Melyik az excenter mozgás?

Forgómozgás az a mozgás, amelyiknél a mozgásteret szemlélve egy kör alakot látsz. Ha ez a kör alak megfelel a test alakjának, akkor centeres (középpontos), egyébként excenteres forgást végez. Ha a testen kívül van a tengely, akkor gyűrűalaknak látod a mozgásteret, ez esetben körmozgásról beszélünk.

A rotáció magyar neve talán a ciklikus ismétlődés; tehát ha olyan mozgásról van szó, amelyik ciklikusan ismétlődik, azt rotáló mozgásnak nevezzük. Ez jellemző mind a forgó-, mind a körmozgásra is.

"Forgómozgás az a mozgás, amelyiknél a mozgásteret szemlélve egy kör alakot látsz."

Ez úgy értendő, hogy ha a forgás tengelyével párhuzamos irányból nézel rá a forgásra, akkor milyen alakzatot látsz kirajzolódni. Ez ugye a forgás miatt mindig egy kör alakját rajzolja ki. Ha ez a kör alak megegyezik a forgatandó test vetületi alakjával (feltéve, hogy maga a forgatandó test is kör (henger) alakú), akkor a forgómozgás középpontos.

Így érthetőbb?

"Hogy neveznétek azt a mozgást amikor egy körmozgást végző test, forog is?"

Forgó körmozgás.

"Például, ha egy téglatestet kötünk egy madzagra és elkezdjük forgatni?"

Ha valóban "forgatod" (Te kifejezésedet használva) a téglát, akkor az csak a saját tengelye körül fog forogni, így forgómozgást fog végezni (pl. mikor felkötöd valahová és megforgatod, ez esetben a madzag lesz a tengely). Ha viszont ahhoz kell a madzag, hogy megpörgesd egy külső középpont körül a téglát, akkor a tégla körmozgást fog végezni, aminek a karod lesz a tengelye.

A csillagászatban ez utóbbi esetre használják a keringés szót.

"És azt amikor körmozgásnál a test mindig ugyanabban az állapotában van, tehát nem forog?"

Itt már felmerül a kérdés, hogy mihez képest nem forog? Hozzád mint tengelyhez képest, vagy a Földhöz, mint külső szemlélőhöz képest? :)

Mivel a körmozgást végző test általában kötve van a tengelyhez, így egy kör megtétele alatt egy fordulatot is elvégez önmaga tengelye körül. Ez alól nagyon kevés kivétel van, illetve ha van is, akkor is csak időleges ez az állapot, és bizonyos időn belül beáll ez az 1:1 arányú egyensúly.

Így olyan körmozgásnál, amelynél a körmozgást végző test nem 1:1 szinkronban forog a saját tengelye körül is egy kör megtétele során, mindig van valami külső erőhatás, amely ezt az egyensúlyt felborítja. Ilyen esetben tehát már nem csak egy erő hat a körmozgást végző testre, tehát nem is jellemezhetjük egyetlen kifejezéssel a folyamatot. Ilyenkor történik egy körmozgás, és ezen kívül egy tőle független forgómozgás is. A kettőt ilyenkor külön kell venni, és mindkét folyamatot külön jellemezni.