úgy hallottam ha a szívet egy vérplazmának megfelelő oldatban helyezik el az tovább dobog. Igaz ez?

Csirkeszívvel nem nagyon, de pl. békával igen. Ezt úgy hívják, hogy Straub féle preparátum. A béka szíve elég kis tömegű ahhoz, hogy a megfelelő összetételű oldatba helyezve hozzájusson diffúzió révén azokhoz az anyagokhoz, amelyek az összehúzódásához szükségesek. Kb fél óráig működőképes így a béka szíve. Nagyobb testű állatoknál is meg lehetne elvileg csinálni, de ezeknél a szív izomtömege is nagyobb, már nem tudnak diffúzió révén hozzájutni rövid ideig sem a működésükhöz szükséges ionokhoz, energiához, oxigénhez stb. Ehhez kell a szívizmot ellátó koszorúerek rendszere, kellene hozzá vér ami az oxigént szállítja, tüdő, ami a gázcserét végzi, stb. Ha tehát egy csirkeszívet kiveszel a még élő állatból, akkor hiába teszed bele a saját vérébe, plazmájába, pár percen belül leáll.

A szívnek önálló ingerképző rendszere van, ami a jobb pitvarban ( sinuscsomó) valamint a pitvar - kamrai határon ( AV csomó) helyezkedik el. Ha kiveszed a gazdaszervezetből, akkor megfelelő körülmények között ( amit fentebb leírtam) bármeddig képes lenne működni külső ingerek nélkül is. Az idegrendszernek ( elsősorban a vegetatív idegrendszernek ) van hatása a szív ingerképzésére, de ez elsősorban a szív saját ingerképzésének a mennyiségi befolyásolására irányul ( szívfrekvencia fokozódása, lassulása).

Ezzel együtt azért a szívet is életben lehet tartani testen kívül. Lehet pl. hűteni - vagy nem csak beledobni a vérbe, hanem csöveket kötni rá és a keringő vért oxigénnel dúsítani, CO2-t kivonni.

Ilyenkor a gond az lesz egy idő múlva, hogy a vértestek a műanyag csőben törnek és nincs utánpótlás.