Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ha sohasem volt valójában...

Ha sohasem volt valójában első ember, hogyan is értjük a fajfogalmat? (lennt kifejtve)

Figyelt kérdés
Ha jól tudom, a fajokat a biológiában úgy határozzák meg, hogy olyan genetikailag rokon egyedek, amelyek sikeresen tudnak együtt szaporodni. Egy másik tény viszont az, hogy valójában nem volt olyan, hogy egy faj első egyede. Például nem létezett olyan, hogy egy homo ergaster egyszercsak egy homo sapiens gyereket szült, hanem egy folyamatos átmenet történt (ahhoz hasonlóan, hogy nincs olyan pillanat az egyedfejlődes alatt, amikor azt mondjuk a gyerekre, hogy most már pubertás). Kellett lennie egy olyan pillanatnak az evolúcióban, amikor az uj egyed már képtelen lett volna szaporodni egy ősével, mert minden új generációban egy gondolatkiserletben össze tudnánk mérni. Például választunk az evolúciós történetben egy x egyedet, majd gondolatban haladunk előfele. Vajon ez az x egyed tudna szaporodni y,z egyedekkel, akik a távoli leszármazottjai? Ha igen, akkor ugyanaz a faj? Ha nem, akkor már új fajról van szó? Köszönöm.
2012. dec. 16. 18:54
 1/6 anonim válasza:
És mit szólsz ahhoz, hogy az öszvérek is tudnak szaporodni?
2012. dec. 16. 19:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:

A "fajokat" az adott pillanatban (elmúlt 100 év :)) vizsgáljuk, és ha a két egyed ebben a pillanatban nem tud egymással szaporodni, viszont a környezetében élő egyedekkel igen, akkor külön faj.

Amúgy minden helyes, amit leírtál, valóban nagyon ritka a hirtelen átmenet két populáció között.

Leggyakrabban az élőhelyek tartós elszigetelődése okozza a populációk eltérő fejlődését, de szinte mindig van átmenet, amikor még a populációk egyedeinek egy része képes szaporodni a másik populáció egyedeinek egy részével.

Egy-két meghatározó mutációnak kell dominánsan elszaporodni a teljes populáción belül, hogy a szaporodás lehetetlenné váljon.

A nagyobb környezeti eltérések gyorsabb családfa szétválást eredményeznek.

Sőt! Új kutatások szerint a környezeti hatások megváltozásától (stressz), az anyaméhen belül bizonyos géneket kapcsolgatni hívatott fehérjéket kódoló gének :$ mutációja egészen gyors, így a fehérje készlet miatt bizonyos gének az egyedben alvó állapotba kerülnek, míg más alvó gének "felébrednek", és ezt az egyed innentől már tovább örökíti.

Érdekes példa erre a csirkékben a fogakat kódoló gének, amit egy fehérje befecskendezésével újra aktiválni lehet (csirke, fogakkal), de csak egy egyedben (fenotípus).

Az őshüllőkből kialakult csirke, számos komoly időjárásváltozás okozta stresszhelyzet miatt, a madárrá válás folyamán, kikapcsolta a fogakat kódoló géneket (is).

2012. dec. 16. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:

Ja, a gének kapcsolgatása még nem elég. A lényegi munkát a szelekciónak kell elvégezni (erősebb egyed, több utódot nemz). És az ilyen mutációk között van számos vakvágány is.


Szemléletes példa: az összes emlősben jelen van az albínó mutáció lehetősége, és időről időre véletlenül megjelenik.

Valószínűleg nem a pigmentet kódoló gén megy tönkre, csak az azt bekapcsoló fehérje nem működik.

A jégkorszak okozta komoly stressz, megnöveli ennek a mutációnak (is) a gyakoriságát.

A fehér medve jobb vadász, mint a barnamedve, mert nincs akkora kontrasztja a havas tájjal, ezért több utódot nemz. Kész is a jegesmedve :).

stb,stb...

2012. dec. 16. 19:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
48%

Na akkor ezt magyarázza meg nekem a nagy biológus valaki : http://www.youtube.com/watch?v=peVSOGnUEok


A tudást milyen genomok adták a madárnak ha ez csak egy folyamat része ami a túlélésről szól.

2012. dec. 16. 21:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
criticalbiomass blog és az ÉRTEM tagjai között lezajlott eléggé egyoldalú vitában (utóbbinak ugyanis nem voltak érvei) szó van erről is, keres rá google-ben mondjuk fészekrakás, értem, criticalbiomass címszavakkal, csakhogy ne kelljen sokat tenned a válaszért...
2012. dec. 16. 21:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 kalmj ***** válasza:
Nehéz egy új fajt létrehozni. Nem lehet első példány, amely már más fajhoz tartozik, hiszen akkor már halva született a faj. :) Csak az lehet, hogy egy nagy populáció kettészakad lassan. Például a földrajzi távolságok lehetetlenné teszik az állandó keveredést, ezért különböző változatok alakulnak ki. Egy idő után már nem létrejön két külön fajta, majd két külön faj. Majd az egyik legyőzi a másikat és kezdődik újból a történet. :)
2012. dec. 16. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!