Megállt az ember evolúciója?

társadalom alján élő emberek - kikre gondolsz? afrikai emberekre? ahol sok gyerek születik?

ez a természetben is így van, ahol magas a halálozási ráta ott a születési szám is nagy (érthető okokból).

vagy kikre gondolsz? szerintem a mai világban is aki talpraesett, akar és tud is családot alapítani, gyermeket nemzeni, azok maradnak fent.

ez a tehetség, jó képességű dolog meg elég szubjektív.

Az evolúció elmélete azt mondja, hogy a környezet kiszelektálja az életképteleneket, míg az életképesek szaporodnak.

Csakhogy ki vagy mi dönti el, hogy melyik változat az életképes? Te? Én? Az USA kormánya? Nem. Egyedül a szelekció dönt.

Abba a hibába esel, hogy az európai embert kikiáltod fejlettnek, az afrikait meg fejletlennek, és azt várod, hogy a tényleges születési adatok ehhez igazodjanak. Csakhogy a szelekció nem így működik. Szelekciós szemmel nézve az a nyerő, akinek több utóda van, tehát ebből a szempontból az afrikai ember igenis sikeresebb.

A szelekciót mindig a környezet hozza létre. Viszont a környezetbe beletartozik minden, a környező fajok, a víz, a saját magunkra való visszahatás a többi fajtárstól kezdve a szeméten át (amit saját magunk termelünk) a kórházrendszerig és a levegő minőségéig, amire mi magunk is befolyással vagyunk.

Az európai ember létrehozott magának egy olyan környezetet, amiben nem tud szaporodni, mert a környzet fenntartása túl nagy ráfordítást igényel. Viszont az afrikaiaknak is létrehoztunk egy környezetet a rengeteg segéllyel, amin ők tök jól elvannak. Gyakorlatilag saját magunk ellen szelektáló környezetet alkottunk, ami olyan, mitnha egy baci egy saját magára mérgező toxint termelne, ami egy másik konkurrens baktériumnak nemhogy toxikus, de tápanyagot jelent. Evolúciós szempontból nem siekres stratégia.

Ez európai ember mindezt nagyon bonyolult rendszerrel hozta létre, ami miatt magát csúcsnak tartja. De evolúciós szemüvegen keresztül nézve, ha egy élőlény létrehoz egy marha bonyolult, nagyon szép bundát vagy farktollat vagy szarvat vagy akármit, ami azonban gátolja a túlélését, akkor az az élőlény sikeres? Fejlett? Hát van egy szép farktolla, de belehal. Pusztán az, hogy nekünk tetszik, még nem jelenti, hogy tényleg jobb.

Az, hogy szerinted a mi társadalmunk jobb, ezért szaporodásilag is sikeresebbnek kéne lennie - fals megközelítés.

Az ember tehát mindig továbbfejlődik, ma is teszi, csak a fejlődés irányát nem az szabja meg, hogy mit kívánunk, hanem hogy milyen környezetet teremtünk. Ha magas embereket szeretnénk, de a rendszer a kicsi embereket jutalmazza, akkor bizony sok kicsi lesz. Ha egészséges embereket szeretnénk, de a rendszerben benntartjuk a halálos genetikai betegeket (jó kórházakkal), akkor a genetikai betegségek immár nem is halálosak, azaz elterjedhetnek. Ha a megfogalmazott célnak nem felel meg a környzet, akkor vagy a környezetet kell megváltoztatni (pl lerombolni a kórházakat), vagy meg kell szoknunk, hogy sok a beteg.

"valaki nemzőképesen születik, de egy betegség folytán elveszíti azt."

Az az ember, aki fogekony arra a betegsegre, pl. akkor nem fog szaporodni, nem adja tovabb betegsegre hajlamosito genjeit a kovetkezo generaciora.

"tegyük fel, valaki halmozottan fogyatékosan születik, mégis szaporodik."

Es? Ekkor kijelenthetjuk, hogy habar fogyatekos, nincs akkora hatranyban, hogy a genjeit ne tudna tovabbadni. Nincs akkora szelekcios nyomas. Most, mivel kicsit a halandosag az ember szaporodasanak csak az "szandeka" szab hatart, ez azt jelenti, hogy a szelekcios nyomas, barmilyen tulajdonsagra nezve nagyon alacsony. Amint az eroforrasok limitalni fogjak a szaporodast, ujra nagy lesz a nyomas, nem tud minden boldog boldogtalan szaporodni.

De azt el kell felejteni, hogy a szelekcio "fejlodes" jelent, az inelligencia novelese a celja es, hogy igazsagos.

"valaki nemzőképesen születik, de egy betegség folytán elveszíti azt."

Az szívás. :)

Evólúciós szempontból nincs jelentősége.

"Második kérdésem: tegyük fel, valaki halmozottan fogyatékosan születik, mégis szaporodik."

Ha több generáción keresztül megamarad az új tulajdonság, és nem jelent hátrányt, akkor evolúciós értelemben nem nevezhetjük fogyatákosságnak. Ilyen lehetett például, mikor elvesztettük a szőrzetünket. (Lehet, hogy rossz példa, csak ez jutott eszembe.)

A főkérdésre: evolúciós lépés az is, amikor a középkorban a járványokat okozó fertőző víz helyett Európában sokan ittak bort, és akik bírták, kicsit jobb eséllyel maradtak meg. A mai Európai (és azóta elvándorolot) emberek jobban bírják a szeszt, mint mások. (Ázsia, indiánok, stb.) Szóval nem állt meg, csak nagyon lassú folyamat. Párezer év szinte semmi evolúciós léptékkel.