Milyen gyorsan termelik a növények az oxigént?

döncike:

A kérdező kérdéséből és első reakciójából is az látszik, hogy ő úgy képzelte, hogy állok egy (kettő, három, százhúsz, valmennyi) bazinagy fa mellett egy üvegbura alatt, és akkor jól lélegzem. Ha erre azt a választ adom, hogy mondjuk „hat hektár kaszálórét”, akkor én is csak azt a tévképzetét erősítem, hogy a kaszálóréten éppen nem növekvő füvek többlet oxigént termelnek. Ezért hívtam fel a figyelmét magára az összefüggésre, ami szerintem nem semmitmondó, ugyanis a „mekkora növény kell” kérdésre nem csak egy SI mértékegységben megadott válasz lehet jó (gyk. pl.: „hatvan köbméter”), hanem egy egyenértékben megadott ugyanolyan jó (gyk. pl.: „annyi, amennyi ezt és ezt csinálja”). Aztán lehet(ett volna) továbblépni konkrét számokkal.

Namost a kérdező első reakciója nem az volt, hogy „hát ez érdekes, de mégis mennyi növény termel napi egy kiló új növényi hajtást”, hanem az, hogy „ez baromság”. Tehát nem a (nem létező) semmitmondással volt a gond, hanem egyszerűen leszavazta az egyenértéket mint fogalmat, implicite továbbra is tartva, hogy egy stacionárius állapotban levő növény többlet O2-t termel.

Egyébként egyszer korábban már másvalakinek kiszámoltam, hogy kb mennyi növény termel hány kiló hajtást mennyi idő alatt, szóval „fingom nincs”-nél valamivel több van.

Na mindegy, a kérdező nagyon frappáns megoldást választott, talált egy leírást, ami egy mesterséges állapoton keresztül (mozdulatlanul pihenő ember) megad egy konkrét adatot a kért számra, de nem veszi észre, hogy itt voltaképpen az egyenérték fogalma lett egy konkrét értékre kihegyezve. A válasz nem írja, de mivel kiköti, hogy pihenő ember legyen, ezért nyilván egy normál légzési térfogatból számolt ki valahogy, aztán minden magyarázat nélkül kiszámolta, hogy ez mennyi cukrot éget el. Aki például sportol, az többet éget (de többet is eszik), tehát több növényre van szükség. Hova jutunk? Az egyenértékhez. Szerintem ez tipikusan a „halat adok ahelyett, hogy halászni tanítanék” válasz esete, mert csak egyet nem lehet belőle megérteni: amelyik növénynek épp nem nő a szárazanyag tartalma (nem hajt és/vagy nem termel valami raktározó szervbe cuccot), az bizony nem termel többlet oxigént.

Szóval döncike, én bírlak egyébként, de ma be kéne venned a gyógyszeredet. Neked is ment jutalmul a piros kéz.

„Annak a nagy része víz, egy részét pedig a talajból vette fel.”

Nyilván, de a kajának (vélhetően, nagyjából) ugyanolyan nagy része víz, tehát ha megeszel egy fej káposztát, abban ugyanannyi víz és ugyanannyi szárazanyag lesz, mint egy éppen növekvő káposztában. Nyilván ennyire nyers formában, hogy kiló kaja = kiló növény csak körülbelüli közelítésre használható, de hosszútávon azért ez egy elég jó közelítés.

„Nagyságrendileg megmondja hogy hány m^2 levélfelület kell ahhoz hogy kompenzálja a CO2 termelésemet.”

Az a baj, hogy még mindig nem érted, hogy egységnyi levélfelszín semmit nem kompenzál. Egy hatszáz éves tölgyekből álló erdő gyakorlatilag semmilyen többlet oxigént nem termel, hiába van sok levele, mivel minden évben lehull az összes levele, és elrothad, egy egyensúlyi állapot alakul ki. Ami oxigént tavasszal megtermelt a növény, azt ősszel-télen a levelek elrothadása szépen vissza is veszi a légkörből. Tehát egy akármekkora erdőt is melléd lehetne zárni, nem tudna téged önmagában fenntartani.

Az oxigén akkor termelődik, amikor egy rétből erdő lesz, mert a terület összes növényi tömege megnő. Vagyis egy fa kizárólag akkor termel oxigént, amikor növekszik, éspedig annak a tömeg-egyenértéknek megfelelő mennyiségű oxigént termeli, amit ÉLETE SORÁN tömegnövelésre fordított (vagyis míg egy pár grammos magból százkilós fa lett).

Tehát rohadtul el kéne felejtened ezt a levélfelszín dolgot, mert ez csak azt mondja meg, hogy MILYEN GYORSAN tud az adott növény oxigént termelni (ezáltal nőni), de azt nem mondja meg, hogy AKTUÁLISAN tényleg növekszik-e, azaz TERMEL-E ténylegesen oxigént.

JAVÍTÁS, mielőtt valaki beleköt:

"Tehát egy akármekkora erdőt is melléd lehetne zárni, nem tudna téged önmagában fenntartani."

Ez természetesen csak akkor igaz, ha a kajád az erdőn kívülről származik. Ha kizárólag azt eszed, ami az erdőben nőtt, akkor nem termelsz többlet CO2-t az erdőben.

"Nem rothad el az összes levél, nem bomlik fel az egész növény. Nagyon sok szén a növény halálával nem kerül vissza a légkörbe. Belekerül a talajba, lekerül a föld alá és szén lesz belőle stb."

Hát ez azért eléggé nem így van. Pl. se a mérsékelt övi, de még a trópusi őserdőkben sincs felhalmozódás. A biomassza tömege nem gyarapodik, hanem beáll az egyensúly. Ha nem így lenne, akkor a minden erdő alatt több száz méter magasan kellene állnia a humusznak, még minimális felhalmozódási ráta mellett is!. De nincs így, a szervesanyagokat tartalmazó humuszos réteg vastagsága csekély. A szénkészlet felhalmozódása csak nagyon különleges körülmények között valósul meg ahol nincsen megfelelő O2 a szerves szén oxidálásához, főleg speciális anaerob mocsarakban.

"A növények épp azért jók mert nagyon hosszú időre megkötik a CO2-t. Ha ez nem így lenne, most nem lenne elég oxigén a légkörben."

Ez két teljesen különálló dolog, nincs összefüggés. Amúgy a legnagyobb CO2 megkötő tömeg az óceánokban található mészvázas élővilág. Ha belegondolsz a nagy mészkő és dolomit hegyek mind karbonátos őledékből állnak. Mi van benne? Szén.

A másik meg, hogy a növény O2 termelése nincs kapcsolva a széndioxid termeléssel, mert az a fényszakaszban vízből keletkezik. A reakció másik két terméke, a redukálóerő és az ATP pedig másféle utakon is továbbléphet, nem feltétlenül kell CO2 kötésre fordítani.