért kérdeztem rá. Az üzemanyagköltség, az nem a beruházási (építési) költség 10-20%-ka, hanem az éves összköltség 10-20%-ka. Durván egy nagyságrendet tévedtél felfele.
Svédek esete:
Nem tudok róla, hogy az utóbbi években megduplázódtak a svéd áramárak. A hivatalos Uniós adatok szerint az ipari fogyasztóknál kimondottan olcsó a svédeknél az áram, és a lakossági áramárak is átlagosnak tűnnek. www.energy.eu
De még ha meg is duplázódna, akkor sem hinném, hogy ebben a biomassza lenne a ludas. A svédeknél az áramot a víz és az atom adja. Túl kicsi a biomassza, hogy megdrágítsa.
De nem tetszik, hogy azért tartod jónak a biomasszát, mert a svédek is elkezdték. A bioerőműveket, biogázt azért kéne fejleszteni, hogy munkát adjunk a csóró embereknek.
Túl sok ember tengődik segélyen. És ha a gyerekeik úgy nőnek fel, hogy a szülők nem dolgoznak, akkor ők is segélyen fognak élni, vagy bűnözők lesznek. Ezért kéne a biomasszát erősen támogatni. Szociológiai okokból. És ezért tartom minden szélturbinára fordított pénz pazarlásnak, bűnnek. Magyarországon a megújuló energiának egyenlőnek kellene lennie a bioerőművekkel, biogázzal, hulladék égetéssel. Esetleg a vízenergia jöhetne szóba. Hajózhatóbbá válna a Duna, nem kellene ennyit költeni a kotrásra, és még a földeket is könnyebben lehetne öntözni. (Hiszen ha felduzzasztjuk, akkor táplálhatnánk vele (ma még nem létező öntözőcsatornákat.)
Tengeri uránextrakció árnövekedését csak azért fejtettem ki, hogy lásd, nem spekuláció. Szeretem, ha az emberek szkeptikusak, és rébuszokban beszélés helyett adatokat akarnak.
válasza:LED világítás. Dehogy nincs túlértékelve. A lakossági áramfogyasztás az összes áramfogyasztásnak a fele kb. A lakossági áramfogyasztásból is csak 5-6%-ot jelenthet a világítás. Hasonlítsd össze a villanybojler teljesítményét a villanykörtékével!
Másik problémám: Mindenki nagyon tudja, hogy a hagyományos izzók hatásfoka 2-3%. Azt viszont elfelejtik, hogy a maradék 98-97% hővé alakul. (IR hullámhosszon emittálja a wolframszál.) A lámpákat ősszel, télen, kora tavasszal használjuk legtöbbször. Pont akkor amikor már hideg van, és fűtünk. Máris nem megy kárba az a 97%! Annyival is kevesebb gázt használunk fel. Egyedül akkor jobb sokkal a LED, ha meleg nyári estén akarunk olvasni.
A városok, utak kivilágításánál pedig nem használnak wolframszálas izzókat szerintem. Hanem fénycsöveket.
Szélturbinák.
Idézlek: "És nagyon is megéri, szélerőműveket telepíteni. Ezeknek meg majd lemegy az áruk - akár felére, ha majd a kis kínai kezdi el éhbérért összeszerelni."
3 problémám van:
1 Ha ennyire le fognak menni az árak, akkor a kínaiak nem fogják őket exportálni. Baromira kell az áram Kínának.
2 Nem hiszem, hogy a szélturbinák árának nagy része az összeszerelés bérköltsége. Már csak azért sem, mert a lapátokat, a generátort, a "sebváltót" is gyártósorokon gyártják.
3 Jelenidőt használtál az első mondatban. Ha majd lemegy az ára, akkor majd megéri. Egyenlőre nem. A neten, akár a wikipédián is sok adatot lehet találni a szélturbina parkokról. Magas beruházási költség (főleg a tengerinél), alacsony teljesítmény-kihasználási tényező.
Ráadásul Magyarországon nincs nagy vízierőmű, hogy azzal kiegyensúlyoznánk a szélturbinák termelését. (A mavir honlapján lehet találni aktuális adatokat a szélturbinák pillanatnyi termeléséről, és havi/éves összesítőket.) Szóval csak a gázturbinával tudnánk egyensúlyozni.
Ez éves átlagban úgy nézne ki, hogy 1 kWh szélerőműben termelt áramra 5 kWh (szélerőmű kedvéért épített) gázturbinában termelt jut. A fosszilis ásványkincsek közül a földgáz fogy el (drágul meg) a leghamarabb.
