Mi értelme a csillagász szakmának?

Ha nem lenne csillagaszat akkor nem lenne urkutatas sem, marpedig egy rakat dolgot amit az urkutatasban hasznaltak eloszor azt mar a mindennapi eletben is hasznaljuk.

Ez a kozvetett haszna. A kozvetlen pedig pl hogy meg tudjuk mondani mikor aktivabb a Nap, ami ugye kihatassal van a legi kozlekedestol a telekommunikacioig egy csomo mindenre. Kutatjak az elet lehetoseget mas bolygokon, olyan elheto bolygot keresnek amit ha a technika engedi esetleg elerhetunk majd es keresik olyan nagy kerdesekre is a valaszt hogy milyen modon alakult ki az univerzum, a bolygok es az elet, hogyhogy itt vagyunk es fel tudtad tenni ezt a kerdest.

Ettol persze nem lesz olcsobb a kenyer (dragabb se), de tobbek kozott a gondolkodas es a korulottunk levo vilag kutatasa emel minket az allatok szintje fole.

Ha nem kutatnank semmi hasonlot akkor most a barlangban ulnenk es ennenk a gyikhust.

A fent említetteknél talán még fontosabb és gyakorlatibb a kisbolygó kutatás hasznossága. Ha pl most észreveszünk egy pár km átmérőjű testet ami 2023-ra nagy valószínűséggel ütközőpályára kerül a Földdel és óriási pusztítást okozna akkor még van időnk kivédeni a találkozást.

Ha nem lenne csillagászat akkor ebben az esetben 2023-ban feltehetnéd a kérdést hogy "miért nem figyeltük az eget?".

Ha azt hiszed, hogy a csillagászok azért kapják a fizetésüket, hogy új csillagokat fedezzenek fel, akkor a legjobban teszed, ha elmész fűszálásznak, mert másnak valószínűleg nem lennél jó.

Éppen ezért el sem kezdem a csillagászat triviális hasznát magyarázni, mert úgysem értenéd meg.

Igazad van, kérdező. Az, hogy az eddigi, nagyon maximum hat-hétezer éves írott történelem folyamán még nem csapódott be akkora meteor, amitől különösebb baja lett volna az emberiségnek, biztosíték rá, hogy nem is fog soha. Teljesen jogos, minek is gondolkodnánk előre. Inkább gyűjtögessünk, vadásszunk, halásszunk, és verjük agyon a másikat, ha nem ért egyet velünk (vagy írjunk neki bunkó kommentet).

Te pedig, kedves utolsó válaszoló, engedd meg, hogy eláruljam, az emberek túlnyomó többsége kb. annyit tud a csillagászokról, hogy csillagokat fedezgetnek fel, nevezgetnek el, publikálgatnak néha, előadásokat tartanak és ezért fizetést kapnak. Mint ahogy te annyit tudsz a villanyszerelőkről, hogy konnektorokat szerelgetnek, kábeleket huzigálnak a falban, villanypóznákat állítgatnak a mezőn és ezért fizetést kapnak. Ettől még nem lesz senki se butább, se okosabb, legfeljebb mások az érdeklődési területei.

Egyébként ebben a fűszálász dologban tényleg van némi irónia, tetszik! :)

"...Gondolom neked is valami humbug szakmád van. Te kis "áltudománydoktor"..."

Nem a csillagászat a "humbug" szakma, hanem amikor valaki pl a parlamentben úgy ül, hogy fel sem szólal egy évig és ezért havi milliós fizetést felvesz... de nem politizálunk!

A csillagászat az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományág. Gyakorlatilag most értünk el oda, hogy komoly és nagy dolgok felfedezése várható. Így azt hiszem nagyon jó választás csillagásznak tanulni, majd abban tevékenykedni. Persze kis országunkban nem biztos hogy biztos jövője van egy csillagásznak, de ez már egy másik kérdés.

És hogy mi az értelme? Neked lehet hogy semmi, de ha mondjuk bezárva tengetnéd az életed egy lakásban, nyilván volna benned némi vágy, érdeklődés, hogy megtudd milyen a falakon túl, hogy megértsd, mitől folyik a víz egy falból kiálló csövön, vagy hogy az ablakodból látható távoli épületben milyen lehet, van-e ott másvalaki olyan mint te, stb, stb ...

