Az atomoknak az izotópjai azok meg vannak adva és csak be kell magolni, vagy azt ki lehet valahogy számolni, és ha igen akk hogyan?

InsaneMed:

Az első válaszoló vagyok. És történetesen biológus vagyok, sőt, molekuláris biológus, és igen, elég sok közöm van a kémiához.

Tudom én is, hogy a kémiában _sokmindenben_ van logika, de igazából a kémia leíró részét leíró tudományként kell kezelni. Márpedig a szervetlen kémia leíró tudomány, amit meg kell tanulni, a magolás pedig a módszerre, nem pedig a mennyiségre utal. A növényrendszertan vs kémiai reakciók csak mennyiségi különbség, nem minőségi. ha érted mire gondolok.

A sarkos megfogalmazás pedig didaktikai okokból szükséges, mert valamiért sokan tényleg úgy hiszik, hogy a nitrogén reakcióinak körülményeit ki lehet logikázni valahogy mint egy feladványt (ergo nem kell megtanulni), holott ez ugye nem igaz.

A történelemben is van logika, egyik eseményből jön a másik, de attól még nem lehet kilogikázni azt, hogy valami 1526-ban volt vagy 1527-ben. A logika ahhoz segít, hogy úgy körülbelül belődd. Ez a kémiára is igaz.

"Továbbá fennáll a lehetőség, hogy a wikipédia ismeretterjesztő oldal, aminek köszönhetően bárki bárminek kiadhatja magát."

Remélem éppen nem azzal gyanúsítasz, hogy unatkozó tizenéves vagyok, aki molekuláris biológusnak hazudja magát.

Ami a logika/memória kérdést illeti, én sem szenvedtem sose hiányt az egyikből sem. A kémia is mindig tapadt rám, de ugye azt nem nagyon lehet eldönteni, hogy most a logika miatt vagy a memória miatt tanultál meg valamit.

Viszont éppen eleget korrepetáltam gimiben és egyetemen is a kémiát ahhoz, hogy rájöjjek: ami nekem egyszerűnek tűnik, az mások számára nem az. Egyszerű, ami nem egyenlő a logikussal - ez egy fontos tanulság volt számomra. Az egyszerű azt jelenti, hogy rááll az agyad, egy szubjektív fogalom. A logikus azt jelenti, hogy bizonyos számú adatból következik a többi, ez egy objektív fogalom.

Ha valakinek nem áll rá az agya, akkor hiába mondod azt hogy logikus, nem fogja tudni kevés adatból levezetni a a többit. A logikusság nem azt jelenti, hogy amikor már mindent tudsz, akkor utólag szépen összeáll az agyadban a rendszer. A logikusság inkább azt jelenti, hogy fel tudod építeni a rendszert hiányos ismeretanyaggal. Ez a tévhit él a kémiáról, ezt nem lehet megcsinálni, és végülis tök mindegy, hogy már a tanulás során egyből rendszerszinten szemléled (ezért logikusnak éled meg), vagy csak egy halom adatként tekintesz rá, igazából soha nem hallott adatot teljes bizonyossággal kipótolni nem fogsz tudni.

És ha megfigyeled, akkor a kémiát mindig azok próbálják korrepetálni, akik (szubjektív módon) logikusnak tartják, azoknak, akik nem tartják annak. Tehát ha úgy kezded a korrepetálást, hogy ez logikus, nos akkor olyasmit hitetsz el a tanítványoddal, ami (rá legalábbis) nem lesz igaz. Én ezért kezdem mindig azzal, hogy felejtsük el, hogy a kémia logikus.

Igazából a vitánk értelmetlen szerintem. Mindig lesz mibe belekötni. Például abba, hogy te arra alapozod, hogy nem logikus, mert akik nem értik meg azok nem látják annak. De igazából a kérdést nem is ez veti fel. Hanem az, hogy mitől kezdődik az, hogy egy tantárgy magolós, vagy hogy egy tantárgy logikus. Ezt még jobban összekeveri az a tény, hogy a logika az emberek kevés százalékának nagyon jó, többeknek jó, de vannak bőven, akik számára majdnem semmi sem logikus.

De ahogy mondtad a történelemben is van logika, sőt igazából majdnem mindenben, csak nem mindegy, hogy mennyi van benne. Az egész egy szubjektív rendszer, amiben rengeteg a változó dolog, így csak személyenként lehet megállapítani ezeket, általánosan nem.

Ezeket összegezve mindkettő oldalt meg lehet védeni, hogy logikus, vagy hogy magolós, de mindig bele lehet kötni majd a másik álláspontba.

Akkor mondjuk azt, hogy aki magától nem látja benne a logikát, az kénytelen bemagolni. Aki meg látja, az nem tesz fel ilyen kérdéseket.

Ergo ha ilyen kérdéssel találkozunk, akkor máris tudjuk, hogy hiába is magyarázunk logikáról, elvetélt ötlet.