Ráadásul igaz, hogy kevesebb szén-dioxidod nyom a levegőbe, mint a szénerőmű, DE a földgáz szállítása során nagyon sok elszivárog. (utánanézek, hogy mennyi) Durván 20-szor erősebb üh-gáz a metán, mint a szén.
Idézlek: "A GDP növekedése pedig em mindig arányos az energianövekedéssel. Pl a japnok 10 kg vasból csinálnak 100 drága műszaki ezközt (nyilván azért sok energia felhesználásával) az orosz, meg csinál egy 10 kg-os kalapácsot belőle"
Nézd meg azokat az országokat, amelyek GDP-je HDI-je magasabb, mind a magyar. És keress rá ezek egy főre eső áramfogyasztására. De vegyük Japánt. A cunami óta erőművi kapacitásuk harmada nem üzemel. Eredmény: tervezett áramszünetek, nagyfogyasztó iparágak nem üzemelnek.
Vannak olyan ágazatok (főleg a szolgáltató szektorban), amelyek kis áramfogyasztás mellett nagy hozzáadott értéket állítanak elő. Ez igaz. De ezek sem működhetnek erős ipar nélkül. Annak pedig már kell az áram.
Magyarországon 2-3 millióan élnek a létminimum környékén. Nem hiszem, hogy jó lenne a duplájára emelni az áramárat a szél/nap miatt. Ha majd sokkal olcsóbbak lesznek, akkor lehet.
Amire nem válaszoltál azt közben kitaláltam magam (hogy miért 10x es, ha 3x ost számoltam). Ha paks 10 ft-ért adja az áramot, és 40 ért vesszük- az 4x
drágább. Ha a 3-at megszorozzuk 4 el, az már 12. Ok, a naperőművek menjenek a kukába, míg nem fejleztenek rajta jelentősen. Jöjjenek a szélerőművek.
A Wikinek nem mindig lehet hinni (ebben az esetben kifejezetten téves adatok szerepelek a Nysted szélparkról), szóval a hivatalos oldalról írom az adatokat.
Since being commissioned in 2003, it has delivered around
570 GWh of renewable energy annually > 570 Gwh évente. Ezzel nem kell semmit kezdeni (korrigálni a szeles napok számával), mivel ez egy átlagos éves átlag.
Ár 2md dán korona = 270 millio € ; 380 millio USD
Azaz:
380 millió USD beruházással > 570 millió kW évente.
Ha mindössze 20 év alatt bekrepálnak szegény szélerőművek akkor is előállítottak 570*20= 11 400 GigaWatt energiát.
380 millió(USD) / 11 400 millió kW = 0,033 USD/kW, azaz 7 (!!!!) ft/kW, ami a Paksi atomerőmű eladási árával megegyezik nagyságrengileg (feltételezzük,
hogy paks is haszonnal adja, azért írtam, hogy nagyságrendileg egyeznek)
Akkor ott tartunk, hogy egyenlőek az árak, ha tengeren van az erőmű. De mi van a szárazfölddel? Nyilvánvaló, hogy ott nem fúj stabil szél, az éves termelés a
fele lehet a tengerinek.
Eszerint 20 Ft/kW. Nagyságrendileg nem tévedtem. Ezért éri meg tengerre telepíteni (írtad, hogy drágább, de ezt negatívumként állítottad be), sokkal
gazdaságosabbak. A 7 Ft/kW teljesen reális, a 20 év amivel számoltam pedig nagyon kevés, az még nőben is fiatal.
Azt, hogy Dárniában miért drágult meg az áram, azt nem tudom, feltételezem nem a "drága" szélerőművek miatt, vagy ha mégis akkor vagy lenyúlják a
pénzeket, vagy az lehet a háttérben, hogy 20 év alatt térülnek meg, amit nehezükre esik kivárni (képzeld magad a befektető helyébe, hogy csak a következő
degeneráció élvezheti a TE kemény munkád gyümölcsét)
A valódi baj a szélerőművekkel nem az áruk, illetve a megtermelt áram ára, hanem a kiszámíthatatlanság. Itt nélkülözhetetlen egy oloyan erőmű, ahol az
energiát vagy mechanikai (víz, árapály), vagy kémiai (földgáz, biomassza) úton tárolni lehet.