És folytathatnám, de bizony könnyen lehet, hogy téged valóban nem érdekelne ( Hogy a kérdésedet feltetted akár ezt is sejtetheti ). Ez viszont nagyon nagy baj... Így nem fogod megérteni a körülötted lévő világot, aminek kelletlenül szerves része vagy. És ha ez tényleg így van, akkor az meglehetősen szomorú dolog és csak téged minősít...

Hát én nem röhögtem a #4-es válaszon. A kérdező arra adott #5 válasza pedig meggyőzött annak az ismert mondásnak a sajnálatos igazáról, hogy akiket a tudás nem korlátoz a véleményalkotásban, bizony tesznek merész kijelentéseket.

A fűszálász szakma szellemességéről azért nem vagyok meggyőződve, mert ha a két "szakma" hasznosságát és tudásigényét vetem össze, akkor a fizetésbeli különbséget valahol az atomi távolságok és a fényévek közötti különbséggel tudnám mérni. Ekkora különbség már nem szellemes.

A közvetett haszon fogalmáról nem tudom, kell e szólni, de a csillagászat (régi eredményei) nélkül ma nem tudnánk felmérni, mekkora szántónk van, az autópályák építése pedig eszünkbe se jutna. Persze van visszahatás is, de a csillagász szemléletmód már önmagában annyi ötletet adott a világnak hétköznapi dolgok megalkotására, ami bőven elegendő a szakmák közötti előkelő helyhez. A közvetlenebb hatásról már fentebb többen szóltak.

Sokan azért nézik le a csillagász (és még néhány) tudományt, mert az annyira összetett, megértése annyi ismeretet tételez fel, amennyi nem áll rendelkezésére ezen embereknek. Ez önmagában nem probléma, a bonyolultabb tudományok nem igénylik a csodálatot, mindössze a munkájuk végzéséhez szükséges feltételeket. Ennek részeként szívesen adnak felvilágosítást, például aki nem rest elfáradni egy planetáriumba, esetleg kérdést is megfogalmaz, megtapasztalhatja ezt.

Igen, kell. Ha ami pénzt a háborúkra és fegyverkezésre költöttek inkább az űrkutatásra fordították volna lehet hogy nem itt tartanánk.

Pl a következő generációs űrtávcsövekkel olyan légkör színképelemzést tudnak végezni az exobolygóknál amiből meg lehet állapítani hogy van-e bioszférája az adott bolygónak (növények), de még a technikai civilizáció is nagy bizonyossággal kimutatható a légköri gázokból mivel nyomot hagy a légkörön (mint pl mi is tesszük).

Azért ez egy elég komoly felfedezés lesz.

Azt kell itt látni, hogy a csillagászat nem az a tudomány, hogy ma egy csillagász vizsgál valamit, és abból holnap gyakorlati haszon származik. Ilyen is előfordul, de nem jellemző.

Az alaptudományokat azért művelik, mert hosszú távon nélkülük semmiféle technika nem fejlődne, aminek további elég szomorú (háborús) következményei lennének. Az alaptudományok olyan elveket dolgoznak ki, amelyek nélkül egy gyakorlati tudományban (mondjuk gépészetben, gyári fejlesztésekben) nem keletkezne új dolgokat alkotó, vagy meglévőt javító gondolat. A gondolatnak érésre van szüksége. Direkt összefüggéseket ritkán találni, csak körülbelül így: ha sok fizikus nem foglalkozott volna az atomfizikával, ma nem lenne atombomba. Ha Röntgen - egészen más okból nem vizsgálta volna a gamma sugarakat, akkor nem lett volna tüdőszűrés és más a technikában mindennapos vizsgálatok. De sem Röntgennek, sem a régi vagy mai csillagászoknak ilyenkor nem jut eszébe, hogy amit éppen vizsgálnak, az mire jó. Csak egy természeti rejtélyt meg akarnak magyarázni. Később derül ki, hogy ezzel viszont egy csomó problémát meg lehet oldani.

Valahogy így.