A teleportálás valójában klónozással egybekötött gyilkosság?

Igazából ezen akkor lenne érdemes szerintem filozófiailag gondolkozni, amikor már képesek leszünk erre.

A tudománynak jelenleg (úgy tudom) nincs elég információja arról, hogy elméletben sikerülhetne ez. Még ha atomról atomra is felépítenének és összeraknának egy agyat, nem biztos, hogy utána megfelelően működne.

Meg sok múlik a teleportálás kivitelezésén is azért.

Főleg az lenne érdekes, ha megcsinálnák azt, hogy egy számítógépes adathordozón eltárolt adatok alapján atomokból összerakjanak egy klónt, tehát pl engem bescannelnének és aztán csinálnának belőlem 5öt. Ha ez sikerülne, és utána mind az 5 ember "normális" módon folytatná az életét és a gondolatait, az valószínűleg elég alaposan felforgatná a filozófia világát, de a vallásét biztosan :)

így gondolatban már le is játszottam, ahogy valaki beleköt az agyműködésbe, ezért pontosítanék:

a reflexek valószínűleg működnének, illetve a látás/hallás (amik egy kisbabánál pl nem működnek rögtön), de pl a memória már kérdéses. Meg úgy egyébként is, pszichológiailag beláthatatlan következmények lehetnek, amire példát nemigen tudok hozni, pont azért mert beláthatatlanok. Tehát a lényeg az, hogy a magas szintű agyműködésről még nem tudunk sokat.

Engem inkább az érdekel, hogy mi lesz velem... a lelkemmel, fogalmazzunk így, azzal a valamivel ami által tudom, hogy én létezem, ÉN és nem más az én testemmel.

Pontosabban: Pl engem klónoznak, egyszerre két ÉN lesz belőlem, de itt meg is zavarodok teljesen, mivel én csak én vagyok, nem élhetek egyszerre két testben :/

Ezért lenne érdekes, ha valóban klónoznának egy embert, mert az nagyon sok dolgon változtatna a mai világban. Pl kiderülhetne,hogy nincs is olyan, hogy lélek, mindketten (én és a klónom) meg lennénk győződve arról, hogy mi vagyunk ÉN. lol, na ez már :D

"mindaz amit tapasztaltam amit éreztem stb.. benne lesz a klónban"

Ez csak a filmekben van így, a valóságban nem, a klón egy teljes másik ember. Mitől lennének benne a tapasztalatok? Az egypetéjű ikrek is gyakorlatilag klónok, gondoljunk erre és máris világosabban látunk.

Ne keverjétek össze, a kérdező a másolásra gondolt, még akkor is ha a klónozást említi. Egy élőlény klónja, még ha azokat a genetikai információkat hordozza is mint az eredeti nem lehet ugyanaz az egyén mint akiről klónozták, mivel embrionális állapottól kifejlett korig a két személyt más ingerek érik.

Ellenben a másolás elvileg teljesen ugyanazt az egyént adná vissza, hiszen a teljes test pillanatnyi állapotáról készített "felvétel" alapján reprodukáljuk az egyént, méghozzá az épp akkor zajló fiziológiai, agyi... folyamatokkal együtt.

Ugyanakkor aki már foglalkozott valamilyen szinten a mikroszkopikus világgal, és találkozott a kvantummechanikával, még ha csak szóban is, tudja, hogy ez nem lenne ilyen egyszerű. A másolat miután kész, már nem az a személy lenne akiről másolták. Egyszerűen azért, mert a testében található elektronok, atomok... viselkedését statisztikus folyamatok is irányítják.

Valószínűleg azt tapasztalnánk, hogy még ha másolat és eredeti a másolás pillanatában egyezett, és utána is ugyanolyan ingerek érnék őket, nem ugyanarra gondolnának pár perc elteltével.

Még egy kis szösszenet.

Már magával a másolással is gondok lennének. Határozatlansági elv. Egy részecske, legyen az egy hidrogén atom, kvark, elektron... helyzetét, és sebességét nem ismerhetjük egyszerre. Vagyis már a "felvétel" elkészülte is meghiúsul. Hogy úgy mondjam, csak bizonyos hiba %-al, tudnánk másolni, tehát már maga a másolat sem lenne 100%-ban az akiről másoltuk. Egyszerűen azért mert a fizika nem teszi lehetővé.

(Persze statisztikailag nem kizárható, de annak ismeretében, hogy a testben hány elemi részecske van, azoknak végtelen állapotai, szóval matematikailag lehetséges, de gyakorlatilag 99,9milliárdod... %-ig

biztos hogy nem lenne ugyanaz.)

Erre lehet mondani pongyolán, hogy kozmikus cenzor, (remélem van aki tudja mire gondolok, és találkozott már ezzel a fogalommal :D )