Páratartalom kérdés - a levegő különböző hőmérsékleteken mitől képes több illetve kevesebb vizet felvenni?
A relatív páratartalom mint tudjuk,nagyban függ a hőmérséklettől és azt is, hogy a hideg levegő kevesebb vízgőzt tud magában tartani mint a melegebb, tehát a hőmérséklet növekedésével nő a vízbefogadó képessége.
Tegyük fel, hogy van egy 50% relatív páratartalmú 10°C levegőnk, ha ezt elkezdjük melegíteni, de nem változtatunk a levegőben lévő víz mennyiségén, akkor a relatív páratartalma csökken.
A kérdésem, miért?
Érdekelne a tudományos magyarázata a dolognak.
Továbbá ennek ismeretében szeretném még megtudni mind az analóg mind a digitális páramérők pontos működési elvét.
Linkeket is elfogadok.
Köszönöm!
válasza:A maximális páratartalom a nyomástól is függ. Az határozza meg, hogy az adott hőmérsékleten és nyomáson mekkora a víz egyensúyi gőznyomása.
Ha egy zárt rendszerben van víz és felette levegő, akkor a levegőbe kerülő víz parciális nyomása egyensúlyban az egyensúlyi gőznyomás. A hőmérséklet növelésével nő az egyensúlyi gőznyomás, így az elérhető maximális páratartalom is.
Ha az 50%-os páratartalmú levegőt melegíted, akkor a rendszerben megnő az elérhető maximális páratartalom, de a víz mennyisége nem változik. Ezért a relatív páratartalom csökken.
Gondoltam, hogy a nyomástól is függ, csak ez most nem annyira releváns.
Tehát a megoldás a kérdésemre a víz növekvő gőznyomása lenne a növekvő hőmérséklettel párhuzamban?
Az utolsó mondatod meg akár tőlem is idézhetted volna.
De a higrométeres kérdésemre is szeretnék még választ kapni.
válasza:Szia J4nosk4,
egy vegyészes (termodinamikán alapuló) választ tudok adni erre. A párolgás endoterm folyamat. Míg a kondenzálódás exoterm. Minden folyamat akkor megy végbe önkéntesen, ha a szabadentalpia változása negatív.
deltaG = deltaH - T*deltaS (G a szabadentalpia, H az entalpia, S az entrópia, T a hőmérséklet)
(ez a második főtételből jön)
A párolgás endoterm, tehát a delta H pozitív szám. Mivel H értéke a főleg vízmolekulák közötti vonzóerőtől függ, ezért a hőmérséklettől való függését el lehet hanyagolni, H tehát konstans.
A képletből látható, hogy delta G csak akkor lehet pozitív a víz párolgásánál, HA a T*deltaS tag felülmúlja a H tagot. Minél nagyobb a hőmérséklet, annál nagyobb a T*delta S tag, így annál negatívabb a delta G. Így ahogy nő a hőmérséklet, úgy fog egyre több és több vízmolekula elpárologni, és egyre kevesebb lecsapódni. Tulajdonképpen eltoljuk az egyensúlyt a párolgás felé. (delta S pozitív, hiszen a rendszer rendezetlensége nő)
Analóg páramérő: Hosszú (göndör) hajszálak, lószőr fehérjeszálai összegubancolódnak a párás levegőben. És így feljebb húzzák a mutatót.
Digitális páramérő: Csak tipp, de lehet van egy kis felület, ahol a pára lecsapódik, és mondjuk vezetőképességet mérnek ezen a felületen. Vagy, mivel elég jól elnyeli az infravörös fényt a vízpára, lehet, hogy IR abszorbanciát mérnek?
válasza:Köszi a kimerítő választ PótPápuaPuapó, ugyan első nekifutásra nem értem teljes egészében, de még tanulmányozni fogom.
Nem is gondoltam, hogy ilyen bonyolult fizika áll e mögött, legalábbis egyelőre így gondolom.
Mindenesetre egy egyszerűbb, konyhai nyelves változattól sem riadnék vissza :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!