Miért van az hogy egyes gázoknak (főleg nemesgázok) nagyobb az atomtömege mint mondjuk egyes aktinidáknak, lantanidáknak de mégis légneműek?

Az intermolekuláris (részecskék közötti) kölcsönhatásokat elsősorban az elektronkonfiguráció befolyásolja, és a részecske tömege csak másodlagosan. A nemesgázok azért gáz halmazállapotúak, mert a telített oktett miatt nincs szükségük arra, hogy leadjanak, vagy felvegyenek elektront másik részecskétől, így csak az igen gyenge, kis torzulások miatt jelen levő diszperziós vonzás van a részecskék között.

A tömegek alapján: általános megfigyelés, hogy minél nagyobb a részecske tömege, annál inkább hajlamos a folyadék, ill. szilárd halmazállapot-beli megjelenésre.

Szia! Hát igen. Jól látod. A halmazállapot valóban nem atomtömeg alapján dől el, hanem az alapján, hogy az anyagot -ami lehet vegyület is, mert ugye a periódusos rendszert elemek alkotják, de ez vonatkozik a vegyületekre is-, alkotó részecskék milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz. A nemesgázok köztudottan nem vegyülnek semmivel, mert szép egységes lezárt 8 elektronos külső elektronburkuk van. Emiatt persze egymással sem kapcsolódnak össze, vagyis nem alkotnak kétatomos (többi elemi gáz és/vagy halogének: H2,N2,O2,F2,Cl2,Br2,I2), vagy többatomos (ózon: O3, fehérfoszfor: P4, kén: S8) elemmolekulákat sem, és mivel az atomok önmagukban apolárisak, a közöttük ható másodrendű kötések is igen gyengék, tehát csak nagyon alacsony hőmérsékleten cseppfolyósíthatók, nem hogy megfagyaszthatók. A héliumnak közönséges körülmények között nincs is szilárd halmazállapota.

Általánosságban elmondható, hogy a 4 kristályrácstípus (atomrács, molekularács, fémrács és ionrács) közül az atomrácsosaknak és az ionrácsosoknak mindig, és a legtöbb esetben a fémeknek is nagyon magas az olvadás és forráspontjuk, tehát szobahőmérsékleten szilárdak (kivéve a higanyt). Persze vegyül észre, hogy ionrácsos anyag nincs a periódusos rendszerben, mert ionos kötésű anyagok csak vegyületek lehetnek, mert pozitív és negatív ionok is kellenek hozzá, azokat meg nem alkothatja ugyanaz az elem, csak vegyület lehet, pl. konyhasó: NaCl. A nemesgázok megfagyasztva kakukktojást képeznek, mert ugyan atomok alkotják a kristályrácsukat, de mivel atomrácsnak csak az számítana, ha az atomok egymással kovalens kötést létesítenének (pl. gyémánt, SiO2, Si), ezért a gyenge másodrendű kötéseik miatt úgy viselkednek mint a molekularácsos anyagok (többi elemi gáz, halogének, fehérfoszfor, kén, sok vegyület pl. a víz is, meg pl. ammónia [persze a vízben hidrogénhíd-kötések is vannak, ami növeli az olvadás és forráspontot]), és ezért alacsony olvadás és forráspontúak.

"A nemesgázok köztudottan nem vegyülnek semmivel"

Ez nem egészen igaz, főleg nem a xenonra, mivel egész sor xenonvegyület létezik. Bizonyára azért, mert maga az atom nagyobb, a külső elektronhéj távolabb van az atommagtól, ezért kevésbé köti az elektronjait az atommag, viszont erősebb az alsóbb héjak taszítása.