-----
"SŐT az összenergia-fogyasztás csökkentésének hatékony eszköze, ha növeljük a villamosenergia fogyasztását. Városi tömegközlekedés villamosítása, dízel mozdonyok helyett elektromosakat. Hiszen a villanymotorok hatásfoka jóval a belső égésűek felett van"
Ez jó ötlet, én is az összenergiát akarnám csökkenteni, gondolom nagyon kiéleződött a mondanivalóm az elekromosenergia csökkentésére.
"De, ha jobban terjedne a hőszivattyús fűtés" ez a passzívház része. Most felejts el a passzívház definícióját, meg a sémákat. Valójában 1000+1 megoldást lehet alkalmazni ami csökkenti az energiafelhasználást. Pl a "solar chimney" berendezést annak aki meleg helyen lakik (légkondi helyett), valamint a hőszivattyút annak aki hideg helyen lakik (> tél/nyár a kontinentális égh. területeken).
"Durván egy nagyságrendet tévedtél felfele"
ok, köszönöm hogy kijavítottál.
Svédek esete:
sajnos csak egy távoli ismerősöm mondta, az elmúl 20 évre vetítve (szó szerint távoli, mivel Svédben lakik (mellesleg az is megeshet, hogy csak én emlékszek rosszul))
"De nem tetszik, hogy azért tartod jónak a biomasszát, mert a svédek is elkezdték"
Rosszul fogalmazhattam. Nem azért tetszik mert a Svédek csinálják, hanem azért mert alapból jó. Csökkenti a hulladék mennyiségét, munkát és energiát ad.
"még a földeket is könnyebben lehetne öntözni" (Duna)
Vízgazd.on azt modták, hogy nemzetközi egyezmények kötnek arra, hogy annyit engedjünk ki (vizet) a határon, amennyit beengedtünk.
"Tengeri uránextrakció árnövekedését csak azért fejtettem ki, hogy lásd, nem spekuláció"
Örülök, hogy megtetted, annak meg méginkább, hogy sokáig olcsó marad az atomenergia.
"A lámpákat ősszel, télen, kora tavasszal használjuk legtöbbször"
az pont fél év, de a másik felében is világítunk (bár valóban kevesebbet), akkor legyen ez elhanyagolható %. De a ledek akkor is jobbak, mivel nem égnek ki sok fel-le kapcsolás hatására sem. (vaúti villogó)
Valamint a fényt irányítottan szórják, azaz a plafont nem világítják (annyira), hanem csak az alattuk levő területeket. De legyen elhanyagolható ez az előny.
"Szélturbinák" # fent kifejtettem
"Magyarországon 2-3 millióan élnek a létminimum környékén. Nem hiszem, hogy jó lenne a duplájára emelni az áramárat a szél/nap miatt. Ha majd sokkal olcsóbbak lesznek, akkor lehet"
egy főre eső áramfogy. a gazdag országokban:
Mint írtam a lakosság is hozzátesz egy lapáttal, de loikus, hogy az iparnak tudható be a java
Nem MO-n, hanem pl....
... Dániában. Ott nem létminimumon élnek.
válasza:Az első linked nem működik, a másik meg dán, de 570GWh éves vill. energia termelés reális adatnak tűnik egy offshore szélparktól. És a 2 milliárd dán koronás beruházási költség is reálisan hangzik. (Megjegyzem, a wikipédia Nyntsted Wind Farm oldalán is kb ezek az értékek szerepelnek, szóval ott jók az adatok. Más oldalon, ha nagyobb beruházási költségadatokat találtál, az lehet a bővítése miatt van.)
A kilowatt-óránkénti ár kiszámításánál van 2 nagyobb hiányosság:
1 A szélturbináknál az üzemanyagköltség nulla, viszont a javítás, karbantartás költsége fajlagosan (megtermelt villamos energiára vetítve, és nem teljesítményre vetítve) azonos az atomenergia karbantartási/ javítási költségével. Ezt is figyelembe kell venni.
2 Egy 20-25 éves projektről van szó. Ilyen hosszú időtávon már nettó jelenértékre, vagy nettó jövőértékre kell diszkontálni.
