Tudomásom szerint (de lehet hogy tévedek) egy atom térfogatának nagyon-nagy része "üres"?

"Lehet, hogy így ez alapján "más világok" is léteznek, csak érzékelni és kimutatni nem tudjuk?"

Ja, pont annyira, mint az, hogy van mögötted egy manó, csak sosem láthatod, mert mindig veled együtt fordul, hogy ne láthasd meg! Komolyan!

Fel nem fogom mi köze van az atom ürességének a galaxisok ütközéséhez és ebből miért következtetsz más világokra.

Mindenesetre. Az atomnál sokkal kisebb részecskéket is meg tudnak találni, erre van többek között a CERN.

> Lehet, hogy igazából nem teljesen üres az, csak

> a műszereinkkel nem tudjuk kimutatni, mi van ott?

Ha lenne ott valami, azt a jelenlegi technológiáinkkal ki tudnánk mutatni.

Az felmerült benned, hogy vannak fizikai törvények? El tudod képzelni, hogy a világ eszerint működik, és a galaxisokról is elég sokat tudunk ahhoz, hogy ne gondoljunk galaxisütközésekre semmilyen formában?

Az a helyzet, hogy a tudományos világ megismer, tapasztal, minden gondolatát ezerszer ellenőrzi, mielőtt kinyitná a száját. A "leülök a fotelbe és eleresztem a fantáziámat" típusú viselkedés a mesék birodalmába tartozik, ez a kategória nem az.

> Tudomásom szerint (de lehet hogy tévedek) egy atom térfogatának nagyon-nagy része "üres"?

Igen. Sőt ha a nukleonokat vizsgáljuk, azok is ugye kvarkokból állnak, amelyek megint nagyságrendekkel kisebbek, mint a proton és neutron.

> Lehet, hogy igazából nem teljesen üres az, csak a műszereinkkel nem tudjuk kimutatni, mi van ott?

> Lehet, hogy így ez alapján "más világok" is léteznek, csak érzékelni és kimutatni nem tudjuk?

Fel lehet tenni a kérdést, hogy mi számít létezőnek. Ha van valami, ami semmilyen reakcióban nem jelenik meg, semmilyen módon nem lép kapcsolatban az általunk ismert fizikai létezőkkel, akkor egyáltalán lehet-e beszélni a létezéséről. Ott a neutrínó. Semleges, nagyon kicsi tömeggel rendelkezik, mégis tudjuk, hogy létezik. Sőt mivel nem teljesen nulla a tömege, tudjuk mérni is. Nagyon sok dolgot tudunk a neutrínóról, sőt tudjuk, hogy nagyon komoly szerepet kap néhány folyamatban. Pl. egy szupernóva robbanásánál.

Egy 1 fényév vastagságú ólomfalon a neutrínók fele át tudna haladni. A Földön áthaladó neutrínók nagyon nagy többsége semmilyen reakcióba nem lép a Föld anyagával. A tested minden egyes négyzetcentiméterén másodpercenként 60 milliárd neutrínó halad át. Viszont óriási berendezésekkel mégis lehet detektálni neutrínókat. Nem sokat, évente pár tucatot. De már a detektálása előtt tudtuk, hogy léteznie kell, jó néhány paraméterét már elég pontosan ismertük addigra.

De ha van egy részecske, aminek tényleg nulla a tömege, semleges, nem vesz részt semmiféle reakcióban, sem a tömegével, sem az energiájával, sem semmivel, akkor egyáltalán mondható-e hogy létezik?

A más világok abszolút nem értem hogyan jöttek ide, de ugyanez mondható el.

> De mivel olyan elképzelhetetlen távolságokról van szó a galaxison belüli bolygók, csillagok között, szinte lehetetlen, hogy valóban bekövetkezzen akár egy valódi ütközés is

A galaxisok is javarészt üresek ugye. De a gravitáció miatt elég erősen hatnának egymásra egy ütközés során, nem tudnak az egyik galaxis áthaladni a másikon. Ez olyan, hogy ha leülsz, akkor a széket szilárdnak, sőt nagyok keménynek találod, köszönhetően az elektronok taszításának, meg a Pauli-elvnek. Holott az azt alkotó atomok jelentős része üres.

> Érdekesnek találom így elsőre ezt a gondolatot, bár csak úgy felötlött bennem, nélkülözve komolyabb utánaolvasást.

Ha nem csak kérdéseket, és félválaszokat vársz, akkor érdemes utánakutakodni a témának. Ehhez nem árt, ha van iskolai szintű fizika tudásod, ha ez megvan, akkor pl. tudom ajánlani Dávid Gyula előadásait. Youtube-on rákeresve megtalálod őket. Szerintem elég érdekesek, nem iskolai szinten, képletre pontosan mond el dolgokat, bár azért az is előfordul. Sokkal inkább a megértést szolgálják az előadásai.

A témában már elég sok kérdés és jó válaszok is voltak itt.

Először ezeknek nézz utána - és, ha még mindig nem tiszta a kép, kérdezz.

Egy jó tanács: a józan paraszti eszed itt nem segít. Az atom nem üres, ill. nem átjárható egy töltött részecske számára. A galaxisok ugyan üresek, de azok sem teljesen átjárhatók, a gravitáció miatt.

A részecskéket egyébként nem úgy kell elképzelni, mint pici golyókat, ahogy lebegnek a semmiben.

(A fotonok esetén talán a leginkább közismert, hogy ez a nézet nem írja le jól a valóságot.)