Mit jelent ez: Meg kell nézni (jövőértéknél), hogy az utolsó évben ha összesítenénk a költségeket, bevételeket, akkor mennyire érné meg. Az eredeti 2 milliárd koronás "vételárat" korrigálni kell az évente aktuális diszkontálási kamatlábbal. Ez többnyire a jegybanki alapkamat. Ugyanis ha most veszek bármit, annak az árát nem fektethetem be a bankba/befektetési alapba..., így ezek kamatbevételétől is elesek. A kezdeti 2 milliárd koronás beruházási költség 20 évre diszkontálva, 4%-os rátával (ennyire tippelem a dán alapkamatot)
2milliárd*1,04^20=2milliárd*2,19 Tehát diszkontálva a beruházási költség több, mint 2-szeresére nő. Ha ez Magyarországon történt volna meg, ahol a jegybanki alapkamat eleve magas, ráadásul hajlamos durván megugrani a sérülékeny gazdaság, és állandó költségvetési deficit miatt sokkal durvább lenne szívás.
Ez a két tényező drágította meg az áramot. Továbbá a rendszer kiegyensúlyozásának költsége: olyan hálózatot kellett építeniük, amelyek jól bírták a szélerőművek hektikus teljesítményváltozását. És minden egyes szélparkhoz építeni kellett egy gázturbinás csúcserőművet is. Ha jól emlékszem 1 MW teljesítményű szélturbinához
0,6-0,8 MW teljesítményű csúcserőmű kell. Ráadásul a kiegyensúlyozás egy részét a norvégok, svédek végzik el a vízerőműveikkel. Ők ezért olcsón kapnak áramot ha nagyon fúj a szél, de drágán adják, ha szélcsend van. Abban viszont biztos vagyok, hogy nem a sikkasztások miatt drágult meg az áram. Ez nálunk elképzelhető, de ott más a kultúra.
Természetesen nem csak a beruházás költségének kamatos kamatjait kell elszámolni, hanem a bevételek kamatjait is. (Ezért például az első évben megtermelt bevétel sokkal többet ér, mint az utolsó, hiszen az még 19 évig kamatozhat.) Ehhez pedig jósnak kell lenni, hogy előre tudjuk a jövő kamatlábait.
Pár helyen giga helyett kilót írtál, energia helyett teljesítményt; de érthető volt nagyjából.
De nem értem, hogy mi volt a dánok célja. Mert náluk 2009-ben 29% volt az alacsony CO2 kibocsátású áram aránya. A franciáknál 90%.
válasza:Hőszivattyú:
Nem feltétlen része a passzív háznak. A passzív ház csak annyit jelent, hogy:
"az épület fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h"
A hőszivattyú csak egy eszköz, amivel elérheted ezt a célt. (Egyébként nem csak fűtésre alkalmas, szóval helyettesítheti a solar chimney-t)
Itt az első link, nekem tökéletesen működik.
A dán linkben meg rákeresel:
Pris: 2 mia. kr. inklusive tilslutning til højspændingsnettet
erre, majd a google fordítóval lefordíttatod, ebben az esetben nem hazudik, csak Korona helyett €-t ír.
"A kilowatt-óránkénti ár kiszámításánál van 2 nagyobb hiányosság:
1 A szélturbináknál az üzemanyagköltség nulla, viszont a javítás, karbantartás költsége fajlagosan (megtermelt villamos energiára vetítve, és nem teljesítményre vetítve) azonos az atomenergia karbantartási/ javítási költségével. Ezt is figyelembe kell venni"
Elhiszem, ez a szélerőműveknél az építési költs. 1-2%-a
Nettó jövőérték, meg a többi, nekem kínai rész:
1,04^60 = 10,5196274 Azaz az EPR 60 éves pályafutása a logika szerint:
10 milliárd*1,04^60=10 milliárd*10,5 Tehát diszkontálva a beruházási költség több, mint 10,5-szeresére nő.
"Ehhez pedig jósnak kell lenni, hogy előre tudjuk a jövő kamatlábait"
Előre pedig jósoltunk 20 évet. Na mindegy, egyértelmű, hogy itt valami kicsit sántít, ezért kicsit számoltam, és szerintem magtaláltam a valódi okot:
Szélfarm:
380 millió USD # 570 gW Évente > 0,666 USD-t kell kérni kilowattonként, hogy megtérüljön 1 év alatt. Élettartam: 25 év. 0,666:25=0,266 USD-t kell kérni kilowattonként, hogy 25 év alatt térüljön meg.
Szélfarm:
10 000 millió USD # 14 000 gW Évente > 0,714 USD-t kell kérni kilowattonként, hogy megtérüljön 1 év alatt. Élettartam: 60 év. 0,714:60=0,12 USD-t kell kérni kilowattonként, hogy 60 év alatt térüljön meg.
Ha jól számolok akkor itt az előny. + az, hogy az atom nem időjárástól függ
Élettartam (forrás):
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!